Ahol a szobrok alszanak

A Szent István Király Múzeum szoborraktára különleges hangulatú hely, különböző korú és stílusú szobrok pihennek egymás mellet a félhomályban, várják, hogy életre keljenek. Megnéztük őket.

IMG_20150210_141633

IMG_20150210_144630

IMG_20150210_142556

IMG_20150210_142949

IMG_20150210_143605

IMG_20150210_143932

IMG_20150210_145022

IMG_20150210_145309

IMG_20150210_145954IMG_20150210_150316

IMG_20150210_150814

IMG_20150210_142232

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum

Advertisements

A Seuso-kincs jövője – Interjú Mráv Zsolt régésszel

Mráv Zsolt régész irodájában a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Fotó: Hajdú D. András)

Mráv Zsolt régész irodájában a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Fotó: Hajdú D. András)

A Seuso-kincs Magyarországon került darabjai négy hónapig voltak láthatók Székesfehérváron. Az ezüstök most visszakerülnek a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol tudományos kutatásoknak vetik alá őket. Mráv Zsolt régészt, a Nemzeti Múzeum szakmuzeológusát kérdeztük a nagy múlttal bíró tárgyak jövőjéről.

A tárgyak a székesfehérvári kiállításból a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. Egyből kiállítják őket, vagy előbb a tudományos vizsgálatok következnek?

A kincs Parlamentben rendezett kiállítása és a székesfehérvári kiállítás közötti rövid időszakban a kincs tudományos kutatása alig indulhatott meg. A fehérvári kiállítás négy hónapja alatt természetesen nem volt lehetőség a kiállított ezüstedényeknek sem a tanulmányozására sem a vizsgálatára. Erre csak most nyílik lehetőség, ezért érthető az igény, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum állandó Seuso-kiállításának megnyitása előtt végre a kutatók is hozzájussanak a tárgyakhoz. Sok feladat, időigényes vizsgálat áll előttünk.

Milyen anyagvizsgálatokat kell elvégezni a tárgyakon?

Az archaeometriai vizsgálatok egyrészt a tárgyak felületén található lerakódásokat és anyagmaradványokat célozzák, amelyek – ha a minták megfelelő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésünkre – információt hordozhatnak arról a helyről, ahol a kincs az elmúlt másfélezer évet töltötte vagy ahová átmenetileg elrejtették. Ezektől a vizsgálatoktól várható leginkább, hogy behatárolják, szerencsés esetben pedig bizonyítják a kincs származási helyét. A vizsgálatok másik vonulata főleg a tárgyak és a díszítésükhöz felhasznált anyagok által hordozott információkra fókuszál, amelyek segítségével következtethetünk például az ezüstedények készítése során alkalmazott technikákra, alapanyaguk származási helyére. A végkövetkeztetések levonásához azonban hosszú út vezet.

Tavaly összeállt egy tudományos munkaközösség, amely egy ötéves kutatási program keretében vizsgálja a Seuso-kincset. Kikből áll a bizottság?

A Seuso Munkabizottság feladata a Seuso-kincs tudományos feldolgozásának előkészítése, koordinálása. Elnöke Török László akadémikus, aki a késő ókor művészetének nemzetközileg elismert kutatója. A Seuso Munkabizottság tagjai elsősorban a Seuso kutatási programban főszerepet vállaló intézmények: a kutatások összefogását végző és egyben az ókori műtárgyak gyűjtésével foglalkozó két országos múzeum, a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Múzeum, amelyek tudományos együttműködésük egyik fő feladatának tekintik a Seuso-kincs kutatását. A bizottság az archaeometriai vizsgálatok koordinálásával az e téren több, mint 20 éves tapasztalattal rendelkező MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetét bízta meg.

Alapelvként fogalmazódott meg, hogy a tudományos feldolgozás a lehető legszélesebb hazai kutatói bázisra épüljön, és ne maradjanak ki a téma nemzetközi szakértői sem.

Mrav_HajduD1

Melyek a legfontosabb kérdések, amelyekre választ keresnek.

A kincs hányatott történetét figyelembe véve érthető, hogy a közvéleményt leginkább a kincs származási helyének megállapítását célzó kutatások és vizsgálatok foglalkoztatják. Ezek valóban kutatásaink egyik irányát jelentik, hiszen általuk juthatunk olyan új adatokhoz, amelyek elősegíthetik a kincs második felének mielőbbi Magyarországra kerülését. De nem állhatunk meg ennél a problémakörnél, hanem ki kell terjesztenünk a kutatásokat azokra a területekre is, amelyek a kincset alkotó ezüsttárgyak értelmezéséhez visznek közelebb minket. Ilyen például a késő római ezüstművesség kutatása és ezen belül a Seuso–kincs helye. A tárgyak készítéséhez és díszítéséhez alkalmazott technikák mellett a díszítőmotívumok és a figurális jelenetek tanulmányozása is a kutatás feladata, sőt a kincsnek olyan, eddig kevéssé tárgyalt, aspektusait is vizsgálni kell, amely kijelöli és meghatározza helyét az egyetemes kultúra és művészettörténet világában. Ez a hely pedig igen előkelő, mert a Seuso-ezüstök saját műfajukban koruk művészetének csúcsteljesítményei közé tartoznak.

A kincs a Nemzeti Múzeumban egy külön teremben lesz látható. Mondana valamit arról, hogyan képzeljük ezt el, mi lesz még látható a teremben?

A Magyar Nemzeti Múzeum a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben egy új állandó kiállítással készül a Seuso-kincs nagyközönségnek való bemutatására. A kiállítótérben a Seuso-kincs ezüstedényei valóban külön teremben kapnak helyet, de a kiállításhoz egy folyosó és egy másik terem is kapcsolódik, ahol látható lesz a kincs ezüstedényeivel azonos művészi értéket képviselő polgárdi ezüst állvány. A Seuso-kincshez vezető folyosón pedig lehetőségünk lesz bemutatni azt a kort és kulturális miliőt, amely egykor a Seuso-kincs természetes közegét jelentette.

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum