Konferencia III. Béláról és koráról

Meghívó

 

a Szent István Király Múzeum „III. Béla és kora” című nyilvános konferenciájára Székesfehérvárott a Hiemer-házban (Oskola u. 2–4.).

Időpont:

a tudományos tanácskozás 2018. április 23-án (III. Béla király halálának évfordulóján) 10–16 óra között megy végbe

 



A részletes program:

 

10.00 – 10.30. Megnyitók, köszöntők

 10.30 – 11.50. I. Szekció – Archeogenetika, antropológia

10.30 – 10.50. Kásler Miklós (Országos Onkológiai Intézet): Árpád-házi genetikai projekt

10.50 – 11.10. Olasz Judit (Országos Onkológiai Intézet): III. Béla és a Székesfehérvári Bazilika további embertani leleteinek archeogenetikai vizsgálatáról

11.10 – 11.30. Szentirmay Zoltán (Országos Onkológiai Intézet): A Mátyás-templomban őrzött csontvázak genetikai vizsgálata során alkalmazott archeopatológiai és archeogenetikai módszerek

11.30 – 11.50. Rácz Piroska (Szent István Király Múzeum): III. Béla, Anna királyné és ami körülötte van (Az 1848-ban feltárt sírcsoport halottainak természettudományos vizsgálatai)

11.50 – 12.10. Hozzászólások, vita

 12.10 – 13.40. Ebédszünet

 13.40 – 15.00. II. Szekció – Történelem

13.40 – 14.00. B. Szabó János (Budapesti Történeti Múzeum): Magyar–bizánci háborúk a XII. században

14.00 – 14.20. Bárány Attila (Debreceni Tudományegyetem): III. Béla nyugat-európai külkapcsolatai

14.20 – 14.40. Szabados György (Szent István Király Múzeum): III. Béla magyar királysága

14.40 – 15.00. Ribi András (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A székesfehérvári johannita konvent a XII. században

15.00 – 15.30. Hozzászólások, vita

 15.30 – 15.40. Zárszó

Advertisements

Mátyás király a korabeli Európa egyik legműveltebb és legbölcsebb uralkodójának számított

A halotti pajzs szakrális élményt kínálhat látogatóinak

Mátyás igazi reneszánsz uralkodó és modern király is volt. Távolba látó készsége, stratégai gondolkodásmódja következtében számos eszközt alkalmazott céljai elérésében. Nem csak katonai erőt mozgósított, hanem, ha úgy ítélte meg, diplomáciai eszköztárát is alkalmazta. – fogalmazott interjúnkban Gróf Péter. A Visegrádi Mátyás Király Múzeum munkatársa a kiállított emléktárgyak szakrális üzenetéről beszélt és szólt arról is, hogy a királyi palota környezetében érthetjük meg igazán Mátyás valóságos kultúra és művészetpártoló tevékenységét.

 

Ambiciózus személyiség

Mátyás király a magyar történelemben olyan személy, akiről biztosan elmondhatjuk, a kisgyermektől az aggastyánokig szinte mindenki el tud mondani róla egy mesét, vagy kisebb történeteket. Úgy maradt meg a nemzet emlékezetében, mint a legnépszerűbb uralkodónk. Minek köszönhető ez az ismertség és mit tud ebből igazolni a szakember, a történész?

– Azt gondolom, egyre ismertebb az a tény, hogy az említett mítosz Mátyás halála után alakult ki. Le kell szögezni, Mátyás egy rendkívül tudatos, ambiciózus, a céljait bármilyen áron elérni akaró uralkodó volt, aki, mint minden nagy formátumú történelmi személyiség, tovább látott kortársainál, még olyan személy estében is, mint Vitéz János, püspök, aki a nevelője volt, vagy Janus Pannonius. Mindketten fellázadtak ellene. A király tisztában volt vele, a török ellen csak úgy lesz képes felvenni eséllyel a harcot, ha egy erős államot, egy szövetségi rendszert alkot. Nos, ennek a célnak az érdekében cselekedett. Kemény adókat vetett ki, erős és fegyelmezett politikát folytatott. Valljuk be, ez általában nem szokott népszerű intézkedéssorozat lenni. Tudjuk, hogy Mátyás király halála után, a mohácsi csatát követően milyen állapotok alakultak ki az országban. Szinte természetes volt, hogy a korábban „vérrel és vassal” fenntartott rendszer az emlékezetben, mint dicső múlt jelent meg, s maga Mátyás is nagy formátumú uralkodó emlékeként élt tovább. Nem csak politikai értelemben, hanem a művészetben is. Ne feledjük, Ő volt az a király, aki az itáliai reneszánsz művészet legszebb emlékeit, elsőként Itálián kívül, Magyarországon, Visegrádon teremtette meg. Másik fontos jellemző, hogy Édesapjával, Hunyadi Jánossal összefüggésben a kelet- európai népek folklórjában is megjelenik törökverő harcos, hős vitézként.

