Szent Sebestyén, Székesfehérvár ─ Felsőváros védőszentje

Szent Sebestyént a félelmetes pestisjárványoktól való megszabadulás tette népszerű szentté. Különösen élő a kultusza Székesfehérvár északi városrészében, Felsővárosban. Az egész város közösen ünnepel emléknapján, január 20-án a felsővárosi templom búcsús nagymiséjén. Járványok idején hívta őt segítségül katolikus népünk.
Sebestyén, az egyik leghíresebb ókeresztény vértanú Diocletianus császár idején, a 3. század végén szenvedett mártírhalált. Testőrparancsnokként szolgált, ám amikor kiderült keresztény hitvallása, nyilakkal kivégezték, azonban nem halt meg, fölépült, s újra szolgálta a császárt, aki másodszorra sem kegyelmezett neki, halálra botoztatta. Mivel a járványok, a betegség terjedését már az ősi hitvilág szerint is a nyílvesszőknek tulajdonították, ebből következett, hogy már igen korán, a 7. században, az ő oltalmát kérték különösen pestisjárvány idején. Tisztelete a középkorban, az 1348-as nagy fekete halál után vált elterjedté. Szinte alig akadt olyan középkori templom, amelyben ne emeltek volna oltárt a tiszteletére. A barokk korban ismét erőre kapott kultusza, oszlophoz kötözött köztéri szobra számos településen ebből az időből való.
A pestisjárványtól való megszabadulás érdekében Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére böjttel, körmenettel kapcsolatos és örök időkre szóló fogadalmat tett. E fogadalom értelmében építették 1739-41 között a Szent Sebestyén kápolnát, amit 1800-tól 1807-ig egy nagyobb templommá bővítettek. Székesfehérvár─Felsővárosban a Sebestyén─napi búcsút minden család megünnepelte (január 20.). Reggel ünneplőbe öltözve mentek a püspöki nagymisére. Ezen a napon lemondtak a munkáról, a rokonok, barátok társaságában töltötték az időt. Ünnepi ebédre hívták alsóvárosi, vízivárosi vagy palotavárosi rokonaikat, a délután pedig beszélgetéssel, borozgatással telt. A fiatalság este a Sebestyén─bálban, búcsúbálban szórakozott, táncolt. Ma is Szent Sebestyén litániát tartanak az ünnep nyolcadában, amikor ünnepélyesen kiteszik a jobb oldali első mellékoltárra a szent ereklyéjét.

A litánián felhangzik a Szent Sebestyén ének is:

Nagy szent kínszenvedéssel nyerted dicsőségedet,
Utóbb végső csepp véreddel pecsételted hitedet.
Benned tett bizodalmából városunk hozzád kiált,
Távoztasd el tájékáról a rettentő döghalált.

Isten után Szent Sebestyén benned van reménységünk,
Pártfogásod rajtunk lévén kegyelmet nyer kérésünk.
De egyszersmind nyerj malasztot, s a bűnöktől oltalmazz,
Hogy már többé meg ne bántsuk, azt ki most is irgalmaz.

Ezekben a vészterhes, fenyegető hetekben jusson eszünkbe Szent Sebestyén, forduljunk hozzá és kérjük égi segítségét, miként tették ezt évszázadokon át a betegség, járványok idején fehérvári elődeink.

Fotó: A felsővárosi Szent Sebestyén templom oltárképe.

 

dr. Varró Ágnes néprajzkutató

Szent István Király Múzeum

 

 

Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)

Kis néprajzi kalauz – tavaszi jeles napok I.

A tavaszi ünnepek sorából kiemelkedik Szűz Mária Szentlélektől való fogantatásának (Conceptio Domini), közismert nevén az Angyali Üdvözletnek emléknapja. Karácsonytól visszaszámolva pontosan erre a napra, március 25-re esik Jézus életének Mária méhében való isteni fogantatása. A képzőművészetben és a vallásos szövegekben, imádságokban egyaránt gyakori e jeles esemény megörökítése. Az Angyali Üdvözlet ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat is. Egy 19. század elején nyomtatott imakönyv pedig így meséli el a csodálatos történetet:

„ Názáreth kis várossába
Angyal követséggel jön,
egy Szűz Személy hajlékába
kinek ekképen köszön:
Üdvöz légy Szent Szűz, kit az ég malasztokkal tellyesít!
Téged a gonosz ellenség fúllánkja nem sebesít.
Az Úr veled, s nem ért átok.
Boldogságod óh! melly nagy.
Azért asszonyi állatok közötte Te áldott vagy.
Méhedbe fogod foganni
Önnön az Isten fiát,
aki meg fogja váltani Ádámnak maradékát.
A Szűz e’ köszöntést vévén, színe félelmet mutat,
s hogy lesz ez? mondá mivel én nem ösmerek férfiat?
Az Isten fog árnyékozni,
Angyal reá felele, s reád alá botsátkozni fog Szentlélek ereje.
A Szűz mondá eztet hallván:
Szavaid szerint legyen,
s minden, mit Istenem kíván, rajtam bétellyesedgyen.”

Magyarországon Gyümölcsoltónak nevezik ezt a napot, ami nagyon kifejező és árulkodik a hozzá kapcsolódó mezőgazdasági munkáról. Hagyományosan ekkor végezték a szőlő metszését, és a gyümölcsfák oltását, arra emlékezve, hogy Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. Székesfehérvár-Felsővárosban a déli harangszó idején kimentek a kertbe és megrázták a gyümölcsfákat, hogy bőségesen teremjenek. Úgy tartották, hogy aki ezen a napon fát vág ki, nagy szerencsétlenség éri. Időjárásjóslás is kapcsolódik Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához: ha megszólalnak a békák, még 40 napig hideg lesz, késlekedik a tavasz. Viszont a szép, napos idő jó termést jelez.

(Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. Budapest, 1977., Csoma Zsigmond: Magyar történeti borkalendárium. Budapest, 2004. , Ájtatos imádságok a Keresztény Katholikusoknak lelki hasznokra. Buda, 1806.)

dr. Varró Ágnes
néprajzkutató

Szent István Király Múzeum

Cikkindító kép:

Angyali Üdvözlet. A kép eredetije a Szent Anna Bazilikát ékesíti Altöttingben.
(Forrás: Rózsafüzér. Szerkesztő és kiadó: P. Radnai Tibor OFM Cap. Bécs, 1977.)

Hallgassanak Örkényt, „olvassanak” Rébert!

Korábban már bátorkodtunk utalni rá, hogy számos érdekes, felfedezni való részlettel büszkélkedik a Réber László kiállítás. Nos, itt egy újabb bizonyíték! Tessék csak megállni a két terem találkozásánál levő beszögelésnél, saroknál. Egy fülhallgatót láthat ott a közönség, felette kilenc kis Réber-illusztrációval, melyek Örkény István egyperces novelláihoz készültek. Olvassák el az ott levő felhívást: „Érintse meg valamelyik képet, és hallgassa végig az illusztrációhoz tartozó egyperces novellát!”
Fogadják meg bátran a tanácsot: miután a fülükre tették a hallgatót, nyomogathatnak ilyen vagy olyan sorrendben, vagy akár random, véletlenszerűen. Nem fognak csalódni. Mert ez a kiállítási ötlet remek, és kettős élményt kínál. Egyrészt a fülükben hallhatják a kiváló szöveget, és közben nézegethetik és értelmezhetik a rajzot. Egyszerre hallhatják Örkény írásait és „olvashatják” Réber rajzait. Annak, aki még nem járt a kiállításban, vagy volt ott, de nem állt meg ennél a saroknál, nem áruljuk el, hogy mely egypercesek bújnak meg a képek mögött. Legyen elég annyi, hogy hallhatnak (láthatnak) fura ikreket, szembesülhetnek azzal a talánnyal, hogy az autóvezető miért ül kocsijába, ha ismeri a másnapi tragédiát. Továbbá megtudhatják, miről elmélkedik egy pocsolya, hogyan szaggatták négybe a pogány Süttőfia Süttőt, miért viszket egy egész család, avagy ki az a Hubauer Sándor, azon túl, hogy nyolchónaposan pucér volt.
Akinek pedig a hangját hallják a fülhallgatóból, az nem más, mint Tűzkő Sándor színművész, a Vörösmarty Színház társulatának tagja. Nem először szerepel a múzeumban Örkény kapcsán: néhány éve Váradi Eszter Sára kolléganőjével olvastak fel egyperceseket a Múzeumok Éjszakáján, Gärtner Petra, a kiállítás kurátorának invitálására. Ennek aztán – Murphy után szabadon – folyománya is lett. Petra ugyanis felkérte Tűzkő Sándort, hogy a kilenc egypercest az ő hangján rögzítsék az állandó kiállításhoz.

Mi ez, mi ez? (Örkény István: Egyperces novellák)

– Nagyon örültem a felkérésnek, mert kifejezetten szeretem a groteszket, a humort, az abszurd műfaját. Az ilyen stílusú darabokban is szívesen játszom – tudtuk meg a színésztől. – Talán meglepő, de már gyerekkoromban megkedveltem Örkényt, ahogyan a családom is szerette. Érdekes, de abban az időben az emberek valahogyan fogékonyabbak voltak erre a stílusra, kedvelték az abszurd humort, szerettek magukon és a világon röhögni. Az akkori filmekben is gyakorta visszaköszönt ez a stílus, látásmód. Sajnos, ma kevésbé látom ezt. Szóval, kedvemre való volt az egész. Petra elküldte a szöveget, aztán a színház stúdiójában felvettük a hanganyagot. Elsőre nem sikerült, mert nehéz volt eldönteni, hogy milyen legyen: mint egy hangoskönyv vagy egy rádiójáték? Egyáltalán: hogyan hangozzék? Aztán rátaláltunk a megfelelő stílusra.
Ezt tanúsíthatja a látogató, fülhallgató-hallgató és rajz-néző is. Tűzkő előadásában, hangsúlyaival még nagyobbat ütnek a történetek, a groteszk fordulatok. A színész egyébként egykor Nyíregyházán, a színészképzőben is Örkény-egypercest adott elő stúdiós barátjával, a címe: Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók! Tudják, ez szól a Simca autó fura tulajdonosáról, hölgyismerőséről és a tizenkét háromlábú kutyáról. Tűzkő Sándor különben szerepel a Trianon című darabban is, a Vörösmarty Színház legújabb bemutatójában. Az is kellőképp groteszk és abszurd történet. Ha tudják, nézzék meg! De a Réber László kiállítást se hagyják ki, benne a „hangos” egypercesekkel és a hozzájuk tartozó illusztrációkkal. Különleges élmény.

– Szabó Zoltán –

Blogindító képünkön: Magyar panteon (Örkény István: Egyperces novellák)