Múzeumok Éjszakája 2015 – Országzászló tér

Képriport az idei Múzeumok Éjszakájáról. Ilyen volt a június 20-i éjszaka a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében.

Fotó: Szivós Dóra

Fotó: Szivós Dóra

Continue reading

Advertisements

“Egyed a mezőnek füvét” – Interjú Reisinger Jánossal az irodalmi füveskönyvekről

Reisinger János irodalomtörténészt kérdeztük az irodalmi füveskönyvek hagyományáról Epiktétostól Máraiig és tovább. Ő elmondta a véleményét Weöresről és Hamvasról is. A Bibliát pedig egyszerűen nem lehet megkerülni. A neves ismeretterjesztő a “Növények országa. Herbáriumok, füveskönyvek” kiállítás kapcsán ad elő a Szent István Király Múzeumban.

Reisinger János. (A kép forrása: http://www.kanjiza.rs)

Reisinger János. (A kép forrása: www.kanjiza.rs)

Ön szerint mit nevezhetünk irodalmi füveskönyvnek? Hogyan határozná meg a műfajt?

A “füveskönyv” elnevezés a 16. századi reformáció utáni időkben jelent meg, mint olyan herbáriumok gyűjteménye, melyek az emberek testi-lelki bajaira a természetből orvosságot kínálnak. Ezek a füveskönyvek a Biblia legelejének azon a sokszor hallatlanra vett vagy mellőzött igéjén alapulnak, mely ezt mondja: “Egyed a mezőnek füvét” (1Móz 3:18). Ez a bibliavers mondja ki, hogy a világba engedett bűn elterjedése ellen Isten a fűfélékben és a zöldségekben gyógyeszközöket ajánl fel. Ezen az ismereten és tudáson épült fel a biblia betegségmegelőzés és gyógyítás kultúrája, melynek “orvosi kódexe” a 3Móz 13:1-5 versein alapul.

Magyarországon ezt a tudást elevenítették fel Pápai Páriz Ferenc herbáriumától Bod Péterig vagy Csontváry Kosztka Tivadarig azok a patikusok és gyógyszerészek, akik a 17-20. század között élve különböző enyhítő szereket állítottak össze az emberi bajok csillapítására. Márai Sándor híres Füveskönyve ennek a több évszázados vonulatnak kései és megújított terméke. Kétségkívül új, szekularizált utakra lépve próbál enyhíteni elsősorban a lélek gyötrelmein, nem mintha a testi bajok nem értek volna el soha nem látott határokig a modern korban, de azért azt nem árt tudatosítani, hogy a mi korunk elsősorban mégis a tudatzavar, a tudatmanipuláció kora, melynek legfertőzőbb betegsége immár nem a spanyolnátha vagy az influenza, hanem a depresszió és a személyiségzavarok különböző formái.

A lelki bajokra – úgy mint félelmek, bizonytalanságok, gyász, stb. – orvosságot nyújtó, és/vagy életvezetési tanácsokat adó könyveknek évezredes hagyománya van Epiktétostól Oravecz Nóráig. Ön miben látja ezek sikerét?

Régi korok írásos hagyománya, ha kisszámú is, de rendkívül értékes és magvas az emberi problémák kezelésére. Az ókorban például azt nevezték “könyv”-nek, amelynek semmi más írásművel össze nem cserélhető tartalma van. Ami valami olyat hordoz, ami sehol másutt nem található meg. Innen érthető, hogy a Bibliában például Abdiás könyve, vagy János 2-3. levele, Júdás levele egyetlen oldalt sem tesz ki, mégis könyvnek nevezik, mert ami ott, ezekben írva áll, azt máshol nem találjuk meg. Az Ön által említett Epiktétos Kézikönyvecskéje az ókori görög sztoicizmus valamennyi fontos tanának breviáriuma. Nyomában említhetnénk Seneca szinte majd’ minden könyvét az Erkölcsi levelektől kezdve a Vigasztalásról-on át a Haragról-ig. A középkori moralizáló irodalom Augustinustól Kempis Tamásig, majd a franciák nagy moralizáló, illetve aforizma-irodalma tovább bővíti, de el is mélyíti a sort. Nagy kincsesbánya tárulhat itt fel előttünk. A magyar irodalom nem annyira bővelkedik ilyen művekben, de Kölcsey Parainesisét, Márai Füveskönyvét, vagy Pilinszky János lírai meditációit más nemzetek figyelmébe is ajánlhatjuk. Mindegyik olvasásakor azonban visszakívánkozunk az ősforrásra, a három részre osztható Biblia középső részére, vagyis bölcsességi irodalmára (Példabeszédek könyve, Prédikátor könyve, a Római levéltől Júdás leveléig).

