A Szent Márk napi búzaszentelés

Kis néprajzi kalauz – tavaszi jeles napok

 

Április 25-én Szent Márk evangelista emléknapját ünnepeljük. A hagyomány Márkot mint az alexandriai egyház alapítóját és vértanúját tiszteli. Ő volt a város első püspöke, és valószínűleg Traianus császár idejében (98─117) szenvedett vértanúságot. Velencei kereskedők 828-ban megszerezték ereklyéit, és az arabok pusztítása elől Velencébe vitték. Ettől kezdve Szent Márk Velence védőszentje. Ünnepét a keleti egyház kezdettől fogva, Róma a 11. századtól, április 25-én üli meg. Székesfehérváron kolostort alapítottak tiszteletére, melynek rendi hovatartozását még nem állapította meg a kutatás. A kolostor első említése egy 1367-ben kelt végrendeletben olvasható. Az épület valószínűleg a Palotavárosban, az egykori várárok mentén, a Tobak utca és a Piac tér közötti szakaszon állhatott.
Szent György-naphoz hasonlóan ez a nap is mezőgazdasági határnap jelentőségével bír, azonban a hozzá kapcsolódó szokásanyag jóval szerényebb, melyek közül legfőképpen a búzaszentelés ismert. A 20. század közepéig falvainkban ünnepélyes körmenet indult a templomokból a határba a zöldellő búzatáblákhoz.

búzakörmenet-blogfotó

Búzakörmenet Perkátán 1948-ban

Koszorúkkal feldíszített templomi zászlókkal, énekelve vonultak a pap vezetésével a hívek a búzakörmenetben a vetésekhez. A pap négy égtáj felé hintett szenteltvízzel megáldotta a búzatáblákat, az életet jelentő kenyérgabonát. Az így megszentelt friss zöld búzaszálakból az asszonyok egy kis csokrot szedtek, hazavitték és a baromfiak ételéhez keverték hogy az állatok egészségesek maradjanak. A férfiak jellemzően a kalapjuk mellé tűztek egy-egy szálat. Volt ahol a kenyértésztába dolgoztak bele pár szál búzát, hogy szépen, magasra keljen a tészta. A népi gyógyászatban is találkozhatunk a szentelt búza alkalmazásával, főzetét végtagfájdalmakra tartották hathatósnak. Vihar, jégverés ellen az ereszbe is tettek pár szál búzát.

imakönyv szenteltbúza-blogfotó

Szentelt búzaszálak egy öreg imakönyvben

Régi imádságoskönyvek lapozgatása közben nagyon gyakran találhatunk egy─egy lepréselt szenteltbúza szálat is emlékként őrizve a megsárgult oldalak közé bújva. Ez a szokás is a szentelt búza megbecsülésére utal.

– dr. Varró Ágnes néprajzkutató –

 

Felhasznált források:
https://archiv.katolikus.hu/szentek/0425.html
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. Budapest, 1977. 315-318. p.
Gelencsér József – Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. Székesfehérvár, 1991. 340. p.
Reich Szabina: Székesfehérvár egyházi topográfiája: In: KOR–SZAK–HATÁR. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak (900–1800). A PTE BTK IDI Közép- és Koraújkori programjának I. konferenciája. Szerk.: Fedeles Tamás, Font Márta, Kiss Gergely. Pécs, 2013. 51-52. p.

Advertisement