A keresztre feszített Jézus ábrázolása

Könyvtárosok Világnapja – április 14.

Az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége – ALA) és az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége – IFLA) kezdeményezésére április 14. világszerte a könyvtárosok világnapja. A cél az, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak, könyvtárosok nyújtotta értékekre.
Szokásosan, ezen a napon a könyvtárak különböző programokat szerveznek a látogatóknak, kivéve most, amikor:
„Minden könyvtárban jó, de legjobb otthon!”

Pótolva a személyes látogatás lehetőségét a múzeum szakkönyvtárának egy régi, szép kötetét mutatom be a keresztre feszített Jézus ábrázolásával, a húsvéti ünnepkörhöz is kapcsolódva.
Gersei Gersits Ferenc portugáliai királyi kamarás 1879-ben ajándékozta a Fejérmegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egyletnek a kötetet, amely komoly elismerést szerzett a régiségtárnak, amikor 1882-ben szerepelt a Budapesten rendezett könyvkiállításon, és díszoklevélben részesült.
A kézzel festett hóráskönyv, a livre d’heures, a késő középkor legkedveltebb imádságos könyve volt. Egy ilyen finom kötésű, díszes imakönyv elengedhetetlenül hozzátartozott a jó családból származott hölgyek kelléktárához. A könyvnyomtatás elterjedése tette lehetővé e könyvek szélesebb körben való terjesztését és a tömegek számára az olcsóbb változatok megjelentetését. Mivel a színes képekkel illusztrált imakönyveket jobban keresték, a pergamenre nyomtatott kiadásokban a nyomdászok a miniatúrák és az iniciálék helyét üresen hagyták, és díszítésüket könyvfestőkre bízták. Az olcsóbb változatokat fametszetekkel díszítették, amiket később kiszíneztek.

Pict-1

Hore beate virginis marie secundum usum Romanum. Párizs, 1516. Ltsz. SZIKM – Könyvtár 9324

Elnevezése (hóra = óra) a keresztény liturgia órákra beosztott közös imádságára utal. Tartalmát tekintve többnyire a legnépszerűbb szentek, evangéliumi részletek szerepelnek benne. A hóráskönyveknek csaknem 1000 különböző kiadása ismert, legtöbbjük párizsi nyomdában készült latin vagy francia nyelven.
A könyvtári példányt Guilleaume Eustache, királyi és egyetemi könyvkiadó számára nyomtatta Nicolas Hygman könyvnyomdász Párizsban, 1516-ban. A szöveg pergamenre, félgót betűkkel, 22 finoman rubrikált sorba van nyomtatva, és számos kisebb-nagyobb festett iniciálé díszíti, melyek arannyal rajzolt kezdőbetűk vörös és kék mezőben. A könyv elején almanach található, ez a változó ünnepek idejét 1516 és 1530 között határozza meg. A szöveg megértését az egyes fejezetek előtt látható egész oldalas miniatúrák segítik. A képekhez és a velük szemben lévő oldalakon a szövegtükörhöz festett keret kapcsolódik. Az evangéliumi részletekhez készített illusztrációk János és Márk evangélistát ábrázolják, a Mária-officiumban (Szűz Mária kis zsolozsmája) minden hóra előtt egy-egy újszövetségi jelenet látható, a hét penitenciális (bűnbánati) zsoltár Dávid imájával, a Halottak vigíliája a haláltánc ábrázolással kezdődik. A befejező imaórát a Mária megkoronázása kép vezeti be. A nyolcadrét alakú imakönyv kötése piros maroken bőr, finom arany mélynyomással, középen monogrammal.
A kötetet Dr. Kálmánné Horváth Ágnes restaurálta 1987-ben.

Braila Mária könyvtáros
Szent István Király Múzeum

Indító kép: Krisztus a keresztfán – miniatúra

Irodalom: Dormuth Árpád: Egy XVI. század eleji miniatűr könyv a múzeumban. In: Székesfehérvári Szemle, 1931. 1. sz.; Frigyik Katalin: Kézzel festett hóráskönyv. In: 125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér Megyei Múzeumok gyűjteményeiből. Székesfehérvár, 1998.