Márai Füveskönyve, Weöres “A teljesség felé” c. könyvecskéje, vagy akár Krúdy “Álmoskönyve” is eszünkbe juthat, ha a szerzői szándék szerint is füveskönyvnek – vagy ahhoz valami nagyon hasonlónak – készült munkákra gondolunk. Ön szerint melyek a magyar irodalom legjobban sikerült “füveskönyvei”?

Weöres Sándor füveskönyve, A teljesség felé vegyülékes alkotás. Óriási részletei vannak, ezt hiábavaló lenne tagadni. Különösen kiemelhetjük az égi és a földi hatalom két-két sorban adott frappáns megkülönböztetését, vagy a legfőbb tudást jelző aforizmát (“Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra”). Ám a könyv ajánlásából is kitetszik, hogy ezt a művét a második világháború idején Hamvas Béla ihletésére szerezte a költő. Hamvas az újgnoszticizmusnak Európa-szerte ismert alakja, rendkívül ellentmondásos gondolkodó, miként velejében ellentmondásos a gnózis is.

Krúdy Gyula álmoskönyvét nem tartom számon legjobb alkotásai között, csupán azért terjed, mert az álom jelenségének rendkívüli hatása van a mai korban. Itt is jó lenne előbb ismerni a Bibliát, amely ötféle álmot különböztet meg, és a hangsúlyt a prófétikus álmokra helyezi, melyekről az álmoskönyvek sajnálatosan nem beszélnek, helyettük olyan álmokat sorakoztatnak fel, amelyekről Salamon király 3000 évvel ezelőtt azt mondta, hogy “álom szokott következni a sok foglalatosságból, és az ilyen álomban a hiábavalóság is sok”.

Mindebből talán az következik, hogy a magyar irodalom füveskönyveit az olvasóknak kell összegyűjteniük egy-egy szerző műveiből, azonban, ha kíméletesek vagyunk, ezt tényleg jobb tanárokra és irodalomtörténészekre bízni, akik hozzáférhetnek kritikai kiadásokhoz vagy teljes életművekhez, ahonnan mindezt kivonatolni tudják. Jelenleg az ötödik füveskönyvön dolgozom, Vörösmarty Mihály közel húsz kötetes kritikai kiadásának most érek a végére, nem is gondoltam volna, életem egyik legnagyobb olvasmányélménye lett a magyar költészet és próza területén. Remélem, a talán karácsonyra megjelenő könyv az olvasóknak is sok felismerést, megerősödést és megnyugvást fog hozni.

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum

Múzeumok éjszakája 2015

muzej2

A Múzeumok Éjszakájának programjai a Szent István Király Múzeumban. Időpont: 2015. június 20.

Rendház, Székesfehérvár, Fő u. 6.
Időpont: 17.00–24.00

• 17.00–19.00 „K&K – Kard és Kérdőjel”. Hagyományőrző csapatok bemutatója a Díszudvaron.

• 19.30–20.30 Államalapító uralkodóink: Álmos nagyfejedelem és Szent István király. Dr. Szabados György történész előadása.

• 21.00–21.30 Zenélő vegetáció – Ferge Béla interaktív zeneórája.

• 22.00–23.00 Tárlatvezetés az Állandó Régészeti Kiállításban.
Országzászló téri kiállítóhely, Székesfehérvár, Országzászló tér 3.
Időpont: 17.00–24.00

• 17.00–20.00 óránkénti tárlatvezetések állandó kiállításainkban

• 17.30–24.00 Műhelytitok: Mit rajzol a néprajz? Szórakoztató feladványok a néprajzi kiállításban.

• 18.00–19.00 Tárlatvezetés a Pilinszky és Fehérvár című kiállításban

• 19.00–24.00 Fényecset: fényfestő workshop az udvaron

• 21.00–24.00 Titkos Fénysugarak: fénycsocsó, fényorgona, kipróbálásra! Zene: Dj Elf

• 19.30 és 20.30 Az okos lány kicsiny titka… Vásári népmese felnőtteknek, Legeza József „Géza” előadásában.

• 20.00–24.00 Feltárul a Titkok Kamrája: zseblámpás (mobiltelefonos) kincskeresés a látványtárban.

Fekete Sas Patikamúzeum, Székesfehérvár, Fő u. 5.
Időpont: 18.00–24.00

• 18.00-tól Füveskönyvek titkai. Tárlatvezetés A növények országa – Herbáriumok, füveskönyvek című kamara-kiállításban.

• 19.00-tól „Színes tintákról álmodunk” – Festőnövények titkai. Kemendi Ágnes interaktív bemutatója.