A művelt európai király

– Említette, hogy túllátott kortársain. Mindez műveltséget, széles látókörű képességet, diplomáciai érzékenységet jelentett, amit képes volt a korabeli nagyhatalmak árnyékában bölcsen alkalmazni.

– Mátyás egyszerre volt igazi reneszánsz uralkodó és modern király. Távolba látó készsége, stratégai gondolkodásmódja következtében számos eszközt alkalmazott céljai elérésében. Nem csak katonai erőt volt képes mozgósítani hanem, ha úgy ítélte meg, diplomáciai eszköztárát is alkalmazta. Ügyesen tudott manipulálni. Érdemes elolvasni Mátyásnak a pápához írott leveleit. Egyes vitáikban legteljesebb tisztelet és alázatosság mellett igen kemény hangon megfenyegeti az egyházvezetőt, és kijelenti, szükség esetén a magyarok készek lesznek akár a mohamedán hitet is felvenni amennyiben nem lesz a segítségükre. Hangsúlyoznunk kell, hogy Mátyás a korabeli Európa egyik legműveltebb uralkodójának számított. Mindez neveltetéséből, származásából is eredt. A Hunyadi-házban, édesapja mellett katonai ismereteket szerzett, céljait elérni vágyó erős alkatot is hozott magával, nevelőjétől, Vitéz Jánostól pedig markáns humanista neveltetésben részesült. Az uralkodó, ismereteink szerint, több nyelvet is ismert. Beszélt németül, latinul, olaszul, románul és egy szláv nyelven. A humanista műveltség Hunyadi Mátyás számára a gyakorlatban azt jelentette, hogy könyveit szorgalmasan olvasgatta és a körülbelül kétezres kötetű magán könyvtárat, a Corvinát tudhatta a magáénak. Utóbbi méreteit abban az időben Európában csak a pápai udvar könyvtára haladta meg. A diplomáciájában is fellelhetjük a művészetpártoló uralkodót. Ez fontos és tudatos üzenettel bírt: Mátyás nem származott királyi vérből, az európai nagy királyi dinasztiák szemében „fölkapaszkodottnak” tűnt. Hatalmával és művészet iránti érzékenységével egyaránt meg kívánta mutatni, hogy van olyan jelentős és művelt uralkodó, mint Európa bármelyik másik dinasztiája. S ez kétség kívül így is volt.

– Napjainkban a nagyhatalmak közötti versengésről és fegyverkezési versenyről beszélhetünk. Elmondhatjuk, a középkorban sem volt ez másképp. Mátyás híres Fekete Seregére úgy emlékezünk, mint a korabeli hatalmak ütköző zónájában álló, erőt és biztonságot jelentő hadseregre…

