A Fekete Sas Patikamúzeum egy éve megújított, Dédapáink patikája című állandó kiállítása számos érdekességet tartogat a látogatóknak. Ezek egyike a kalandos úton múzeumunk tulajdonába került Babapatika.
2018. őszén, egy múzeumi előadás során került elő a kispatika létezése, decemberben pedig sikerült is megvenni egy budapesti galériában a Szent István Király Múzeum részére. Nagyon valószínű, hogy Magyarországon egyedülálló ez a tárgyegyüttes, legalábbis nem tudni hasonlóról gyógyszerészettörténeti berkekben.
Különlegességgel van dolgunk, hiszen nem volt az megszokott, hogy egy valódi patikáról miniatűr másolat készüljön, akár játékszernek szánva, akár státusszimbólumként. Bár a tárgyegyüttes eredeti funkciója egyelőre nem teljesen tisztázott, néhány érdekességet mégis érdemes megtudni róla.
Volt az 1900-as évek elején Vajdahunyadon egy patika, amely akkoriban cserélt gazdát. Az egykori tulajdonos, dr. Jucho Ferenc gyógyszerészdoktor 1832-ben létesített gyógyszertára ekkor került Ferenczy József tulajdonába. Külön érdekesség, hogy ezt a patikát is a Fekete Sashoz címezték, akárcsak a miénket.
Abban az időben gyakran neveztek el üzleteket, patikákat, és különféle vállalkozásokat a Habsburg uralkodó család címerállatáról a fekete sasról. Ez akkoriban azt is jelentette, hogy a tulajdonos megbízható, uralkodójához hűséges alattvaló. (Kiállításunkban megtekinthető egy térkép, amelyik a korabeli Magyarország Fekete Sasról elnevezett patikáit tünteti fel.)
Nem tudjuk pontosan melyik gazdája csináltatta a kispatikát, de az valószínű, hogy megalkotása az 1880 – 1900 közötti évekre tehető. A makett a gyógyszertár legdíszesebb helyiségét, az officinát mutatja be, annak jellegzetes berendezéseivel. Szinte megelevenednek a patikus mesterség hétköznapjai. A remek, üvegezett táraasztal mögött áll a patikus kisasszony, amint öntudatosan várja a vevőket.
Keze ügyében a mérleg, szakszóval tára, készen állva a gyógyszerek kiporciózására. A baba-gyógyszerész (vagy annak segédje) a korszak jellegzetes porcelánbabája, bár a test, a fej, és a végtagok eltérő technológiai megoldása arra utal, hogy a baba nem egyetlen gyártó terméke, hanem utólag állították össze különféle alkatrészekből.
A kicsi officinában számos aprócska patikai kellék található. Sárgaréz vízforraló készülék kézmosó tállal, patikaszereket rejtő miniatűr üveg,- és porcelánedénykék, és még valódi világító falilámpák is ódivatú kapcsolóval. Ólomüvegezett dísz ablakok, fémből való gyógyszeres szekrénykék és mozsarak. A táraasztalon miniatűr tintatartó és valódi pénzérmék egészítik ki, teszik hitelessé a patikabelsőt.
Az erdélyi gyógyszerészfamília legkisebbjeinek valószínűleg nagy gyönyörűséget okozott volna mindez, ha valóban engedték volna őket játszani a mívesen elkészített kispatikával. De ha nem is játszhattak vele ténylegesen, minden bizonnyal sok érdekes részletet megfigyelhettek, gyakorlatilag játszva tanulhatták meg a gyógyszerész mesterségnek azt a fázisát, ami a termékek eladásához kapcsolódik.
A Ferenczy babapatika nem csak játék, de fontos kordokumentum is. Egy letűnt korszakot reprezentál, miközben emléket állít egy neves gyógyszerész, Ferenczy József (1870–1930) családjának.
–Krizsány Anna művelődésszervező-
Szent István Király Múzeum
SZIKM blog 