Az élet örök csodája – interjú Mészáros Veronikával, a SZÜLETÉS kiállítás kurátorával

A Szent István Király Múzeum Országzászló téri kiállítóhelyén 2015. február 20-án új kiállítás nyílt, SZÜLETÉS – A gyermekáldás kultúrája címmel. A tárlat a veszprémi Lackó Dezső Múzeum vendégkiállítása, kurátora Mészáros Veronika, a veszprémi múzeum néprajzkutató muzeológusa. Vele beszélgettünk a kiállítás születéséről, a Boldogasszony ágyáról, egyházkelőről, és arról, hogy hogyan lehet újjászületni a kiállításban.

Mészáros Veronika előadást tart. (Fotó: Penovác Károly/Veszprémi Napló)

Mészáros Veronika előadást tart. (Fotó: Penovác Károly/Veszprémi Napló)

Continue reading

Advertisements

A székesfehérvári vastuskó

A székesfehérvári vastuskó

A székesfehérvári vastuskó

A céhes ipar korában a mesterség alapos elsajátításának, sokoldalú szakmai, kulturális és nyelvi ismeretek szerzésének iskolája a legényvándorlás volt. Városi mesterré csak azok a legények válhattak, akik a kötelezően előírt, kettőtől öt évig tartó vándorlást teljesítették. Mesterlegényeink vándorútja az osztrák örökös tartományokba, Németországba vezetett, és hozzánk is érkeztek német, cseh, lengyel és horvát vándorlegények. A legényvándorlás egyik ránk maradt emléke a székesfehérvári vastuskó, amit a Szent István Király Múzeum őriz, és állandó néprajzi kiállításában megtekinthető. Méreteit tekintve egy 132 cm hosszú, átlagosan 15 cm átmérőjű faág. Felülete vaslemez borítású, és felül három rövid ágcsonkban végződik. A vaslemezt négy erős vaspánttal rögzítették a faághoz. A vastuskón, középen egy igen erős vaspántot találunk, ezzel rögzítették eredeti felállítási helyén a falhoz. A vaspánt külső felén hatalmas, kör alakú, 11cm átmérőjű lakat lóg. Nem nyitható, zárszerkezet nélküli lakatutánzat. A vaspántba készítője az 1835-ös évszámot véste. A vastuskó felületét teljes egészében beborítják a belevert, különböző nagyságú, anyagú és formájú kovácsolt szögek. Némelyik szöggel átlyukasztott réz egykrajcárost is vertek rá. A krajcárok között vegyesen német és magyar feliratú is akad. Közülük a legkésőbbi az 1851-ben vert egykrajcáros. Hagyomány szerint az 1842-es évszámú rézpénzt a vándorszínész Petőfi Sándor szögezte a tuskóra, aki az év novemberében a székesfehérvári Pelikán fogadó színháztermében játszotta első szerepét.

Ugyancsak helyi hagyomány szerint a vastuskó a XVIII, századból való, s ekkor még a városkapunál állt. Lakatja feltehetőleg még a török időkből származik, és állítólag a régi várkapu lebontásakor, ásás közben találták. A legenda szerint a lakatot egy lakatosinas csinálta remekbe. Munkájában az ördög segédkezett, de a kulcsát a fiú elvesztette, amiért az ördög elvitte szegényt.

A helyi hagyománnyal nem mindenben egyeznek a vastuskóra vonatkozó történeti adatok. Moenich Károly városi levéltáros szerint a vastuskót 1830 körül állították fel a Városház téren a Kleizler-ház sarkán. Később a Szőgyény-Marich-ház lévő, Lakos Ignác-féle termény- és lisztkereskedés előtt állott. A XIX. század végén a Szent Korona utcai „Vas tuskóhoz” címzett vendéglős cégére lett. Innen Héjj Ferencné, a megözvegyült vendéglősné, 1911-ben Győrbe vitte, ahová férjhez ment. Az értékes vándoremléket második férje, Kiss Mihály, 1938-ban Győrből levelet küldött Székesfehérvár polgármesterének, melyben a városnak ajánlotta fel a vastuskót. Az ajándékozás írásos dokumentumait a Szent István Király Múzeum adattára őrzi.

A polgármesteri hivatal a levelet másolatban továbbküldte a Székesfehérvári és Fejér megyei Múzeum igazgatóságának. Marosi Arnold múzeumigazgató levélben intézkedett a vastuskó átvételéről.