– Mátyás udvari történetírója, és egyik meghatározó humanistája, Bonfini mester egykor úgy fogalmazott, a király a katonái között érezte jól magát. Bármennyire is egy művelt és művészetpártoló személyiségről beszélünk is, családi hatásokból eredően velük ivott és kockázott, meghallgatta a hősi énekeket. Ez volt az ő igazi világa. Abban az esetben, ha Mátyás háborúinak és a Fekete Sereg történetét megvizsgáljuk, akkor már egy jóval árnyaltabb képet kapunk. A királyunk sok háborút vívott, sikereit a diplomácia eszközével együtt tudta elérni. Mátyás maga is kifejti egyik levelében, hogy békét csak úgy lehet elérni, ha ezt előtte háborúval megalapozzák. Fogalmazzuk meg: senki sem tudja pontosan, honnan is származott a “Fekete Sereg” – elnevezés. Mátyás halála után kapta ezt a nevet, amelynek eredetére többféle elmélet is született. Leginkább elfogadott nézet szerint a „fekete Haugwitz” név a sereg utolsó parancsnokának nevére utal. Mátyás amennyire remek hadsereg szervezőnek számított, annyira jó hadvezérnek is ismerték. Nézzük meg a korabeli erőviszonyokat. Létezik a Német-Római Császárság, a Török Birodalom, ezek között a Magyar Királyság „csupán” középhatalomnak számít. Ennek az országnak kellett volna megállítania a török hódítást. Hunyadi János minden hősiessége és Mátyás minden eredményessége ellenére ki kell, hogy mondjuk, hazánk erre az óriási feladatra egyedül képtelen lett volna. Felmérve a lehetőségeket és az erőviszonyokat, Mátyás pontosan látta ezt. Tudta, hogy egyedül a végvidéken lehetséges – ahogyan ezt tette az apja is- féken tartani a törököt. Azt a bizonyos zsoldossereget Mátyás nem a török területeken alkalmazta, hanem a fejlett tartományokban Ausztriában, Sziléziában és Morvaországban tartotta, amelyen a kortársak háborogtak is. Mindennek a következő okai voltak: a Fekete Sereg fenntartása rendkívül költséges volt, ezért nem is merte kockáztatni az uralkodó, hogy a török fronton, egy esetleges nyíltszíni csatában egy részük megsemmisüljön. Mátyás nagyon súlyos adó terhet rótt ki a lakosságra (úgy is mondhatnánk, módszereit napjaink adóhatósága is megirigyelhetné), ebből körülbelül 900 ezer aranyforint éves jövedelme származott. Összehasonlítva más kortárs európai uralkodóéval, ez nem nevezhető jelentős összegnek, de az ország akkoriban ennyire volt képes. Az említett 900 ezer forint éves bevételnek közel a felét a hadsereg és végvárrendszer emésztette fel.

Modern uralkodó, PR -eszközökkel

– Királyunk értette a módját, hogy a katonai és politikai törekvéseit kedvezően mutassa be a korabeli közvéleménynek ..
– Mátyás nem csak előrelátóan bölcs uralkodónak számított, de remekül tudott élni a PR – eszközökkel is. 1475-76-ban ostrom alá vette Szabács várát. Nem beszélhetünk egy jelentős erősségről, mégis, csak igen véres ostrom árán tudta meghódítani. Erről az ostromról aztán harsány propaganda szólamok születtek, amelyek egyaránt fényes diadalról számoltak be, ezt adták el a közvélemény számára. Megjegyzem, mindezt jogosan, hiszen a Nyugat felé ezt kellett prezentálnia.

Szakrális üzenetek

– Fontos törekvése Székesfehérvárnak és a Szent István Király Múzeumnak, hogy nagy királyunk halotti pajzsának másolata a Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából a városban kiállítás keretében április 25-én (az uralkodó temetésének napján) bemutatásra kerüljön. Valóban másolatról beszélünk, hiszen az eredetit Bécsből Napóleon katonái elszállították, jelenleg pedig a párizsi Musée de l’Armée (Hadsereg Múzeuma) gyűjteményében található. A szakember hogyan fogalmazza meg ennek a pajzsnak a jelentőségét?

– Napjainkban létező és jogos elvárás, hogy egy kiállítás ne csak vitrinek mögött látható tárgyakból álljon. Éppen ezért a muzeológusoknak, kiállításrendezőknek és történelemtanároknak egyaránt feladata kellene, hogy legyen az emléktárgyakat modern kori eszközök segítségével „közelebb vinni”, még inkább értelmezhetővé tenni a látogatók számára. Mindezek mellett úgy vélem, hogy a jelentős történelmi személyiségekhez köthető eredeti tárgyak szakrális üzenete legalább ilyen fontos. A Szent István Király Múzeumban megtekintettem a III. Béla és családját bemutató tárlatot. Életemben most, először láttam a királyi sírt, rekonstruált módon bemutatva. Számomra lenyűgöző hatással bírt.

