Nemzetközi Műemléki Nap – a Rendház története

A Nemzetközi Műemléki Napon az egykori jezsuita, pálos, majd cisztercita kolostorról, intézményünk felújítás előtt álló központi épületének történetéről írunk. A Rendház építéstörténeti dokumentációját és értékleltárát Bartos György és Galamb Zsuzsanna művészettörténész műemléki kutatók 2018-ban készítették el. Alábbi bejegyzésünkben ebből a dokumentációból idézünk.

A jezsuita rendház építésének gondolata már 300 éve, 1720-ban felmerült, ekkor a város 5000 téglát adományozott erre a célra. 1740-ben bizottságot küldött ki a tanács, hogy az építendő rendház telkét kijelöljék, illetve kimérjék. A küldöttség tagjai Vicenti Ferenc Péter, Parraghy János és Hatzinger Pál kőművesmesterek voltak. A város a téglaégetőt és a kőbányát a jezsuiták rendelkezésére bocsátotta. Az építkezés 1742-ben indult meg, 1744-ben már álltak az utcafront falai. Az építkezés költségeihez Vánossy Antal jezsuita szerzetes 65-70.000 forintos atyai örökségéből adakozott. A rendház terveit Paul Hatzinger készítette.

Jezsuita templom és kolostor. Hatzinger Paul terve, 1760. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára-blog

Jezsuita templom és kolostor. Hatzinger Paul terve, 1760. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 

Az egykori berendezéssel kapcsolatban nem rendelkezünk adatokkal, az építkezés idején a városban élő és működő jezsuita mesterek neveit Schoen Arnold gyűjtéséből ismerjük. Az épület 1756-ra készült el, és az ebédlő ekkor került végleges helyére, míg a korábbi, díszes stukkódíszű terembe beköltözött a patika. A jezsuita kori állapotot a rend feloszlatásakor készült jegyzőkönyvekből ismerhetjük meg. A rendháznak két traktusa (emelete) volt. A felső szinten 14 szoba volt, két conservatóriummal. A középső (első emelet) traktuson 15 szoba volt, itt is volt conservatórium, s itt működött a szabóság. A könyvtár az első emelet oldalfolyosóján, az utolsó, kétablakos helyiségben kapott helyet. A tekintélyes könyvtárban 2038 kötetben 2917 db könyvet őriztek. A földszinten, a „ház belső részén”, két szoba és egy gyógyszerészlaboratórium volt, kis pincével. Ezután következett a patika, a patikus szobája és az anyagraktár.
1776 és 1786 között a pálosok birtokolták az épületet, majd a rend feloszlatása után, 1786-ban II. József a templomból lovaglóiskolát és fegyvertárat csináltatott. A templomot Zutrung György székesfehérvári kereskedő közbenjárására a német hívek kapták meg.
A rendház épületét 1806-tól katonai kórház céljára használták.
A ciszterciták 1813. október 5-én vették át a templomot és a mellette álló rendházat, az elkövetkező száz év alatt számos bővítés és átalakítás történt.
Első világháborús károkról nincs tudomásunk, a második világháborúban a templom és a rendház is megsérült. Szabó Ferenc építőmester 1945. november 21-én kelt számlája a háborús károk helyreállítását 840.786 forintban állapította meg.
Az 1948-as államosítás után a rendház teljes épületében diákotthon működött. Ennek igényei szerinti belső átalakításokra 1951-ben került sor, amit 1963-ban homlokzati és gépészeti felújítás követett. 1978-ban a kiköltöző kollégium helyét a megyei múzeum és a megyei könyvtár foglalta el. Az ekkor és az 1980-as évek elején készült műemléki helyreállítási tervek kivitelezését több ütemben végezték el 1989-ig.

A Rendház épülete a tervek szerint az Árpád-ház Program keretében az elkövetkező években megújul és kibővül. A három szintes barokk épület – elsősorban a földszinti és első emeleti tereket érintő – rekonstrukciójának tervei elkészültek: modern előcsarnokot, új kiállítótereket, múzeum shopot alakítanak ki. Az építészeti megújulással a belváros új élményhelyszíneként is megőrzi műemléki jellegét, örökségvédelmi értékeit.

 

Felúj_1-blog

Rekonstrukciós tervek, 2018, Erdei László – 108 Építész Műhely, Székesfehérvári Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

 

Felúj_2-blog

Felirat Rekonstrukciós tervek, 2018, Erdei László – 108 Építész Műhely, Székesfehérvári Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

 

Izinger Katalin művészettörténész

Szent István Király Múzeum