AHOL EGYKOR TEMPLOM ÁLLT, OTT A TEMETŐ ROMJAIVAL IS SZÁMOLNUNK KELL….

– Beszélgetés Reich Szabinával, múzeumunk régészével –

Érdekes, sokak számára látványos feltárás zajlik Székesfehérvár belvárosában, a Városháza és a Szent István-bazilika közötti téren. Ezen a területen a város történelmi magja található, ezért a kutatók számára is érdekes kihívást, sőt meglepetéseket is rejthet itt még a föld. Az eddig elvégzett feltárásokról, a tapasztalatokról, a Szent István Király Múzeum régészét, Reich Szabinát kérdeztük.

A belvárosban járók korábban figyelemmel követhették a bazilika környékén megkezdett feltárásokat, nagy érdeklődés kísérte a Géza nagyfejedelem kápolnája körüli kutatást is. Az elmúlt hetekben a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal és a Székesegyház között kezdődtek ásatások a járólapok felbontásával. Mi tette indokolttá a kutatást?

Az Arany János utcában teljes útburkolatcserét végeznek, melynek keretében lehetőségünk nyílt az Önkormányzat támogatásával a régészeti kutatásra. Ismeretes, hogy ez a terület mindig frekventált helynek számított, mert itt állt egykor a középkori város legkorábbi települési egysége és az ispáni vár, később pedig a királyi vár. Korabeli adatokból, leírásokból tudjuk és látjuk is, hogy ezen a területen legalább két egyházi épület állt: legkorábban a jelenlegi bazilika középkori előzmény és a 15. század végétől a Szent Anna-kápolna. S ahol templomok álltak, ott temetővel is számolnunk kell.

ReichSzabina_interjú

“A kápolna és a bazilika közötti területen, szintén a késő középkorból származó sírokat fedeztünk fel. Ezekre jellemző, hogy legfeljebb a viseleti elemük egy-egy része, vagyis a vas övcsat került elő, mint ahogyan az egykori koporsó létére is csak néhány szeg utal.”

A régész szakember bizonyára azt is tudja, hogy kik végeztek kutatást ezen a területen korábban és milyen eredményeket értek el?

A jelenlegi kutatás lehetőséget biztosít arra, hogy a korábbi elődökhöz képest nagyobb és mélyebb kutatóárkokat nyithassunk. Az 1930-as, 1970-es és  1980-as években végzett feltárások csak kisebb szelvényekben történő kutatást engedtek meg.

A régész a feltárás előtt már tudja, hogy mit keres a térségben, másképpen fogalmazva számít arra, mi bukkanhat elő a talajból?

Erre azt válaszolhatom, hogy igen is, meg nem is. A munkánkat minden esetben történeti kutatással kezdjük. Átvizsgáljuk a területre vonatkozó jelenleg rendelkezésünkre álló történeti adatot, oklevelet, a korábbi századok utazóinak leírásait. Ezen kívül átvizsgáljuk a megelőző régészeti kutatások eredményeit is.

Ekkor már van fogalma a kutatónak arról, hogy körülbelül mire számíthat?

A valósággal akkor szembesülünk, amikor a kutatásból származó leleteket először megpillanthatjuk. De bekövetkezhet, hogy ahhoz képest, amire számítunk, teljesen más eredménnyel találjunk magunkat szemben.

Felelevenítenéd, hogy milyen jelentősebb feltárások történtek a bazilika és a Városháza közötti téren a jelenlegi kutatások előtt?

Az 1930-as években, a püspöki székesegyház műemléki felújítása során a templomon belül, illetve a lábazata menetén történtek kutatások, ahonnan sírok is előkerültek. Egy kevésbé mozgalmasabb periódust követően az 1970-es és 80-as években Kralovánszky Alán és dr. Siklósi Gyula régész végzett kutatásokat a területen. Siklósi elsősorban a Géza nagyfejedelem terén nyitott nagyobb szelvényeket, a Szent Anna-kápolna és a bazilika közötti téren csak kisebb megfigyeléseket végzett.

Templomok, kápolnák által körbe ölelt térségen vagyunk, amely egy temető jelenlétét feltételezi. Eddig milyen leleteket talált a kutató?

A Szent Anna-kápolna előtt barokk-kori és késő középkori sírokat tártunk fel. A barokk korból származó sírokban koporsók fa maradványaira leltünk, melyeket dísz szegekkel láttak el, több elhunyt karján pedig rózsafüzért találtunk, zarándokjelvénnyel. A késő középkorból származó női sírokban fejeket dísztő bőr, vagy textil pártákat találtunk. Az alapra rézből, vagy bronzból készült spirált helyeztek virágmotívumként felcsavarva. A kápolna és a bazilika közötti területen, szintén a késő középkorból származó sírokat fedeztünk fel. Ezekre jellemző, hogy legfeljebb a viseleti elemük egy-egy része, például vas övcsat került elő, mint ahogyan az egykori koporsó létére is csak néhány szeg utal.

ReichSzabina_interjú3

“A területen járószint változások következtek be, így jelentős, alkalmanként egy-két méteres szintkülönbség, eltérések is kialakultak. A tér egy része feltöltésre került a temetkezőhely kialakítása során, a másik szakaszában emiatt viszont a járószint nagy mértékben lesüllyedt.”

Tudatosan temetkeztek „egymásra” az eleinek, vagy egyszerűen „csak” nem voltak azzal tisztában, hogy sírhelyüknél korábban elhalt személyek is nyugszanak?

Egyértelműen látszik, hogy a korábbi korszakok emberei nem foglalkoztak azzal, hogy adott esetben egy korábbi temetőhelyen alakítsák ki saját leendő nyughelyüket. Abban az időben mindenki igyekezett a „szent hely”, vagyis a templom köré temetkezni. Óhatatlan, hogy egyes helyszínek így túlzsúfolttá váltak. Rendkívül sok csontmaradványra találtunk, szó szerint egymás hegyén-hátán elhelyezkedve. Érdekes, hogy valahol csak a nyak, máshol a felsőtest egy-egy részlete maradt meg az utókor számára.

A kutatások kiderítették, hogy melyik itt a legkorábbi lelet?

A Szent Anna-kápolna előtt sikerült egy Árpád-kori gödörház maradványait fellelni, ahol kerámia leleteket találtunk. Azt mondhatom, jelenleg ez a legkorábbi objektum a területen.

Milyen összefüggés áll fenn a gödörház és a temető között? Milyen következtetések vonhatók le a térhasználatot illetően?

A temető működése és a ház használata között nincsen összefüggés. Legkorábban az Árpád-kori objektum épült fel, majd a leégése után kezdődhetett el a temetkezés ezen a részen.

Magam is láttam a feltáráson az egykori temetőből származó emberi csontokat. Meglepő volt, hogy egyáltalán nem mélyen, éppen csak a jelenlegi utcaszint alatt nyugodtak ezek a csontok. Mi lehet ennek az oka?

Egyszerű a magyarázata. A területen járószint változások következtek be, így jelentős, alkalmanként egy-két méteres szintkülönbség, eltérések is kialakultak. A tér egy része feltöltésre került a temetkezőhely kialakítása során, a másik szakaszában emiatt viszont a járószint nagy mértékben lesüllyedt. Mindezt természetesen több évszázad viszonylatában kell értelmeznünk. Tudjuk azt is, hogy az 1930-as évek után ebben a környezetben ismét térrendezés zajlott, s legalább egy méterrel „lejjebb” vették a bazilika és a Városháza közötti tér földmennyiségét.

Érdekelheti a nagyközönséget: a most feltárt leleteknek mi lesz a későbbi sorsuk?

A sírokat pontosan dokumentáljuk, a csontokat felszedjük és a múzeumba szállítjuk. A tisztításukat követően antropológus kolléganőnk kezdi meg a feldolgozást, megállapítva a rendelkezésre álló emberi maradványból annak nemét, életkorát, esetleg milyen betegségben szenvedett? Sok betegség nyoma megőrződött a csontokon. Megvizsgálja, érte-e valamilyen traumatikus sérülés az elhunytat?

Ez azt jelenti, hogy nem természetes halállal halt meg, hanem harcban esett el, ami akkoriban nem volt ritka eset….

…. ilyenre itt még nem találtunk példát, de amint mondtam, munkatársunk alaposabb vizsgálata sok érdekességre fény deríthet.

Milyen leletek kerültek elő a munkálatok során?

Az előkerült kerámia anyagot szintén megtisztítják, ezt követően a restaurátorok igyekeznek összeállítani a teljes edényt, vagy pótolni a hiányzó részeket. A fémtárgyak tisztítása szintén a restaurátorok feladata, speciális technikát követel például a korrózió eltávolítása. A leletek tisztítását követően a tudományos feldolgozás következik, amikor az ásatások során szerzett tapasztalatok, rajzok és leletanyagok alapján az eredményeket kiértékeljük és levonjuk a következtetéseket.

Sokan megkérdezték már: a feltárás után minden visszakerül a föld alá, eltemetve, vagy lehetőség lesz valamilyen módon bemutatni a helyszínt az érdeklődők számára?

Tudomásom szerint erről még nem történtek tárgyalások. Elképzelhetőnek tartom azt a megoldást, hogy az előkerült falmaradványokat eltérő színű téglaburkolattal jelöljék meg, illetve tájékoztató táblák elhelyezésével, fotókkal illusztrációkkal segítsük az érdeklődőket abban, hogy megtudják, milyen értékek rejtőznek a föld alatt.

Meddig kaptak határidőt a régészek, hogy a feltárással végezzenek?

Augusztus végéig teljesen be kell fejeznünk a kutatást. A Szent Anna- kápolnát környező teret június végéig át kell adnunk a szakembereknek térkövezésre. Később a bazilika belső területe és az előtte lévő járdarészlet kerül feltárásra. Utóbbi helyszíneken augusztus végéig végeznünk kell a munkáinkkal.

Szöveg és fotó: Szűcs Gábor
Advertisements

Az év legrövidebb éjszakáján is várjuk látogatóinkat !

A Szent István Király Múzeum kiállítóhelyein a Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó rendezvényeinkről olvashatnak a következőkben.

 

2018. június 23. szombat

SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM
BUDENZ-HÁZ – YBL-GYŰJTEMÉNY – Székesfehérvár, Arany J. u. 12.

– Nyitvatartás: 14.00–24.00

18.00–22.00 Családi titkok – A Terembura Kulturális Egyesület detektívjátéka
Újabb rejtély, ezúttal a titokzatos Budenz-házban. De mi történt valójában? Hová tűnt a tettes? Mihez kezdhetünk a hátrahagyott nyomokkal, egy elhagyott cipővel, kalappal és egyéb furcsa tárgyakkal? Miről fecseg a szakácsnő, és mitől fél a cselédlány? Miről suttognak a műtárgyak? Miről hallgat a család? Íme, egy megfejtésre váró talány! A játék során műtárgyak szólalnak meg, vallanak féltve őrzött titkaikról. A család tagjai áldozatok, bűnrészesek vagy gyanúsítottak. Ki tudja, kinek a titka lepleződik le az éjszaka során…
________________________________________

DEÁK GYŰJTEMÉNY – Székesfehérvár, Oskola u. 10.