Szerelmes hódító

– A romantikus Mátyás-kép, a szerelmes uralkodó története mintha kissé háttérbe szorult volna a magyarság emlékezetében, pedig a király házasságkötései is nagy jelentőségűnek bizonyultak…
– Egy király számára az utódlás kérdése lényegbevágó. Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin gyermekszülésben elhunyt. Mátyás életéből tíz év telt el, mire feleséget talált magának. Mindebben az is beleértendő, hogy a király külpolitikai helyzete nagyon nehéz volt. Nem csupán belföldön ütközött értetlenségben, mert sokan nem látták át a távlati céljait, amelyeket meg kívánt valósítani, de az őt körülvevő más hatalmaknál is sokszor ütközött akadályokba. III. Frigyes Német-Római császárnak fontosabb volt Mátyást visszaszorítania, mint hogy szövetséget hozzon létre a török fenyegetés ellen. A nápolyi -aragóniai ősi dinasztiából származó Beatrix megérkezése nagyon fontos dolgot jelentett Mátyás életében. Berzeviczy Albert kiváló művet írt Beatrix királynéról, melyben több oldalon át részletesen ír az esküvőről, a menyegzőt körbe ölelő pompáról, reprezentációról. Beatrixtól sem született utódja a királynak, ám Mátyásnak méltó társa lett. Bár a középkori királyi házasságok távolról sem a szerelemről szóltak, közöttük egy komoly és jelentős érzelmi kapcsolat alakult ki. A királynénak vitathatatlanul nagy szerepe volt Mátyás humanista művészetpárti szemléletének elmélyítésében. Férjében erre meg is volt minden hajlandóság.

– A visegrádi Mátyás Király Múzeum munkatársaként érkezett Székesfehérvárra. Miként mutatná be a történeti helyet?

– A múzeumunk szavakban és szándékokban 1875-ben, 1933-ban, 1952-ben, 1964-ben és 1974-ben is létrejött. Ez így első hallásra viccesen hangozhat, de tudni kell, hogy Visegrád középkori emlékei elpusztultak, több évszázadra a föld alá kerültek, azonban a fellegvár, ha romjaiban is, de továbbra is látható marad. A 19. században a reformkor romantikus történelemszemlélete során a magyar történelmi festészetben, művészetben, irodalomban Visegrád is megjelenik nemzeti jelképként. 1831-ben megindul az állandó gőzhajójárat Budáról Pozsonyba és Bécsbe. A reformkori országgyűlések időszakáról beszélünk, követek, közéleti emberek, írók és költők hajóznak el a térségben. A romantikus táj és a visegrádi fellegvár romjai Vörösmarty Mihályt, Kazinczy Ferencet, Petőfi Sándort és Kisfaludy Sándort is megihlették, gondolataikat versbe öntötték. A romantikus történelemszemlélet hatására a kiegyezést követően létre jönnek a műemlékvédelem intézményes szervei, s Vajdahunyad vára után éppen Visegrád lesz a második legkorábbi helyszín, ahol a műemlék helyreállítási munkák elkezdődnek. 1866. és 1875. között a cseh-morva származású Jozef Karol Viktorin, azaz Victorin József, a magát szlováknak valló plébános, felfedezve Visegrád történelmi emlékeit, báró Eötvös József kultuszminiszterhez fordult, hogy országos költségen állítsák helyre a település történelmi értékeit. Kérése, szerencsére, sikerrel járt. Schulek Frigyes és Henszlmann Imre tervei alapján kezdték meg a munkát. Viktorin József lett a mi “kereszt apánk”, s a visegrádi múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiájánk számít. Fő profilunk a Visegrád térségében található történelmi és régészeti emlékek gyűjtése, ebben a királyi palota meghatározó szerepet tölt be. A köztudatban elsősorban Mátyás palotájaként ismert, tudnunk kell, hogy mint európai hírű és színvonalú királyi rezidencia, Luxemburgi Zsigmond és Nagy Lajos korában már megépült. Ezért Mátyás ezt a létesítményt “csak” felújította, csodálatos ajtókkal, ablakokkal, szobrászati művekkel díszítette, máig látványos kutakkal látta el és hangulatos kertekkel fejlesztette tovább késő gótikus, reneszánsz stílusban. Tette mind ezt uralkodói reprezentációja részeként. A Mátyás király-emlékévek idején kiemelt szerephez jut Visegrád, csak úgy, mint 1335-ben, a királytalálkozó alkalmával és az 1990-es visegrádi országok között létrehozott megállapodás aláírásakor. Május-június hónapban az iskolai tanévzárók után nagyon fontos számunkra, hogy a diákok fontos ismeretanyagot vegyenek át kiállítások, tárlatvezetések, fegyver-és ásatási, zenei bemutatóink révén. A visegrádi királyi palota környezetében megláthatjuk és megérthetjük Mátyás valóságos kultúra és művészetpártoló tevékenységét.

 – Szűcs Gábor