Vastuskók az egykori Magyar Királyság néhány nagyobb céhközpontjába találhatók: Pozsonyban, Győrben, Szekszárdon, Budán, Pesten, Aradon és Temesváron. Előképük valószínűleg a bécsi Szent István-templom közelében, egy biztosítótársaság XIX. század végén épült palotájának sarkán erre a célra kiképzett márvány falfülkében ma is látható vastuskó (Stock im Eisen). eredetileg ez nem volt szegekkel teli verve, hanem pusztán vaspánttal és lakattal volt megerősítve. E bécsi vastuskó mintájára más iparos városokban is felállítottak ilyen szerkezeteket. Rendesen beszállóvendéglő vagy vaskereskedés mellett találni őket, ami a vándorlegények életével való kapcsolatára utal. Később eredeti céljának elhomályosodásával, főleg a XIX. század második felében üzleti cégérül kezdik használni, mint a pesti vastuskót a Váci és Kishíd-utca szögletén. Érdekesség, hogy Andersen, a nagy dán meseíró, a pesti vastuskó bemutatása kapcsán a bécsit is említette 1842-ben megjelent útirajzában. Ausztriában, Bécsen kívül csak az alsó-ausztriai Waidhofen am der Ybbs városában található vastuskó. Hiányoznak a vastuskók már a középkorban erős céhes ipari hagyományokkal rendelkező Németországból, sőt a felvidéki és erdélyi szász városokból is. Mindez megerősíti, hogy a magyarországi vastuskók a bécsinek újabb, XIX. századi másolatai. A vastuskók a Béccsel sűrűn érintkező, részben ausztriai eredetű iparos polgársággal rendelkező magyarországi városokban a céhes ipari hagyományok. egyik ránk maradt emléke. Az ezredfordulóra magyar nagyvárossá cseperedő, ismét jelentős ipari központtá váló Székesfehérváron érdemes volna a vastuskó másolatát felállítani, valahol a Palotai kapu közelében.

2011-ben Fejér megye kézművesei elhatározták, hogy a székesfehérvári múzeumban őrzött vastuskó mintájára maguk is készítenek egyet. Az ötlete az adta, hogy a Kézművesek házában megforduló híres kézművesek szakkörökön, tanfolyamon adják tovább tudásukat, kezük alatt is mesterek születnek, és emlékül ők is verhetnének egy szeget az udvarba felállított vastuskóba. Diós Tibor kovácsmester a móri szabadiskolában készítette el a 2011.május 20-án felavatott vastuskó másolatot, amibe az első szöget Dr. Lukács László üthette bele.

Pár éve modern formában a győri vastuskóhoz kapcsolódó tradíciót újjáélesztették Győrben, amikor különleges városnézésre hívták a kisalföldi megyeszékhelyre látogatókat. Az idegenforgalmilag frekventált pontokon elérhető rendszer lényege, hogy verses feladványokkal hat látnivalón vezették végig a turistákat, megadva, miként érik el a következő érdekességet. A hetedik helyszín a belvárosi sétálóutca közepén lévő látogatóközpont, ahol átfogó tájékoztatást kínáltak a városról. Minden megállónál pecsétet kap a vendég az erre a célra készített kis füzetbe. Aki mind a hetet összegyűjti, a látogatóközpontban beverhetett egy szöget az új tuskóba. A programot idén egyetlen útvonalon, magyar és német nyelven indítják el, de tervezik, hogy újabb városi felfedezőösvényeket is kitűznek.

Ezek a kezdeményezések mutatják, hogy a vastuskó és a hozzá hasonló emléktárgyak helytörténeti és néprajzi szempontból egyaránt fontosak egy város életében, hiszen az emberek ragaszkodnak a különleges, legendákkal övezett tárgyakhoz. Szívesen dicsekednek el ismerőseiknek, rokonaiknak a lakhelyükhöz kapcsolódó ritkaságokkal és nevezetességekkel, így például fehérváriak a Kati néni szoborral, savanyúvízzel, a vastuskóval.

Gáspár Virág

Szent István Király Múzeum

Türelemüveg

türelemüveg2

A türelemüveg szűk nyakú üvegpalackban elhelyezett, fából, csontból és egyéb kiegészítő anyagokból (papír, toll) készített ábrázolás. Nyugat- Európában már a 16. századtól igen népszerűek a hasonló fekvő palackba zárt többnyire hajómodellek. Nálunk a 18. században terjedt el- első sorban nyugati játékműhelyek hatására- a türelemmunka készítése, amelynek technikai kivitelezése kétféleképpen történt: vagy az üveg belsejében állítottak és ragasztottak össze apró elemekből csipesz, drót segítségével, vagy az előre összeállított építményt az üvegbe csúsztatás után fonallal szétnyitották..A türelemüveg ábrázolások között nagy számban fordulnak elő a bányász életet megjelenítő munkák, továbbá jellemző a szakrális témák megörökítése (pl. Krisztus kínszenvedése, Mária a kis Jézussal, oltár) különféle egyházi jelképek felhasználásával. A türelemmunkák készítői között első helyen a juhászokat, a bányászokat és a büntetésüket töltő rabokat kell említeni. E tárgynak fontos szerepe volt a népi vallásosságban, a szakrális témájú türelemüvegeket a szoba központi helyén, a szent sarokban állították fel.

Lukács László

Varró Ágnes