– Nyitvatartás: 14.00–24.00
18.00 Az „Alkossunk közösen!” – programon belül a családoknak lehetősége nyílik a különböző anyagok, technikák megismerésére és családonként egy közös alkotás elkészítésére.
19.00 Családkép – fényképeken, a polgári reprezentáció szabályai (1840-1940) – Farkas Zsuzsa művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria munkatársának előadása
20.00 Szűcs Erzsébet művészettörténész tárlatvezetése a „Hóbortos ultramodernek a Műkertben” című kiállításban
21.00 Oláh Dezső Trió – Reflection of Béla Bartók’s Six romanian folk dances. A koncerten Bartók Béla Román népi táncok című, eredetileg zongorára íródott művének dob, bőgő, zongora adaptációját hallhatja a közönség. A mű hat tánctételből áll, melyeknek karakterét megőrizve, improvizációk hangzanak el a tételek között. A trió tagjai: Oláh Dezső (zongora), Pecek Lakatos András (dob), Oláh Péter (bőgő).

________________________________________

FEKETE SAS PATIKAMÚZEUM – Székesfehérvár, Fő u. 5.

– Nyitvatartás: 14.00–24.00
19.00 „Pír és púder” – barokk pipere. Interaktív szépészeti bemutató Gyalus Boglárkával, arcpirosító és krémparfüm készítése
20.30 Réges-régi kolostorkertek – dr. Pluhár Zsuzsanna kertészmérnök tárlatvezetése a kiállításban
21.00 Rizspor és pukedli – dr. Fontana Eszter professzor (Fekete Sas Társaság) előadása a barokk etikettről
21.30–24.00 Virágszerenád – interaktív zenés fényfestés a Fekete Sas Patikamúzeum homlokzatára a MéhKasAula Egyesülettel
________________________________________

HETEDHÉT JÁTÉKMÚZEUM – MOSKOVSZKY ÉS RÉBER GYŰJTEMÉNY – Székesfehérvár, Oskola u. 2-4. (Hiemer-ház)

– Nyitvatartás: 14.00–24.00
17.00–20.00 Értsünk szót játékkal! – Többgenerációs családi foglalkozás a Moskovszky-gyűjteményben
18.00 Gärtner Petra kurátor tárlatvezetése a Réber-kiállításban
21.00 Győr Attila művészettörténész rendhagyó tárlatvezetése a Moskovszky-gyűjteményben
________________________________________

ORSZÁGZÁSZLÓ TÉRI KIÁLLÍTÓHELY – Székesfehérvár, Országzászló tér 3.

– Nyitvatartás: 14.00–24.00
18.00–24.00 Ükanyád posztjai – Kibogozhatatlan rokoni szálak, ismeretlen helyek, különös, mágikus cselekmények, szokások: a mozaikdarabkák összeillesztésével egy régvolt család története kerekedik elő a néprajzi kiállítás tárgyain keresztül.
18.00–24.00 Első randi: találkozások – tárgyainkkal; történetek – rólunk. Egyéjszakás kaland a 2. emeleten. Mi kell hozzá? Műtárgyak, a látogatók történetei és aktív részvétele. Az este folyamán a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjaival együtt rendezett kísérleti kiállításunk vasárnap még megtekinthető lesz!
18.00–24.00 Családi könyvtárunk – családi játék a Látványtárban, a Batthyány-család könyvtára című kamarakiállításban.
18.00, 21.00–24.00 Fényecset – egész estés családi foglalkozás a Fényszórók Visual Műhellyel, az elkészült műveket a múzeum homlokzatára vetítik.
19.00 Aranygyapjú Társulat: Tűzmadár – Egy királylány, aki maga szeretne férjet választani. Egy átok, mely lehet, hogy örökké tart. Egy legény, aki szegény sorból jött, de bátor, kalandvágyó és kitartó. Misztikus lények, éteri hangok, csodás átváltozások. Próbák, amiket teljesíteni kell, hogy megtaláljuk az igazit, bárki is legyen az. A varázsmese végigkalauzol azon a kacskaringós és rögös úton, amely lelki társunk megtalálásához vezet. Játsszák: Zombori Györgyi, Szalkai Dénes, Krisztin Róbert. Bábok, díszlet: Barta Csilla és Ducza Andrea, rendezte: Szalkai Dénes

18.00–24.00 Tárlatvezetés igény szerint a Marosi Arnold Múzeumi Könyv és Régiség Látványtárban Braila Mária vezetésével
20.00 Szaktárlatvezetést tart dr. Varró Ágnes a Tárgyalkotó hagyomány című állandó néprajzi kiállításban
________________________________________

RENDHÁZ – Székesfehérvár, Fő u. 6.

– Nyitvatartás: 14.00–24.00
18.00 Tárlatvezetés a III. Béla kiállításban
19.00 Ellopták az aranyszőrű bárányt – A Szabad Színház bábelőadása
20.00 Nádorfi Gabriella régész szakvezetése a régészeti kiállításban
21.00 III. Béla – Művelt király és gondos apa – Szabados György történész előadása a

Díszudvaron
22.00 Tárlatvezetés a Mátyás halotti pajzsa kiállításban
19.00–22.00 Kincskereső játék a régészeti kiállításban
22.30–24.00 A Király vacsorája – históriás zenés táncház a Sárkánykönny zenekarral
A nap során: Históriás énekek Mátyás királyról – Benkő András kobzos énekmondó műsora hangszerbemutatóval három helyen, három időpontban, a Romkertben, a Rendház Díszudvarán és a Mátyás király-emlékműnél
________________________________________

ROMKERT – NEMZETI EMLÉKHELY

– Székesfehérvár, Koronázó tér
10.00–18.00 Királyok Udvara – egész napos történelmi témanap a Nemzeti Emlékhelyen a Heper Játszóházzal és a Mathias Rex Történelmi Hagyományőrző Egyesülettel
17.00 Mujkó meséi – a Szabad Színház előadása
20.00 Királyok nyughelye – tárlatvezetés a Nemzeti Emlékhelyen, a Középkori Romkertben
21.00 A király nyomában – zenés középkori felvonulás a Romkerttől a Rendházig, érintve Mujkó szobrát, a Szent Anna-kápolnát és a Mátyás király-emlékművet
________________________________________

ÚJ MAGYAR KÉPTÁR – Székesfehérvár, Megyeház u. 17.

