Pilinszky szomszédai

Fekete Zsuzsa pszichiáter, és férje Zsadon László állatorvos ma már nyugdíjasok, 1980-ban fiatal házasok voltak, amikor annak a Kígyó utcai háznak a 6. emeletére költözött Pilinszky János, az akkor már országosan ismert költő, amelynek ők az első emeletén laktak. Ők is beavatottjai voltak annak a Székesfehérvár méretű összeesküvésnek, amely arra irányult, hogy Pilinszky János lehetőleg minél jobban érezze magát új otthonában – Székesfehérváron.

Fekete Zsuzsa és Zsadon László

Fekete Zsuzsa és Zsadon László

Az ő szerepük volt talán a legfontosabb: napi meleg ebéd biztosítása a költőnek. A Szent István Király Múzeum munkatársai kisfilmet forgattak lakásukban, ahol a vele való kapcsolatukról meséltek. Fekete Zsuzsa többek között azt is elmondta, hogy kisgyerekei mellett, a háztartás napi gondjai mellett igazi felüdülés volt számára a minden nap pontosan délben ebédelni érkező költő, aki a hatodikról hozta hozzájuk az inspiráló gondolatokat, intenzív lelki életének lenyomatait, egy-egy készülő szöveg sorait, ezzel pezsdítve fel életüket. Mesélt a padlón ülő Pilinszkyről, aki kisfiukkal játszott számítógépes játékot, nagy beleéléssel a győzelem reményében, Törőcsik Mari látogatásáról a fehérvári panelben, és még sok minden másról. A történetek szálai a múzeum június 6-án nyíló “Pilinszky és Fehérvár” című kiállítás érnek össze, ahol a kisfilm is látható lesz. Ezúttal kis hangulatjelentést, fotóriportot közlünk a lakásból és lakóiról, ahova Pilinszky János ebédelni, beszélgetni és játszani járt 1980-1981-ben.

_DSC0300

_DSC0305

_DSC0340

_DSC0363

_DSC0294

_DSC0376

_DSC0382

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum

Advertisements

Illatszeres és parfümös üvegcsék a föld alól

2011 őszén a székesfehérvári Palotai út, Halász utca, Selyem utca által közrezárt, addig parkolóként használt területen nagy sürgés-forgás kezdődött: a beruházó egy 29.000 négyzetméteres, háromszintes bevásárlóközpontot tervezett ide. Az építkezés előtt szükséges volt a régészeti feltárás, így a fehérvári Szent István Király Múzeum (akkori nevén Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) nagy erőkkel állt neki a munkának. Az ásatás vezetője dr. Siklósi Gyula volt. Az ásatás során Székesfehérvár 18–20. századi múltjából került elő a legtöbb lelet, kirajzolódott a 19-20. században álló házak alapozása, valamint korábbi, a 16-17. századra datálható leletek is nagy számban kerültek elő. A most bemutatásra kerülő üvegcsék a feltárás Palotai úttal szomszédos részéről kerültek elő.

A pipere kellékek tulajdonosa a mai Palotai út mellett élő módosabb polgár felesége, leánya lehetett.

A pipere kellékek tulajdonosa a mai Palotai út mellett élő módosabb polgár felesége, leánya lehetett.

Continue reading

Weöres Sándor, a fehérvári múzeumigazgató

Weöres Sándor, az egyik legjátékosabb, legsokoldalúbb magyar költő a háború után egy rövid ideig a Szent István Király Múzeum igazgatója volt. A múzeum Országzászló téri épületének falán látható emléktáblán áll “Kutya-tár” című versének egy versszaka. Miért éppen az? És ki volt valójában Kutyafülű Aladár? Az alábbiakban múzeumunk Weöres-korszakát foglaljuk össze.

Nagy Benedek: Weöres Sándor, 2013

Nagy Benedek: Weöres Sándor, 2013

Continue reading