A Böjti Triódion — kéziratos szerb nyelvű liturgikus könyv restaurálása

1913-ban az adonyi intéző, Gémesi Károly összesen 30 db liturgikus könyvet adományozott a székesfehérvári múzeumegyesületnek. A szertartás- és imakönyvek korábban az adonyi görög és szerb egyház tulajdonában voltak, a kézírásos bejegyzésekből kiderült, hogy többségük ajándékozás során került ide, főként a 18. században.  A 19. század végén, 1885-ben az adonyi parochia már üresen állt, így kerülhettek el onnan a kötetek. Az intézőnek köszönhető, hogy a könyvek megmaradhattak az utókor számára, hiszen a második világháborúban a templomot bombatalálat érte. Jelenleg 22 könyv van a múzeum tulajdonában, melyek közül 2 kézirat, ezek egyike a most restauráláson átesett Böjti Triódion. A restaurálást Fa Lili Eszter könyv- és papírrestaurátor végezte.

A lapszéli javítás enyhe átfedéssel illeszkedik a hiány formájához.

Kabai Lóránt — Hajas Tibor: Új magyarhangok 7.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Ezúttal Kabai Lóránt kisprózáját olvashatjuk, amelyet Hajas Tibor képe ihletett.

Hajas Tibor: Kényszerleszállás, 1979

Kelet-alpi típusú bronz övgarnitúra

Szeptember 19-én megnyílt Régészeti pillanatképek című kiállításunkhoz kapcsolódva mutatjuk be a tárlatban is látható “legleg” tárgyakat. Ezúttal a legtávolabbról érkezettet, egy 8. századi övgarnitúrát, amely a Meroving-birodalomból, vagy Itáliából került a Kárpát-medencébe.

Kelet-alpi típusú bronz övgarnitúra részlete. (Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 7 század második fele – 8. század eleje)

Ez a római vagy germán eredetű övgarnitúra a Kr. u. 7-8. századi harcosok övét díszítette, melyre fegyvereiket erősítették. Habár a kiállításban látható, öntéssel készített csatot, szíjvéget és övvereteket már a Kárpát-medencében készítették helyi utánzatként, a prototípusként szolgáló tárgyak Itáliából vagy a Meroving Birodalomból származnak, majd a Kárpát-medencében is nagy számban elterjedtek.

Kondé Zsófia

Szent István Király Múzeum

Egy ásatási ürge története

2014 májusától július közepéig tartott a Szent István Király Múzeum munkatársai által irányított feltárás Székesfehérvár határában: a régészek egy középső bronzkori és egy későbbi, kora Árpád-kori település maradványait (félig földbe mélyített szerkezetű házakat, árkokat, tárológödröket) tárták fel. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a nagyberuházásokat megelőző régészeti munkáknak szigorú határideje van, a terepi munkára a feszített tempó a jellemző. Ezen a feltáráson átlagosan 20-25 ásatási segédmunkás, 3-6 régésztechnikus és 2 régész dolgozott napi 10 órában, heti 6 napon át.  Ebbe csöppent bele történetünk főhőse.

Az éber kis jószág minden szokatlan neszre a környéket kezdte kémlelni. (Fotó: Kiss Balázs)

Áfra János — Barta Lajos: Új magyarhangok 6.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Hatodik szerzőnk Áfra János, aki Barta Lajos István alkotására írt egy verset.

Barta Lajos: Hullám, 1949

Se ajtó, se ablak? – Kísérlet egy Árpád-kori házrészlet rekonstrukciójára

Habár egy településkutatás iránt érdeklődő régész gyakran látja múltbéli épületek maradványait, egy bútorrestaurátor pedig sokféle anyaggal és barkácsolni valóval találkozik munkája során, egy Árpád-kori épületrész rekonstrukciója még közös munkával is izgalmas kihívást és rengeteg kérdést rejt magában. Ezeket a kérdéseket, valamint a kísérletezés nyomán születő válaszokat és tapasztalatokat szeretnénk most megosztani.

Célunk a „Régészeti pillanatképek” című kiállítás 11-12. századi telepanyagának élethű bemutatása volt, hogy a látogatók is el tudják képzelni, szerintünk milyen lehetett egy Árpád-kori település. Ehhez egy nagyméretű rekonstrukciós rajzot és egy a régészek által legáltalánosabban ismert, félig földbe mélyített, ágasfás-szelemenes szerkezetű, nyeregtetős épület oldalnézeti részletének rekonstrukcióját szerettük volna használni. Ilyen típusú épületek felépítésére több példa is ismert, így például a szarvasgedei rekonstrukció, melynek vázlatán Sabján Tibor az „ideális” házat ilyennek képzelte:

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In.: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpádkori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia 10. (1999), 132-176.

Gellén-Miklós Gábor — Mazzag István: Új magyarhangok 5.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Ötödik szerzőnk Gellén-Miklós Gábor, aki Mazzag István képére írt egy szöveget.

Mazzag István: Rómeó, 1983

Átrendezett Segesvár

A székesfehérvári Új Magyar Képtár VI-os termének egyik állandó és fontos darabja a szinte az egész falat betöltő Hejettes Szomlyazók-alkotás, a Zrínyi és Frangepán-parafrázis. Persze korántsem ez az egyetlen mű a Szomlyazóktól, ami a Szent István Király Múzeum kortárs gyűjteményébe került, és most örömmel számolhatunk be a raktár egyik darabjának utóéletéről, vagy még inkább újraéledéséről. A Segesvár a Nemzeti Galéria Átrendezett valóság című időszaki kiállításán látható, és újra bizonyítja, hogy a Szomlyazók közéleti-történelmi iróniája semmit nem vesztett aktualitásából, időtlenségéből az elmúlt évtizedekben. Ez őket dicséri, az elmúlt évtizedeket inkább minősíti. Amikor pedig egy régi alkotásukat új kontextusban láthatjuk, és egyúttal újraolvassuk egykori kiáltványukat, ismét feléled bennünk a remény, hogy hátha tényleg semmit nem kell véresen komolyan vennünk, talán még cikkünk végét, 1992-es feloszlásukat sem.

Hejettes Szomlyazók: Segesvár, 1990 (Fotó: Mester Tibor / Magyar Nemzeti Galéria)

Varga Gábor Farkas: Munkavédelmi tanács írók és olvasók részére

A plakátsorozat megtekinthető Varga Gábor Farkas Türelemjáték című kiállításán Szent István Király Múzeum Országzászló téri kiállítóterében 2015. január 25-ig.

Varga Gábor Farkas: Munkavédelmi tanács írók és olvasók részére I. 2013, digitális nyomat, 100 x 70 cm

Seuso ezüstjei Székesfehérváron

Magyarország a közelmúltban egy olyan egyetemes jelentőségű római kori kincslelet birtokába jutott, amelyet minden bizonnyal a legnagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező műtárgyaink között tarthatunk majd számon. Ennek oka elsősorban az, hogy alig található hozzá fogható leletegyüttes az egész világon, de kalandos sorsa miatt körüllengi a titokzatosság légköre is, ami óhatatlanul fokozza az érdeklődést iránta. Ez a nemcsak itthon, hanem külföldön is ismert és csodált kincslelet a három hónapos parlamenti kiállítását követően 2014 októberétől egy időszaki kiállítás keretében Székesfehérváron, feltételezett lelőhelyének közelében kerül ismét a nagyközönség elé.

A Vadász-tál középső medalionja (Fotó: Dabasi András és Kardos Judit, Ⓒ 2014, Magyar Nemzeti Múzeum)