– Nyitvatartás: 14.00–24.00
18.00–19.00 Izinger Katalin művészettörténész szakvezetése az Új Magyar Képtárban
18.00–23.00 Random szatyor varroda + Beton minta – A fenntarthatóság és fogyasztás kapcsolatát vizsgálva Szabó Eszter Ágnes képzőművész közreműködésével szatyrokat lehet készíteni újrahasznosított anyagokból. A saját készítésű szatyrokra betonpecsétekkel nyomdázhatnak mintázatot a látogatók, ebben Szilágyi Csilla designer segít nekik.
18.00–23.00 Gastro casino – „eat art” esemény és teríték design. A képzőművészekből és designerekből álló nemzetközi művész-krupié csoport évek óta szervez eat art/food design eseményeket. A szórakoztató vacsorán minden apró részlet a játék fogalma körül forog. Helyspecifikus esemény street food jelleggel, keleti ízeket idéző fúziós, környezettudatos konyha, helyben készült Zero Waste ételek.
18.00–23.00 Monofog zajzenei koncert, ahol talált tárgyak a hangszerek. Az audio-vizuális duó két fotó- és képzőművész, David Stuart Sutherland és Ilauszky Tamás zenei elképzeléseire és gyakorlataira épül. Kísérleteik többnyire idegen, eddig zajként definiált hangok zenei kontextusba helyezésén alapul, amit gyakran képi videó elemekkel gazdagítva, improvizatív előadásmódban mutatnak be. Jelen esetben a Szent István Király Múzeum gyűjteményéből válogatott munkák szolgáltatják a hangalapot.

 

Patika a gyilkos járványok leküzdésére

Az elmúlt háromszáz év alatt halálos áldozatok sokaságát követelő járványok söpörtek végig Európa- szerte. A korabeli Fejér megyét sem kerülték el a gyilkos ragályok. Megfékezésükben jelentős szerepet játszott a székesfehérvári Fekete Sas Patika gyógyszereinek alkalmazása.  A XV. Országos Patika Nap keretében Szima Viktória, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára munkatársának előadásán a résztvevők számos érdekességet hallhattak a járványos időszakról. Már a cím is érdekesnek hatott: „Himlő, pestis, kolera. Járványokról dióhéjban”

A himlő, a pestis és a kolera korszakát elsősorban Fejér megyei vonatkozású, 18-19. századi dokumentumok ismeretében elevenítette fel a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának munkatársnője a Szent István Király Múzeum Fekete Sas Patikamúzeumában.
– Szerencsére megmaradtak számunkra azok a korabeli jegyzőkönyvek és más írásos források, melyekből jelentős információt nyerhetünk az egykori orvoslással, gyógyászati eljárásokkal kapcsolatban – hangsúlyozta Szima Viktória.
A kolerajárványról szólva elmondta, a Fejér Vármegyei Kolerabizottság működésének köszönhetően a korabeli jegyzőkönyvek máig fennmaradtak. Ezért szinte teljes egészében rekonstruálható, miként is zajlottak le a járványok a térségben, s leküzdésük érdekében milyen lépéseket tettek a korabeli hatóságok és gyógyászok.
Az előadónő hangsúlyozta: annyi biztosan tudható, hogy a 18. században a gyilkos kórnak 7202 áldozata volt, a megye akkori 146 települése közül 140-ben ütött fel a fejét.
A kolera pusztítására emlékezve, pontosabban a tőle való megmenekülésért, hálából újították fel 1834-ben a Nagyboldogasszony emlékművet, amely jelenleg az Alba Plaza bejárata előtt látható.

20180606_Patikanap-BLOG POFIL

Az utolsónak tekinthető járvány 1886.-ban jelent meg, amelyet, úgymond már „sikeresen” megfékeztek a korabeli egészségügyi szakemberek.

A levéltár munkatársnője emlékeztetett: 1872-73-ban ismét végig pusztította a kolera megyénket, ami akkor 2900 fő áldozatot követelt. Az utolsónak tekinthető járvány 1886.-ban jelent meg, amelyet, úgymond már „sikeresen” megfékeztek a korabeli egészségügyi szakemberek.
– Az akkori hatóságok kb. 24 ezer embert vizsgáltak meg, s a 84 százalékukat kezelték a betegség gyanújával. Az akkori járványnak “összesen” 27 halottja volt – idézte fel a szakember, aki szerint ha összehasonlítjuk az arányokat, elmondható, hogy a századforduló orvoslása már jelentős fejlettséggel rendelkezett ahhoz, hogy a kolerával szembeni küzdelemből végül győztesen kerüljön ki. Dokumentumok igazolják azt is, hogy a kolerajárványok idején az orvosságok felét a Fekete Sas Patikából szállították a megye más településeire.
Szima Viktória későbbiekben a pestisről is beszélt. Megfogalmazása szerint az újkorban jelentkező öt járvány közül ez érintette meghatározóan a megyénket. Az 1738 és 1740 között zajlott nagy járvány nyomait máig őrzi Székesfehérváron például a “Pestispincék utca” – név. A kutatók szerint ugyanis azon a tájon állították fel eleink a karantént (a jelenlegi Felsőváros Gugásdülő- részén).
Az előadás helyszínéhez kapcsolódóan az előadónő azt is kifejtette: a Fekete Sas Patika jogelődje 1740-ig a megye egyetlen gyógyszerárusító helyének számított. A “Fekete Sas” elnevezést 1773 után kapta meg a patika, amely fontos szerepet játszott a következő évtizedekben, évszázadokban a különféle járványok leküzdésében. Az egykori gyógyszertárban meg lehetett szerezni a pestis legyőzésére alkalmas orvosságokat. Ilyen volt például a hólyaghúzó tapasz (a patikamúzeum bútorfiókjában tárolták, „emplastrum vesicatorium”- felirat alatt), amelyekkel a nyirokcsomókra helyezve a betegség súlyosságát tudták némiképp enyhíteni.

20180606_Patikanap_BLOG-fotó2

“A <<Fekete Sas>> elnevezést 1773 után kapta meg a patika, amely fontos szerepet játszott a következő évtizedekben, évszázadokban a különféle járványok leküzdésében.”

Végezetül Szima Viktória ismertette: a gyógyszertár számára az 1800-as évek második felében a Megye Patikája”- státuszt Braun József gyógyszerész szerezte meg. Összefoglalva, hazai tekintetben azért is beszélhetünk jelentős helyszínről, hiszen a régi patikáink közül nálunk a megyében ez az egyetlen, amelyet épségben és eredeti hangulatában máig megőriztek.

Szöveg és fotók: Szűcs Gábor

Tisztelgés Mátyás emléke előtt

 

A történelmi pajzsmásolatot június végéig tekinthetik meg a látogatók múzeumunkban

 

Fiatalos, lendületes, formatervezett. Könnyen feldolgozható, mégis információban gazdag. Röviden így lehet jellemezni Hunyadi Mátyás pajzsmásolatát bemutató kiállítást. A Szent István Király Múzeum Rendház épületében kialakított különleges időszaki tárlat technikai megoldása nem véletlen. Az alkotók minél szélesebb korosztályokat szeretnének megszólítani.

Múzeumunk Rendház épületében 2018. április 25-én, Mátyás király temetésének évfordulóján megnyílt tárlat tisztelgés egykori uralkodónk emléke előtt. A kiállítás rendezői a halotti pajzs másolatának bemutatásával könnyen értelmezhető, ugyanakkor korhű bemutatásra is törekedtek.

Belegrai Tamás (képünkön), a Szent István Király Múzeum középkoros régésze, a tárlat kurátora megfogalmazta: a kialakítás elkészítésekor arra törekedtek, egyszerre tükrözzön korhű hangulatot és képviseljen modernitást. Mindezzel az a szándék valósult meg, hogy a korosztályok széles rétegét meg tudják szólítani.
A tárlat előterében modern ikonokkal, infografikákkal ellátott idővonal húzódik végig, amely Hunyadi Mátyás életét eleveníti fel, dióhéjban, életútjának, uralkodásának legfontosabb és legjellemzőbb pillanataival, eseményeivel.

Az installációt leleményesen oldották meg a tárlat összeállítói: az időszalag Mátyás király 1490. április 6-án bekövetkezett halálig vezeti el a látogatót, majd a nagyterembe lépve a felravatalozott uralkodó „földi maradványait” pillanthatja meg.

– A temetési szertartás mind külsőségében, hangulatában, mind pedig technikai megjelenítésében az 1490. április 25-i ravatalozás pillanatait idézi – említi meg a kurátor, hozzátéve, a teremben a látogatók feje felett az egykori koronázó bazilika csillagboltozatát jelenítették meg.

A belső tér önmagában is különleges hangulatot áraszt, amelyet nem csupán a fátyollal letakart “test”, de a környezete, a szűrt, zöldes félhomály és a háttérben felcsendülő halk reneszánsz siratóének is megerősít.
Belegrai Tamás felhívta a figyelmet: a falakon Mátyás egykori udvari krónikásától, Bonfini mestertől származó hosszabb leírás is olvasható. A belső kialakítás nagy ívben öleli körbe a háttérben, speciális üvegvitrinben elhelyezett, a kiállítás fő attrakciójának számító pajzsmásolatot.
Az összeállításban rövid utalást olvashatnak a látogatók arról is, hogy Napóleon katonái vitték el Mátyás eredeti halotti pajzsát Párizsba. Ám a Székesfehérvár és Bécs közötti pontos útjáról és annak időpontjáról egyelőre még a szakembereknek is csak feltételezéseik vannak.

Azok az érdeklődök, akik múzeumunk impozáns kiállítást még nem látogatták meg,

június  13-án, szerdai napon, 16 órai kezdettel

lehetőségük lesz ingyenes tárlatvezetés keretében, Kovács Dóra múzeumpedagógus kalauzolásában megtekinteni.
A kiállítás június 30-ig tart nyitva, a Fő utca 6. szám alatt.

Szöveg: Szűcs Gábor

Barokk év Székesfehérváron

Rendkívül színvonalas programokat, a képzőművészet, az építészet, a zene és a tánc nyelvén megfogalmazott rendezvényeket, előadásokat és bemutatókat kínálnak a szervezők valamennyi érdeklődő számára a 2018-as Barokk esztendőben.
A gazdag kulturális programsorozathoz a Szent István Király Múzeum is csatlakozott, különleges kiállításokkal várva látogatóit kora nyártól egészen az esztendő végéig.

Az alábbi elérhetőségen a “Fehérvár Barokk” műsorfüzetet tekinthetik meg digitális formában olvasóink:

Fehérvár Barokk műsorfüzet

Konferencia III. Béláról és koráról

Meghívó

 

a Szent István Király Múzeum „III. Béla és kora” című nyilvános konferenciájára Székesfehérvárott a Hiemer-házban (Oskola u. 2–4.).

