Tinkó Máté – Maurer Dóra: Új magyarhangok 11.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Ezúttal Tinkó Máté elbeszélését olvashatjuk, amelyet Maurer Dóra képe ihletett.

Maurer Dóra: Reverzibilis és variábilis mozgásfázisok 6., 1972-73.

Maurer Dóra: Reverzibilis és variábilis mozgásfázisok 6., 1972-73.

Continue reading

Magyari Andrea – Ország Lili: Új magyarhangok 10.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Ezúttal Magyari Andrea novelláját olvashatjuk, amelyet Ország Lili képe ihletett.

Ország Lili: Minden titkok kapuja, 1972

Ország Lili: Minden titkok kapuja, 1972

Continue reading

Müller Janka édesség receptjei 1895-ből

Ígéretünk szerint közzéteszünk pár receptet Müller Janka 1895-től vezetett kéziratos szakácskönyvéből, amely ma Szent István Király Múzeum gyűjteményét gyarapítja.

Kvircedli recept 1895-ből

Kvircedli recept 1895-ből

Elsőként lássuk a híres-neves móri kvircedlit! Tudomásom szerint ahány ház, annyiféleképpen készítik ezt a tésztát. Müller Janka változatában nem szerepel semmilyen térfogatnövelő alapanyag, csupán 3 hozzávalót tartalmaz: „5 tojás 1 font czukor anyi liszt hogy elég kemény legyen gyuro deszkára ki sodorni formával ki formalni lassu tüznél megsütni”. Tehát 5 tojást ki kell keverni körülbelül fél kiló cukorral és annyi liszttel, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk, melyet nyújtás és formázás után készre sütünk. Az eredmény egy kemény tészta kell, hogy legyen, mely borba mártogatva válik fogyaszthatóvá.

Diós csókocskák

Diós csókocskák

A szintén móri macskapracli hiányzik a könyvből, helyette egy másik diós édességet, a diós csókocskákat választottam: „Végy egy fél font czúkrot, három tojás fehéret egy kanál boreczetet vagy rúmot, ha mindez sürü, keverj hozzá fél font tőrött diót, kikent pléhre rakd diónagyságu csomagocskákba süsd langyos sütőben világos barnára.”

Csokoládé csillagok

Csokoládé csillagok

A csokoládé csillagok azon kevés receptek egyike, mely csokoládét tartalmaz. Így készül: „Fél font héjastol tört mandulát négy lat porczukrot, tizenkét lat reszelt csokoládét dolgozz el egy tojásfehérjével. Nyujtsd el liszttel gyengén behintett táblán, szaggasd ki czukorba mártott csillag-formával és süsd meg gyenge tűzzel.” A tésztához átszámolva körülbelül 25 dkg darált mandulát 7 dkg (1 lat = 17,5 gramm) porcukorral, 21 dkg reszelt csokoládéval és egy tojásfehérjével kell eldolgozni.

Piskóta fánk

Piskóta fánk

Piskótát és piskótatészta felhasználásával készült édességeket többet is olvashatunk. A piskóta fánk talán a legizgalmasabb ezek közül, mivel a mai fánkoktól eltérően sütőben sül és főzött krémmel leöntve tálalják. „Kavarj le 1/4  kilogr. irosvajat, habosra keverj bele 4 egész tojást és négynek sárgáját, 5 evőkanál tört czúkrot, 6 kanál tejfölt ¼ kilogramm lisztet és egy kanál tejbe áztatott élesztővel keverd el jól; egy kanál fejével verd simára s tedd félre hogy megkeljen. Ekkor tedd a deszkára, nyujtsd ujjnyi vastagra, szúrd ki fánkszuróval, rakd egy kikent tepsibe, kend meg főlvert tojással és hadd meleg kemenczébe megsűlni. Ha föladod öntsd le tej habbal, mely ugy készül, hogy ¼ liter tejet 4 tojás sárgájával és czukorral főlforralsz.” Az irósvaj helyettesíthető jó minőségű vajjal, a tört cukor (régen süvegformájú cukortömbökben árulták a cukrot) kristálycukorral.

Garibaldi torta (I. rész)

Garibaldi torta (I. rész)

Garibaldi torta (II. rész)

Garibaldi torta (II. rész)

És végül a sok kisebb sütemény után jöjjön egy torta! A Garibaldi-torta receptje: „Nyolcz lat liszt, hat lat vaj, három lat czukor, egy tojás sárgájával meggyurva és késfoknyi vastagra kinyujtva megsütendö, ha megsült, lekvárral kell megkenni, és a következő töltelékkel megtölteni: tizenkét lat apróra vágott mandulát tiz lat czukrot, czitromhéjat nyolcz tojásfehérjét, kemény habbá verve, mindezt jól összekeverve a tésztára kell önteni és a sütöbe tenni.” Itt a tésztát elsőre nem kell teljesen készre sütni, hiszen a közben rákerülő feltéttel még visszatesszük.

Ahogy a receptek leírásából is látszik, elkészítésük igényel némi gyakorlatot.

Sok sikert kívánok a kísérletezéshez!

Bodó Zsófia

Szent István Király Múzeum

Miről mesélnek az előszállási avarok?

Előszállás – Öreghegy lelőhely neve évtizedek óta ismert a népvándorlás korát kutató régészek körében. 1928-ban házépítés során néhány avar kori sír került itt napvilágra, melyek száma néhány év alatt 51-re gyarapodott Marosi Arnold feltáró munkájának köszönhetően. Nem csoda, hogy izgatottan néztünk elébe annak a csatornafektetéshez kapcsolódó megelőző feltárásnak, melynek nyomvonala éppen ezen, az egykor Öreghegynek nevezett területen keresztül futott. 1931 után végre újra lehetőség nyílt e temető kutatására.

kep1

Continue reading

Nagy Koppány Zsolt – Kelecsényi Csilla: Új magyarhangok 9.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Ezúttal Nagy Koppány Zsolt novelláját olvashatjuk, amelyet Kelecsényi Csilla festménye ihletett.

Kelecsényi Csilla: Angol füzet, 1986

Kelecsényi Csilla: Angol füzet, 1986

Continue reading

25 éve omlott le a berlini fal — képzőművészeti megemlékezés

Huszonöt éve, 1989. november 9-én omlott le a hidegháború egyik legjellegzetesebb szimbóluma, a berlini fal, amely fizikailag nemcsak Berlint, de Európát és a kultúrát is kettéválasztotta. A fal azonban nem tudta meggátolni, hogy az ideológiák által kettéosztott Európában a művészeknek véleménye legyen. A Szent István Király Múzeum képzőművészeti gyűjteményében található Berlinnel és a berlini fallal kapcsolatos műtárgyakkal egyszerre hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az rossz alapokon álló politikai rendszerek nem tartanak örökké, emlékezünk a szökési kísérletek áldozataira, és tisztelgünk azok előtt, akik szellemiségükkel, küzdelmeikkel hozzájárultak a berlini fal leomlásához.

Harasztÿ István: Honecker a berlini falnál (Kémek zsákutcában), 1988, fa, fém, elektromos, 73x159 cm

Harasztÿ István: Honecker a berlini falnál (Kémek zsákutcában), 1988, fa, fém, elektromos, 73×159 cm

Harasztÿ István (1934 –), a kinetikus művészet képviselője, a magyar mobil szobrászat alkotója. Groteszk szobrai szatirikus, ironikus mondanivalót hordoznak. Műveiben az 1970-es évek óta éles kritikát fogalmaz meg a diktatórikus politikai rendszerek működésével kapcsolatban.

Jovánovics György: Színes berlini relief, 1986, gipsz, 140x100 cm

Jovánovics György: Színes berlini relief, 1986, gipsz, 140×100 cm

Jovánovics György (1939 –) szobrászművész. A 60-as években kapcsolódott a neoavantgárd képzőművészek köréhez. Legszívesebben fehér gipsszel dolgozik, mert fényelméletét ezzel az anyaggal tudja megvalósítani. A relief és a rá eső fény viszonya, a fényhatások foglalkoztatják. Emlékműveket, köztéri szobrokat is készít.

Otto Paetz: Berlin – Városképek (Bodemuseum), 1987, papír, rézmetszet, 39x30 cm

Otto Paetz: Berlin – Városképek (Bodemuseum), 1987, papír, rézmetszet, 39×30 cm

Otto Paetz (1914–2006) német festő, grafikus. A Weimari Festőiskolában tanult, és a városban is telepedett le. Realista stílusban alkotott, főként fekete-fehér tájképeiről vált ismertté. Berlin megalapításának (1237) 750 éves évfordulójára 14 lapból álló grafikai sorozatot készített, ennek közöljük egyik darabját.

Blogbejegyzésünkkel tisztelgünk az idén 80 éves Harasztÿ István és a 75 éves Jovánovics György előtt, valamint megemlékezünk a 100 éve született Otto Paetzről.

Izinger Katalin

Szent István Király Múzeum

“Én beszéltem, mert Jenő, ha csak lehetett, nem beszélt” – Beszélgetés F. Petres Évával Fitz Jenőről

F. Petres Éva régész, Dr. Fitz Jenő (1921-2011) özvegye, évtizedekig volt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese, lelke. Férjéről, a legendás múzeumigazgatóról, régészről beszélgettünk, és arról, hogyan is kezdődött az ő fehérvári kalandjuk.

F. Petres Éva otthonában (Fotó: Farkas Ildikó)

F. Petres Éva otthonában (Fotó: Farkas Ildikó)

Continue reading

A Seuso-sztori

A Polgárdi és Szabadbattyán között félúton, a mai Kőszárhegy környékén talált, valamikor a 3. században épült és 374-ben a barbárok támadása miatt elpusztult római kori villa tulajdonosa valószínűleg az a Seuso nevű gazdag és előkelő római lehetett, akinek a térségben talált 4. századi kincslelet, a Seuso-kincs egyik tálján olvashatjuk a nevét. De ahogy egykori tulajdonosának már nem volt lehetősége kiásni a barbárok elől elrejtett kincset, úgy az ezüstöket a huszadik század hetvenes éveiben megtaláló Sümegh Józsefnek sem volt lehetősége az előkerülés hiteles körülményeit elmesélni: 1980 decemberében felakasztva találták egy kőszárhegyi pincében.

A Seuso-kincs ismert darabjainak képe az 1990-es New York-i árverési katalógusból

A Seuso-kincs ismert darabjainak képe az 1990-es New York-i árverési katalógusból

Continue reading

Babiczky Tibor — Révész László László: Új magyarhangok 8.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Ezúttal Babiczky Tibor kisprózáját olvashatjuk, amelyet Révész László László festménye ihletett.

Révész László László: Búcsú az álmoktól II, 1986

Révész László László: Búcsú az álmoktól II, 1986

Continue reading

Barabás Miklós: Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona, 1877

Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810 – Budapest, 1898) a XIX. század második felében a magyar képzőművészeti élet egyik legjelentősebb alakja volt. Művészetét önálló kötetek, kiállítások is bemutatják, a művészettörténeti szakkutatás életművét a legjelentősebb hazai alkotóké közé sorolja. Munkáit nemcsak a legjelentősebb hazai közgyűjtemények őrzik, hanem számos magángyűjtemény is, köztük összesen 204 védett festménnyel és grafikával. Életművében kiemelt szerepet töltöttek be a főúri és polgári megrendelésre készült egyéni, vagy társas portrék, melyek közé tartozik a festő kétségtelenül kvalitásos alkotása gróf Nádasdy Ferencné született gróf Zichy Ilona (Pozsony, 1849 – Agárd, 1873) egészalakos portréja. A portré a jelzete szerint a grófné halála után négy évvel, 1877-ben készült. Barabás Miklósnak nem ez az egyetlen Zichy Ilona-portréja. Egyedisége, hogy az elhunyt asszonyt az egészalakos festmény feketében, mintegy gyászruhában ábrázolja, kezét a mellette levő kis asztalkán egy virágon nyugtatja, amely egy képkeret előtt fekszik, s rajta három kisgyermekük portré-fotója látható.

Barabás Miklós: Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona, 1877 (220 x 160 cm, olaj, vászon)

Barabás Miklós: Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona, 1877 (220 x 160 cm, olaj, vászon)

Continue reading