Kis néprajzi kalauz – tavaszi jeles napok
Április 25-én Szent Márk evangelista emléknapját ünnepeljük. A hagyomány Márkot mint az alexandriai egyház alapítóját és vértanúját tiszteli. Ő volt a város első püspöke, és valószínűleg Traianus császár idejében (98─117) szenvedett vértanúságot. Velencei kereskedők 828-ban megszerezték ereklyéit, és az arabok pusztítása elől Velencébe vitték. Ettől kezdve Szent Márk Velence védőszentje. Ünnepét a keleti egyház kezdettől fogva, Róma a 11. századtól, április 25-én üli meg. Székesfehérváron kolostort alapítottak tiszteletére, melynek rendi hovatartozását még nem állapította meg a kutatás. A kolostor első említése egy 1367-ben kelt végrendeletben olvasható. Az épület valószínűleg a Palotavárosban, az egykori várárok mentén, a Tobak utca és a Piac tér közötti szakaszon állhatott.
Szent György-naphoz hasonlóan ez a nap is mezőgazdasági határnap jelentőségével bír, azonban a hozzá kapcsolódó szokásanyag jóval szerényebb, melyek közül legfőképpen a búzaszentelés ismert. A 20. század közepéig falvainkban ünnepélyes körmenet indult a templomokból a határba a zöldellő búzatáblákhoz.

Búzakörmenet Perkátán 1948-ban
Koszorúkkal feldíszített templomi zászlókkal, énekelve vonultak a pap vezetésével a hívek a búzakörmenetben a vetésekhez. A pap négy égtáj felé hintett szenteltvízzel megáldotta a búzatáblákat, az életet jelentő kenyérgabonát. Az így megszentelt friss zöld búzaszálakból az asszonyok egy kis csokrot szedtek, hazavitték és a baromfiak ételéhez keverték hogy az állatok egészségesek maradjanak. A férfiak jellemzően a kalapjuk mellé tűztek egy-egy szálat. Volt ahol a kenyértésztába dolgoztak bele pár szál búzát, hogy szépen, magasra keljen a tészta. A népi gyógyászatban is találkozhatunk a szentelt búza alkalmazásával, főzetét végtagfájdalmakra tartották hathatósnak. Vihar, jégverés ellen az ereszbe is tettek pár szál búzát.

Szentelt búzaszálak egy öreg imakönyvben
Régi imádságoskönyvek lapozgatása közben nagyon gyakran találhatunk egy─egy lepréselt szenteltbúza szálat is emlékként őrizve a megsárgult oldalak közé bújva. Ez a szokás is a szentelt búza megbecsülésére utal.
– dr. Varró Ágnes néprajzkutató –