Időpont:

a tudományos tanácskozás 2018. április 23-án (III. Béla király halálának évfordulóján) 10–16 óra között megy végbe

 



A részletes program:

 

10.00 – 10.30. Megnyitók, köszöntők

 10.30 – 11.50. I. Szekció – Archeogenetika, antropológia

10.30 – 10.50. Kásler Miklós (Országos Onkológiai Intézet): Árpád-házi genetikai projekt

10.50 – 11.10. Olasz Judit (Országos Onkológiai Intézet): III. Béla és a Székesfehérvári Bazilika további embertani leleteinek archeogenetikai vizsgálatáról

11.10 – 11.30. Szentirmay Zoltán (Országos Onkológiai Intézet): A Mátyás-templomban őrzött csontvázak genetikai vizsgálata során alkalmazott archeopatológiai és archeogenetikai módszerek

11.30 – 11.50. Rácz Piroska (Szent István Király Múzeum): III. Béla, Anna királyné és ami körülötte van (Az 1848-ban feltárt sírcsoport halottainak természettudományos vizsgálatai)

11.50 – 12.10. Hozzászólások, vita

 12.10 – 13.40. Ebédszünet

 13.40 – 15.00. II. Szekció – Történelem

13.40 – 14.00. B. Szabó János (Budapesti Történeti Múzeum): Magyar–bizánci háborúk a XII. században

14.00 – 14.20. Bárány Attila (Debreceni Tudományegyetem): III. Béla nyugat-európai külkapcsolatai

14.20 – 14.40. Szabados György (Szent István Király Múzeum): III. Béla magyar királysága

14.40 – 15.00. Ribi András (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A székesfehérvári johannita konvent a XII. században

15.00 – 15.30. Hozzászólások, vita

 15.30 – 15.40. Zárszó

Mátyás király a korabeli Európa egyik legműveltebb és legbölcsebb uralkodójának számított

A halotti pajzs szakrális élményt kínálhat látogatóinak

Mátyás igazi reneszánsz uralkodó és modern király is volt. Távolba látó készsége, stratégai gondolkodásmódja következtében számos eszközt alkalmazott céljai elérésében. Nem csak katonai erőt mozgósított, hanem, ha úgy ítélte meg, diplomáciai eszköztárát is alkalmazta. – fogalmazott interjúnkban Gróf Péter. A Visegrádi Mátyás Király Múzeum munkatársa a kiállított emléktárgyak szakrális üzenetéről beszélt és szólt arról is, hogy a királyi palota környezetében érthetjük meg igazán Mátyás valóságos kultúra és művészetpártoló tevékenységét.

 

Ambiciózus személyiség

Mátyás király a magyar történelemben olyan személy, akiről biztosan elmondhatjuk, a kisgyermektől az aggastyánokig szinte mindenki el tud mondani róla egy mesét, vagy kisebb történeteket. Úgy maradt meg a nemzet emlékezetében, mint a legnépszerűbb uralkodónk. Minek köszönhető ez az ismertség és mit tud ebből igazolni a szakember, a történész?

– Azt gondolom, egyre ismertebb az a tény, hogy az említett mítosz Mátyás halála után alakult ki. Le kell szögezni, Mátyás egy rendkívül tudatos, ambiciózus, a céljait bármilyen áron elérni akaró uralkodó volt, aki, mint minden nagy formátumú történelmi személyiség, tovább látott kortársainál, még olyan személy estében is, mint Vitéz János, püspök, aki a nevelője volt, vagy Janus Pannonius. Mindketten fellázadtak ellene. A király tisztában volt vele, a török ellen csak úgy lesz képes felvenni eséllyel a harcot, ha egy erős államot, egy szövetségi rendszert alkot. Nos, ennek a célnak az érdekében cselekedett. Kemény adókat vetett ki, erős és fegyelmezett politikát folytatott. Valljuk be, ez általában nem szokott népszerű intézkedéssorozat lenni. Tudjuk, hogy Mátyás király halála után, a mohácsi csatát követően milyen állapotok alakultak ki az országban. Szinte természetes volt, hogy a korábban „vérrel és vassal” fenntartott rendszer az emlékezetben, mint dicső múlt jelent meg, s maga Mátyás is nagy formátumú uralkodó emlékeként élt tovább. Nem csak politikai értelemben, hanem a művészetben is. Ne feledjük, Ő volt az a király, aki az itáliai reneszánsz művészet legszebb emlékeit, elsőként Itálián kívül, Magyarországon, Visegrádon teremtette meg. Másik fontos jellemző, hogy Édesapjával, Hunyadi Jánossal összefüggésben a kelet- európai népek folklórjában is megjelenik törökverő harcos, hős vitézként.

A művelt európai király

– Említette, hogy túllátott kortársain. Mindez műveltséget, széles látókörű képességet, diplomáciai érzékenységet jelentett, amit képes volt a korabeli nagyhatalmak árnyékában bölcsen alkalmazni.

