A Seuso-sztori

A Polgárdi és Szabadbattyán között félúton, a mai Kőszárhegy környékén talált, valamikor a 3. században épült és 374-ben a barbárok támadása miatt elpusztult római kori villa tulajdonosa valószínűleg az a Seuso nevű gazdag és előkelő római lehetett, akinek a térségben talált 4. századi kincslelet, a Seuso-kincs egyik tálján olvashatjuk a nevét. De ahogy egykori tulajdonosának már nem volt lehetősége kiásni a barbárok elől elrejtett kincset, úgy az ezüstöket a huszadik század hetvenes éveiben megtaláló Sümegh Józsefnek sem volt lehetősége az előkerülés hiteles körülményeit elmesélni: 1980 decemberében felakasztva találták egy kőszárhegyi pincében.

A Seuso-kincs ismert darabjainak képe az 1990-es New York-i árverési katalógusból

Seuso ezüstjei Székesfehérváron

Magyarország a közelmúltban egy olyan egyetemes jelentőségű római kori kincslelet birtokába jutott, amelyet minden bizonnyal a legnagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező műtárgyaink között tarthatunk majd számon. Ennek oka elsősorban az, hogy alig található hozzá fogható leletegyüttes az egész világon, de kalandos sorsa miatt körüllengi a titokzatosság légköre is, ami óhatatlanul fokozza az érdeklődést iránta. Ez a nemcsak itthon, hanem külföldön is ismert és csodált kincslelet a három hónapos parlamenti kiállítását követően 2014 októberétől egy időszaki kiállítás keretében Székesfehérváron, feltételezett lelőhelyének közelében kerül ismét a nagyközönség elé.

A Vadász-tál középső medalionja (Fotó: Dabasi András és Kardos Judit, Ⓒ 2014, Magyar Nemzeti Múzeum)