Néprajzi kincsestárunkból – a spanyolozott bot

1 vers ─ 1 tárgy

 

És ki nem fél közülünk? Ki ne félne,
midőn szemét az Isten is lehúnyja,
és leborúlnak minden angyalok
és elsötétül minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk;
egyedül ő, a bárány, kit megöltek.
Végigkocog az üvegtengeren,
és trónra száll. És megnyitja a könyvet.
(Pilinszky János: Introitusz, részlet)

Agnus Dei, Isten Báránya naiv, lenyűgöző ábrázolása látható ezen a gyümölcsfából készült, kígyóalakban végződő, spanyolozott juhászkampó fejen. A tárgy másik oldalára pedig pipázó, kalapos, kedvesével beszélgető juhászt faragott a bot készítője. Jó példa ez a kicsiny tárgy arra, hogy a népművészetben a szent és a profán ábrázolása milyen jól megfér egymással. A díszes kampót utólag, két csavarral erősítették a bot szárára.
A Szent István Király Múzeum néprajzi állandó kiállításán is látható bot Adony ─ Lajosmajorban készült 1892-ben úgynevezett spanyolozott technikával. A spanyolozott technika a 19. század legelejétől terjedt el a pásztorművészetben, a virágkora pedig a század közepére tehető. Ilyen pásztormunkákkal jellemzően a Dunántúlon, főleg Somogyban és a Bakonyban találkozhatunk. E technika segítségével a mértani, stilizált növényi díszítés mellett megvalósítható volt a figurális ábrázolás is.

spanyolozott2-blog

A spanyolozott bot – tárgyi emlékünk másik oldala

Tükrösökön, borotvatokokon, gyújtótartókon használták előszeretettel az ügyes kezű pásztorok. A pásztorművészet legreprezentatívabb, legszebb darabjai a spanyolozott faragások. Viaszberakásnak, viaszintarziának is nevezhetjük ezt az eljárást. Lényege, hogy a vésett vagy karcolt díszítményt színes (piros, fekete, sárga, zöld) spanyolviasszal töltötték ki, melyet melegített késpengével vagy kanálnyéllel helyeztek a vájatokba. A viaszt a pásztorok készen vásárolták vagy maguk állították elő oly módon, hogy egy edényben két rész méhviaszt megolvasztottak, s abba egy rész festéket majd tizedrésznyi fenyőgyantát kevertek, végül az egészet összeforralták.

– dr. Varró Ágnes –

néprajzkutató

(Felhasznált forrás: Madarassy László: A pásztorfaragás Fejér megyében. Székesfehérvári Szemle, 1932.)

One thought on “Néprajzi kincsestárunkból – a spanyolozott bot

  1. Pingback: Változatok Húsvétra – Vasárnap a keleti kereszténység ünnepli világszerte a Feltámadást | SZIKM blog

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s