– Mátyás egyszerre volt igazi reneszánsz uralkodó és modern király. Távolba látó készsége, stratégai gondolkodásmódja következtében számos eszközt alkalmazott céljai elérésében. Nem csak katonai erőt volt képes mozgósítani hanem, ha úgy ítélte meg, diplomáciai eszköztárát is alkalmazta. Ügyesen tudott manipulálni. Érdemes elolvasni Mátyásnak a pápához írott leveleit. Egyes vitáikban legteljesebb tisztelet és alázatosság mellett igen kemény hangon megfenyegeti az egyházvezetőt, és kijelenti, szükség esetén a magyarok készek lesznek akár a mohamedán hitet is felvenni amennyiben nem lesz a segítségükre. Hangsúlyoznunk kell, hogy Mátyás a korabeli Európa egyik legműveltebb uralkodójának számított. Mindez neveltetéséből, származásából is eredt. A Hunyadi-házban, édesapja mellett katonai ismereteket szerzett, céljait elérni vágyó erős alkatot is hozott magával, nevelőjétől, Vitéz Jánostól pedig markáns humanista neveltetésben részesült. Az uralkodó, ismereteink szerint, több nyelvet is ismert. Beszélt németül, latinul, olaszul, románul és egy szláv nyelven. A humanista műveltség Hunyadi Mátyás számára a gyakorlatban azt jelentette, hogy könyveit szorgalmasan olvasgatta és a körülbelül kétezres kötetű magán könyvtárat, a Corvinát tudhatta a magáénak. Utóbbi méreteit abban az időben Európában csak a pápai udvar könyvtára haladta meg. A diplomáciájában is fellelhetjük a művészetpártoló uralkodót. Ez fontos és tudatos üzenettel bírt: Mátyás nem származott királyi vérből, az európai nagy királyi dinasztiák szemében „fölkapaszkodottnak” tűnt. Hatalmával és művészet iránti érzékenységével egyaránt meg kívánta mutatni, hogy van olyan jelentős és művelt uralkodó, mint Európa bármelyik másik dinasztiája. S ez kétség kívül így is volt.

– Napjainkban a nagyhatalmak közötti versengésről és fegyverkezési versenyről beszélhetünk. Elmondhatjuk, a középkorban sem volt ez másképp. Mátyás híres Fekete Seregére úgy emlékezünk, mint a korabeli hatalmak ütköző zónájában álló, erőt és biztonságot jelentő hadseregre…

– Mátyás udvari történetírója, és egyik meghatározó humanistája, Bonfini mester egykor úgy fogalmazott, a király a katonái között érezte jól magát. Bármennyire is egy művelt és művészetpártoló személyiségről beszélünk is, családi hatásokból eredően velük ivott és kockázott, meghallgatta a hősi énekeket. Ez volt az ő igazi világa. Abban az esetben, ha Mátyás háborúinak és a Fekete Sereg történetét megvizsgáljuk, akkor már egy jóval árnyaltabb képet kapunk. A királyunk sok háborút vívott, sikereit a diplomácia eszközével együtt tudta elérni. Mátyás maga is kifejti egyik levelében, hogy békét csak úgy lehet elérni, ha ezt előtte háborúval megalapozzák. Fogalmazzuk meg: senki sem tudja pontosan, honnan is származott a “Fekete Sereg” – elnevezés. Mátyás halála után kapta ezt a nevet, amelynek eredetére többféle elmélet is született. Leginkább elfogadott nézet szerint a „fekete Haugwitz” név a sereg utolsó parancsnokának nevére utal. Mátyás amennyire remek hadsereg szervezőnek számított, annyira jó hadvezérnek is ismerték. Nézzük meg a korabeli erőviszonyokat. Létezik a Német-Római Császárság, a Török Birodalom, ezek között a Magyar Királyság „csupán” középhatalomnak számít. Ennek az országnak kellett volna megállítania a török hódítást. Hunyadi János minden hősiessége és Mátyás minden eredményessége ellenére ki kell, hogy mondjuk, hazánk erre az óriási feladatra egyedül képtelen lett volna. Felmérve a lehetőségeket és az erőviszonyokat, Mátyás pontosan látta ezt. Tudta, hogy egyedül a végvidéken lehetséges – ahogyan ezt tette az apja is- féken tartani a törököt. Azt a bizonyos zsoldossereget Mátyás nem a török területeken alkalmazta, hanem a fejlett tartományokban Ausztriában, Sziléziában és Morvaországban tartotta, amelyen a kortársak háborogtak is. Mindennek a következő okai voltak: a Fekete Sereg fenntartása rendkívül költséges volt, ezért nem is merte kockáztatni az uralkodó, hogy a török fronton, egy esetleges nyíltszíni csatában egy részük megsemmisüljön. Mátyás nagyon súlyos adó terhet rótt ki a lakosságra (úgy is mondhatnánk, módszereit napjaink adóhatósága is megirigyelhetné), ebből körülbelül 900 ezer aranyforint éves jövedelme származott. Összehasonlítva más kortárs európai uralkodóéval, ez nem nevezhető jelentős összegnek, de az ország akkoriban ennyire volt képes. Az említett 900 ezer forint éves bevételnek közel a felét a hadsereg és végvárrendszer emésztette fel.

Modern uralkodó, PR -eszközökkel

– Királyunk értette a módját, hogy a katonai és politikai törekvéseit kedvezően mutassa be a korabeli közvéleménynek ..
– Mátyás nem csak előrelátóan bölcs uralkodónak számított, de remekül tudott élni a PR – eszközökkel is. 1475-76-ban ostrom alá vette Szabács várát. Nem beszélhetünk egy jelentős erősségről, mégis, csak igen véres ostrom árán tudta meghódítani. Erről az ostromról aztán harsány propaganda szólamok születtek, amelyek egyaránt fényes diadalról számoltak be, ezt adták el a közvélemény számára. Megjegyzem, mindezt jogosan, hiszen a Nyugat felé ezt kellett prezentálnia.

Szakrális üzenetek

– Fontos törekvése Székesfehérvárnak és a Szent István Király Múzeumnak, hogy nagy királyunk halotti pajzsának másolata a Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából a városban kiállítás keretében április 25-én (az uralkodó temetésének napján) bemutatásra kerüljön. Valóban másolatról beszélünk, hiszen az eredetit Bécsből Napóleon katonái elszállították, jelenleg pedig a párizsi Musée de l’Armée (Hadsereg Múzeuma) gyűjteményében található. A szakember hogyan fogalmazza meg ennek a pajzsnak a jelentőségét?

– Napjainkban létező és jogos elvárás, hogy egy kiállítás ne csak vitrinek mögött látható tárgyakból álljon. Éppen ezért a muzeológusoknak, kiállításrendezőknek és történelemtanároknak egyaránt feladata kellene, hogy legyen az emléktárgyakat modern kori eszközök segítségével „közelebb vinni”, még inkább értelmezhetővé tenni a látogatók számára. Mindezek mellett úgy vélem, hogy a jelentős történelmi személyiségekhez köthető eredeti tárgyak szakrális üzenete legalább ilyen fontos. A Szent István Király Múzeumban megtekintettem a III. Béla és családját bemutató tárlatot. Életemben most, először láttam a királyi sírt, rekonstruált módon bemutatva. Számomra lenyűgöző hatással bírt.

Szerelmes hódító

– A romantikus Mátyás-kép, a szerelmes uralkodó története mintha kissé háttérbe szorult volna a magyarság emlékezetében, pedig a király házasságkötései is nagy jelentőségűnek bizonyultak…
– Egy király számára az utódlás kérdése lényegbevágó. Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin gyermekszülésben elhunyt. Mátyás életéből tíz év telt el, mire feleséget talált magának. Mindebben az is beleértendő, hogy a király külpolitikai helyzete nagyon nehéz volt. Nem csupán belföldön ütközött értetlenségben, mert sokan nem látták át a távlati céljait, amelyeket meg kívánt valósítani, de az őt körülvevő más hatalmaknál is sokszor ütközött akadályokba. III. Frigyes Német-Római császárnak fontosabb volt Mátyást visszaszorítania, mint hogy szövetséget hozzon létre a török fenyegetés ellen. A nápolyi -aragóniai ősi dinasztiából származó Beatrix megérkezése nagyon fontos dolgot jelentett Mátyás életében. Berzeviczy Albert kiváló művet írt Beatrix királynéról, melyben több oldalon át részletesen ír az esküvőről, a menyegzőt körbe ölelő pompáról, reprezentációról. Beatrixtól sem született utódja a királynak, ám Mátyásnak méltó társa lett. Bár a középkori királyi házasságok távolról sem a szerelemről szóltak, közöttük egy komoly és jelentős érzelmi kapcsolat alakult ki. A királynénak vitathatatlanul nagy szerepe volt Mátyás humanista művészetpárti szemléletének elmélyítésében. Férjében erre meg is volt minden hajlandóság.

– A visegrádi Mátyás Király Múzeum munkatársaként érkezett Székesfehérvárra. Miként mutatná be a történeti helyet?

– A múzeumunk szavakban és szándékokban 1875-ben, 1933-ban, 1952-ben, 1964-ben és 1974-ben is létrejött. Ez így első hallásra viccesen hangozhat, de tudni kell, hogy Visegrád középkori emlékei elpusztultak, több évszázadra a föld alá kerültek, azonban a fellegvár, ha romjaiban is, de továbbra is látható marad. A 19. században a reformkor romantikus történelemszemlélete során a magyar történelmi festészetben, művészetben, irodalomban Visegrád is megjelenik nemzeti jelképként. 1831-ben megindul az állandó gőzhajójárat Budáról Pozsonyba és Bécsbe. A reformkori országgyűlések időszakáról beszélünk, követek, közéleti emberek, írók és költők hajóznak el a térségben. A romantikus táj és a visegrádi fellegvár romjai Vörösmarty Mihályt, Kazinczy Ferencet, Petőfi Sándort és Kisfaludy Sándort is megihlették, gondolataikat versbe öntötték. A romantikus történelemszemlélet hatására a kiegyezést követően létre jönnek a műemlékvédelem intézményes szervei, s Vajdahunyad vára után éppen Visegrád lesz a második legkorábbi helyszín, ahol a műemlék helyreállítási munkák elkezdődnek. 1866. és 1875. között a cseh-morva származású Jozef Karol Viktorin, azaz Victorin József, a magát szlováknak valló plébános, felfedezve Visegrád történelmi emlékeit, báró Eötvös József kultuszminiszterhez fordult, hogy országos költségen állítsák helyre a település történelmi értékeit. Kérése, szerencsére, sikerrel járt. Schulek Frigyes és Henszlmann Imre tervei alapján kezdték meg a munkát. Viktorin József lett a mi “kereszt apánk”, s a visegrádi múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiájánk számít. Fő profilunk a Visegrád térségében található történelmi és régészeti emlékek gyűjtése, ebben a királyi palota meghatározó szerepet tölt be. A köztudatban elsősorban Mátyás palotájaként ismert, tudnunk kell, hogy mint európai hírű és színvonalú királyi rezidencia, Luxemburgi Zsigmond és Nagy Lajos korában már megépült. Ezért Mátyás ezt a létesítményt “csak” felújította, csodálatos ajtókkal, ablakokkal, szobrászati művekkel díszítette, máig látványos kutakkal látta el és hangulatos kertekkel fejlesztette tovább késő gótikus, reneszánsz stílusban. Tette mind ezt uralkodói reprezentációja részeként. A Mátyás király-emlékévek idején kiemelt szerephez jut Visegrád, csak úgy, mint 1335-ben, a királytalálkozó alkalmával és az 1990-es visegrádi országok között létrehozott megállapodás aláírásakor. Május-június hónapban az iskolai tanévzárók után nagyon fontos számunkra, hogy a diákok fontos ismeretanyagot vegyenek át kiállítások, tárlatvezetések, fegyver-és ásatási, zenei bemutatóink révén. A visegrádi királyi palota környezetében megláthatjuk és megérthetjük Mátyás valóságos kultúra és művészetpártoló tevékenységét.

 – Szűcs Gábor