Magyar régészet és műtárgyvédelem ’80

Magyar régészet és műtárgyvédelem '80. Kiállítási enteriőr, 1980. (Fotó: Gelencsér Ferenc)

Magyar régészet és műtárgyvédelem ’80. Kiállítási enteriőr, 1980. (Fotó: Gelencsér Ferenc)

1980. október 12-én nyílt meg a korszak régészetét bemutató kiállítás a Csók István Képtárban. A tárlat amellett, hogy a régész munkáját mutatta be a magyarországi ásatásokból abban az időben előkerült legszebb leleteket is elhozta Székesfehérvárra. Az installálás, a tálalás módja egy időszaki kiállításhoz képest szokatlanul igényes, nagyszabású. Ebben is hasonlít a jelenleg is nyitva tartó Régészeti pillanatképek. Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállításunkhoz. A bejegyzésben Gelencsér Ferenc fotóit tesszük közzé a kiállítási enteriőrről, illetve a főrendező, F. Petres Éva régész, akkori múzeumigazgató-helyettes szöveges összefoglalóját.

Continue reading

Advertisements

Kelet-alpi típusú bronz övgarnitúra

Szeptember 19-én megnyílt Régészeti pillanatképek című kiállításunkhoz kapcsolódva mutatjuk be a tárlatban is látható “legleg” tárgyakat. Ezúttal a legtávolabbról érkezettet, egy 8. századi övgarnitúrát, amely a Meroving-birodalomból, vagy Itáliából került a Kárpát-medencébe.

Kelet-alpi típusú bronz övgarnitúra. (Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 8. század)

Kelet-alpi típusú bronz övgarnitúra részlete. (Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 7 század második fele – 8. század eleje)

Ez a római vagy germán eredetű övgarnitúra a Kr. u. 7-8. századi harcosok övét díszítette, melyre fegyvereiket erősítették. Habár a kiállításban látható, öntéssel készített csatot, szíjvéget és övvereteket már a Kárpát-medencében készítették helyi utánzatként, a prototípusként szolgáló tárgyak Itáliából vagy a Meroving Birodalomból származnak, majd a Kárpát-medencében is nagy számban elterjedtek.

Kondé Zsófia

Szent István Király Múzeum

Se ajtó, se ablak? – Kísérlet egy Árpád-kori házrészlet rekonstrukciójára

Habár egy településkutatás iránt érdeklődő régész gyakran látja múltbéli épületek maradványait, egy bútorrestaurátor pedig sokféle anyaggal és barkácsolni valóval találkozik munkája során, egy Árpád-kori épületrész rekonstrukciója még közös munkával is izgalmas kihívást és rengeteg kérdést rejt magában. Ezeket a kérdéseket, valamint a kísérletezés nyomán születő válaszokat és tapasztalatokat szeretnénk most megosztani.

Célunk a „Régészeti pillanatképek” című kiállítás 11-12. századi telepanyagának élethű bemutatása volt, hogy a látogatók is el tudják képzelni, szerintünk milyen lehetett egy Árpád-kori település. Ehhez egy nagyméretű rekonstrukciós rajzot és egy a régészek által legáltalánosabban ismert, félig földbe mélyített, ágasfás-szelemenes szerkezetű, nyeregtetős épület oldalnézeti részletének rekonstrukcióját szerettük volna használni. Ilyen típusú épületek felépítésére több példa is ismert, így például a szarvasgedei rekonstrukció, melynek vázlatán Sabján Tibor az „ideális” házat ilyennek képzelte:

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In.: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpádkori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia 10. (1999), 132-176.

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In.: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpádkori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia 10. (1999), 132-176.

Continue reading

Régészeti pillanatképek Seregélyesről

Tavasszal Seregélyes mellett dolgoztak a Szent István Király Múzeum munkatársai Szücsi Frigyes régész vezetésével, ahol többek között későbronzkori temetőt és egy császárkori települést tártak fel. A kerámia leletek mosása után derült ki, hogy a késő kelta – kora római és Árpád-kori leletanyag mellett a kerámiatöredékek alapján avar kori megtelepedéssel is számolhatunk. Az alábbi képek az ásatáson készültek, és a terepi régészeti munka különböző fázisait próbálják bemutatni Szücsi Frigyes ásatásvezető régész kommentárjaival, kapcsolódva a múzeum szeptemberben megnyílt Régészeti Pillanatképek. Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállításához.

Az ásatásvezető régész minden nap az általa vezetett feltárási naplóban összegzi az eredményeket és megfigyeléseket.

Az ásatásvezető régész minden nap az általa vezetett feltárási naplóban összegzi az eredményeket és megfigyeléseket.

Continue reading

Ásatás a nyugati elkerülőnél

Középső bronzkori, méhkasos oldalú gödör feltárás közben.

Középső bronzkori, méhkasos oldalú gödör feltárás közben.

A Székesfehérvárt nyugatról megkerülő, a 7. számú főutat a 8. számú főúttal összekötő elkerülő út építése 2014 áprilisában kezdődött meg. Az építkezés a főpálya-nyomvonal és az út mellett futó szervizút területén a humusztakaró eltávolításával indult. Az előző évben elvégzett próbafeltárások eredményei alapján a leendő útpálya területén két helyen volt szükséges az építkezést megelőző régészeti feltárás.

Continue reading

Késő avar kori agyagkorsó Seregélyesről

Szeptember 19-én nyíló Régészeti pillanatképek című kiállításunkhoz kapcsolódva mutatjuk be a tárlatban is látható “legleg” tárgyakat. Ezúttal a legvidámabbat, egy késő avar kori agyagkorsót Seregélyesről.

Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 8. század.

Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 8. század.

A késő avar korban a kevesebb gonddal, legtöbbször fazekaskorong használata nélkül, nagy számban készített edények mellett minőségileg kiemelkednek a fazekasműhelyekből származó, gondosan megformált, sárga színűre égetett edények. A sárga fazekak, bögrék és korsók alighanem díszkerámiaként szolgáltak, s csupán ünnepi alkalmakkor kerültek az asztalra. Ez a korsó különösen kedves tárgy lehetett gazdája szemében, hiszen folyadék, például bor tárolására volt leginkább alkalmas.

Kondé Zsófia

régész

Szent István Király Múzeum

Késő bronzkori borotva Abáról

A szeptemberben nyíló Régészeti Pillanatképek című kiállításunkhoz kapcsolódva mutatjuk be a tárlatban is látható “legleg” tárgyakat. Ezúttal a legférfiasabbat, egy bronzkori borotvát Abáról.

Bronzborotva a későbronzkori urnamezős kultúra idejéből.

Bronzborotva a későbronzkori urnamezős kultúra idejéből. (Fotó: Fodor Péter)

A bronzkori harcosok temetkezéseiben a kard, a lándzsa és a balta mellett leggyakrabban borotvát, fésűt és szőrcsipeszt találnak a régészek. Ez utóbbi tárgyak bizonyítják, hogy egy ideális férfinak nem csupán a harcokban kellett megállnia a helyét, de elvárás volt az ápolt, igényes megjelenés is. Az itt látható borotva Kr. e. 1000 körülre keltezhető, Abáról a Rácvölgyi-dűlőből került elő.

Kondé Zsófia

régész

Szent István Király Múzeum