Pesovár Ferenc emlékdomborműve a Fehérvári Múzeumi Panteonban

A professzor, dr. Lukács László néprajzkutató által megálmodott, és kezdeményezett Fehérvári Panteon – Múzeumi Panteon részeként, a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének utcai homlokzatán, Marosi Arnold, Gunda Béla, Weöres Sándor, és Fitz Jenő után, Pesovár Ferenc, az 1983. február 27-én, életének 53. évében elhunyt etnográfus, tánc- és zenefolklorista emlékdomborművét – Nagy Benedek szobrászművész kiváló, és roppant élethű alkotását – avatták fel.

A november 21-én rendezett ünnepségen, Cser-Palkovics András polgármester és Kulcsár Mihály múzeumi igazgató-helyettes megnyitóját követően professzor Lukács László néprajzkutató – Pesovár Ferenc egy évtizedig legközvetlenebb munkatársa – elevenítette fel egykori kollégája és barátja életútját.

“Béres vagyok, béres
Béresnek szegődtem,
Sej jön az újesztendő,
Jön a szekér értem.”

A Herenden született Pesovár Ferenc a veszprémi piarista gimnáziumban végzett, ahol a bátyjával, Ernővel együtt 1943 óta az iskola népi táncegyüttesében táncoltak. 1949-ben a Honvéd Művészegyüttes hivatásos táncosa volt, majd 1950-től néptánc kutatásokat végzett Somogyban és Szatmárban. 1955-ben végzett az ELTE muzeológia-néprajz szakán, s ezt követően a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum segédmuzeológusa, 1956-tól a vezetője. A forradalmat követő megtorlás során , 1957. március elején internálják, vizsgálati fogságba kerül, de tisztázta magát, s – talán tanára – Ortutay Gyula közbenjárására szabadult.

“Sajnálom ökrömet,
Vasjáromszögemet,
Sej, cifra ösztökémet,
Barna szeretőmet.”

Pesovár Ferenc 1957. április 12-től haláláig a székesfehérvári István Király Múzeumban néprajzos muzeológus, osztályvezető. Már az 1950-es évek végén elkészítette a Fejér megyei Alap néptánc monográfiáját. A Dunántúl néptánc hagyományát feltáró tudományos kutatásai mellett, az egész magyar nyelvterületre és Kelet-Európára kiterjedtek gyűjtései. Kiemelkedő jelentőségűek Erdélyben végzett néptánc- és népzenei vizsgálatai. Népünk táncéletének első kutatója, összefoglalója. A Magyar Néprajzi Lexikon 5 kötetébe közel 100 néptánc címszót írt. Fejérben tárgygyűjtésével gazdagította az István Király Múzeum néprajzi gyűjteményét, s több kiállítást rendezett. Fejér megye első szabadtéri múzeumát, a sukorói Néprajzi Házat 1967-ben hozta létre, s ő hívta fel a figyelmet a mohai tikverőzésre, az ott élők ma is látható farsangi alakoskodó népszokására.

“Ökröm a réten,
Gulyám a vetésen,
Taligám a borozdába,
Magam a csárdába.”

Pesovár Ferenc a Fejér Megyei Népi Együttes (ma Alba Regia Táncegyüttes) szaktanácsadójaként is dolgozott, eredeti néptánc- és népzenei gyűjtésekkel látta el az együttest.
Pesovár Ferenc első könyve 1982. decemberében jelent meg Béres vagyok, béres – Fejér megyei népzene címmel, amelyben több, mint két évtizedes gyűjtéséből 182 népdalt adott közre.A könyv megjelenését nagy várakozás előzte meg, s méltán nagy sikert aratott. A182 dallamot gyermekjáték-dalok, szokás-dallamok, balladák, béres-, pásztor- és summás dalok, szerelmi dalok, tánc dallamok, katona dalok, és hangszeres dallamok csoportosításában tette közzé.
(Részletek Lukács László: A juhait kereső juhász – Pesovár Ferenc emlékezete című, a Szent István Király Múzeum kiadványából)

Professzor Lukács László lebilincselő humorral átszőtt visszaemlékezése nagy tetszést aratott a megjelentek körében, miként a Tilinkó zenekar és az Alba Regia Táncegyüttes Pesovár Ferencet megidéző látványos előadása is.

https://www.facebook.com/video.php?v=1094953487191215

Matók János

Fotó: Gelencsér Ferenc

 

DSC_6308

????????????????????????????????????

DSC_6322

????????????????????????????????????

????????????????????????????????????

DSC_6358 DSC_6360

????????????????????????????????????

DSC_6372

????????????????????????????????????

Advertisements