• 21.30-tól Füveskönyvek titkai. Tárlatvezetés A növények országa – Herbáriumok, füveskönyvek című  kamara-kiállításban.

• 22.00-tól Gyógynövény keverékek a patikában – Békefi Géza gyógyszerész interaktív ismertetője.
Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár, Koronázó tér
Időpont: 18.00–24.00

• 18.00-tól óránként tárlatvezetés. Az utolsó 23.00-kor kezdődik.
Új Magyar Képtár, Székesfehérvár, Megyeház u. 17.
Időpont: 18.00–24.00

• 19.30–20.30 Titkolódzó festmények. Tárlatvezetés.

• 20.30 Holdkő – ír népzenei együttes. Koncert és táncház (Fekete-Cseri Zsuzsanna – dobok, Cseri-Fekete Szilárd – hegedű, gitár, zongora, dr. Víg Attila – ének, furulya, gitár) A Museum Café szervezésében.
Csók István Képtár, Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.
Időpont: 18.00–24.00

• 20.30 Tárlatvezetés a Variációk az absztraktra című kiállításban.

• 22.00 “Variációk az absztraktra – Éjszakai zenés irodalmi séta”
Éjszakai zenés irodalmi séta Kemény Judit és Barta Lajos művei között fiatal szerzőkkel a Csók István Képtárban. A szerzők: Barlog Károly író, Borda Réka költő, Győrfi Kata költő, slammer, Tóth Kinga költő, zajzenész. Közreműködik: Hekele Dániel (trombita), Nagy Kristóf (konga). Műsorvezető: Czinki Ferenc
Budenz ház – Ybl-gyűjtemény Székesfehérvár, Arany János u. 12.
Időpont: 18.00–24.00

• 19.00 Titokzatos tárgyak. Tárlatvezetés

• 20.00 Kis éji zene – Klasszikus dalok (Molnár Eszter énekel hangszeres kísérettel).
A rendezvényeket kizárólag karszalaggal lehet látogatni. A karszalagok minden helyszínen belépőként, az KNyKK Zrt. helyi buszjáratain pedig menetjegyként használhatók. A karszalagok megvásárolhatók 2015. június 11-től elővételben a Tourinform Irodában (Városház tér, Hiemer-ház), a Múzeumok Éjszakáján pedig minden helyszínen beszerezhetőek lesznek.
A hat éves kor felett kötelező karszalagok ára 200 Ft. Ezt az összeget jótékonysági céllal, adományként gyűjtjük.
A befolyt összegből hátrányos helyzetű Fejér megyei gyerekek múzeumlátogatását támogatja minden kedves látogató.

A rendezvény plakátja innen letölthető.

Pilinszky szomszédai

Fekete Zsuzsa pszichiáter, és férje Zsadon László állatorvos ma már nyugdíjasok, 1980-ban fiatal házasok voltak, amikor annak a Kígyó utcai háznak a 6. emeletére költözött Pilinszky János, az akkor már országosan ismert költő, amelynek ők az első emeletén laktak. Ők is beavatottjai voltak annak a Székesfehérvár méretű összeesküvésnek, amely arra irányult, hogy Pilinszky János lehetőleg minél jobban érezze magát új otthonában – Székesfehérváron.

Fekete Zsuzsa és Zsadon László

Fekete Zsuzsa és Zsadon László

Az ő szerepük volt talán a legfontosabb: napi meleg ebéd biztosítása a költőnek. A Szent István Király Múzeum munkatársai kisfilmet forgattak lakásukban, ahol a vele való kapcsolatukról meséltek. Fekete Zsuzsa többek között azt is elmondta, hogy kisgyerekei mellett, a háztartás napi gondjai mellett igazi felüdülés volt számára a minden nap pontosan délben ebédelni érkező költő, aki a hatodikról hozta hozzájuk az inspiráló gondolatokat, intenzív lelki életének lenyomatait, egy-egy készülő szöveg sorait, ezzel pezsdítve fel életüket. Mesélt a padlón ülő Pilinszkyről, aki kisfiukkal játszott számítógépes játékot, nagy beleéléssel a győzelem reményében, Törőcsik Mari látogatásáról a fehérvári panelben, és még sok minden másról. A történetek szálai a múzeum június 6-án nyíló “Pilinszky és Fehérvár” című kiállítás érnek össze, ahol a kisfilm is látható lesz. Ezúttal kis hangulatjelentést, fotóriportot közlünk a lakásból és lakóiról, ahova Pilinszky János ebédelni, beszélgetni és játszani járt 1980-1981-ben.

_DSC0300

_DSC0305

_DSC0340

_DSC0363

_DSC0294

_DSC0376

_DSC0382

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum