Megnyílt a megújult állandó Csók István kiállítás Cecén

A Csók150 emlékév keretében megújult állandó kiállítás nyílt január 29-én, pénteken a cecei Csók István Emlékházban.  A 2013-ban felújított családi kúria épületében a Csók-hagyatékból, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, és a Szent István Király Múzeum tulajdonában lévő alkotásokból összeállított tárlat kapott helyet. A kiállítás kurátora Gärtner Petra művészettörténész, a Szent István Király múzeum munkatársa.

 

A felújított Csók István emlékház

 

Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Szülőfalujához – amint az visszaemlékezéséből is kiderül – elsősorban a felhőtlenül boldog gyermekkori emlékek kötötték. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki az 1880-as évek végén építtette családja számára azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.  A tágas kertben álló kúriát 2013-ban újíttatta fel Cece Nagyközség Önkormányzata. Az emlékház újrarendezett állandó kiállítását a művész születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében nyitották meg január 29-én, pénteken.
A tárlaton szereplő műtárgyak java része – festmények, bútorok és egyéb személyes tárgyak – 1962-ben a festő lányának, Csók Júliának a nagylelkű ajándékaként kerültek az emlékházba. Ezt a hagyatékot egészítették ki  a Magyar Nemzeti Galéria néhány szép festményével. Az itt szereplő műalkotások csupán egy kicsiny szeletét teszik ki a művész majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművének. Fő műveit hazai jeles közgyűjtemények őrzik (elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria), de számos jelentős alkotása lelhető fel magángyűjteményekben is. A tárlaton a művész életét illusztráló archív fotókat és dokumentumokat is bemutatnak.

 

Önarckép vázlat 1912

Megnyitójában L. Simon László a Miniszterelnökség örökségvédelemért és kulturális beruházásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy az igazán nagy festők a fény természetét és működését értik.  Az államtitkár magas színvonalúnak nevezte a tárlatot és jelezte, hogy kiváló alkotásokon keresztül mutatja be Csók hatalmas életművét. Úgy vélte, a kiállítás alkalmas arra, hogy turistacsalogató látványossága legyen a térségnek. L. Simon László szerint a cecei tárlat mindenki számára egyértelművé teszi, hogy Csók hagyatéka fontos a magyarság számára és rámutat arra, nem csak Budapestre és az ottani nagy beruházásokra figyelnek, hanem minden egyes vidéki kulturális helyszínt megpróbálnak segíteni.

Vénusz 1898

Varga Gábor országgyűlési képviselő köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy az épület rossz állapota miatt 2007-ben a kiállítást el kellett vinni Cecéről. Az elmúlt években sikerült előbb az épületet felújítani, majd most a tárlatot a korábbinál gazdagabban berendezve átadni az érdeklődőknek. A képviselő a tervek között említette, hogy szeretnék a festő szülőházát, a Sáregresen lévő vízimalmot megvásárolni és alkotóházzá alakítani. A céljuk az, hogy a jövő festőgenerációi is lehetőséget kapjanak a Csók István képi világát alapvetően meghatározó környezetben tanulni, alkotni.

A kiállítás megnyitón jelen volt Csók Sándor, a festő unokaöccse és Palotainé Kali Gabriella, Csók István jogutódja, a művész lányának egykori ápolója, akik nagy harc eredményének és sikernek nevezték a múzeum újranyitását. Reményüket fejezték ki, hogy a kiállítás révén valóban minden környékbeli megismerheti a festő munkásságát és gazdag hagyatékát.

Felesége kék ruhában

Csók Istvánt élete végéig büszkeséggel töltötte el, hogy a firenzei Uffizi Képtár felkérte: fesse meg híres gyűjteménye számára az önarcképét. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon, és többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálékon, valamint a világkiállításokon. Elnökévé választotta a hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság. Tanára, majd rövid ideig rektora volt a Képzőművészeti Főiskolának. A Fejér megyei születésű művészről még életében utcát és képtárat neveztek el Székesfehérváron.

Az újra rendezett állandó kiállítása 2016. január 30-tól látogatható. A tárlat megtekinthető: szerdától  szombatig, 10–18 óráig.
A kiállítás megvalósítását támogatták: Nemzeti Kulturális Alap, Szent István Király Múzeum, Cece Nagyközség Önkormányzata.

Időszaki régészeti kiállítás Bodajkon

2016. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából a Szent István Király Múzeum  időszaki régészeti kiállítása nyílott Bodajk Város Polgármesteri Hivatalában. A tárlókban és a tablókon az újkőkortól a középkorig mutatják be Bodajk múltját. A kiállítást február elsejéig lehet megtekinteni.

 

Bodajk évezredei, régészeti leletek Bodajkról címmel látható a helyi Polgármesteri Hivatalban a kiállítás, mely a bodajki önkormányzat támogatásával jött létre, míg a régészeti leleteket a Szent István Király Múzeum biztosította.  Történt, hogy 2015. októberében Szücsi Frigyes  kabinet vezető régész Bodajk évezredei, régészeti leletek Bodajkról címmel tartott előadást a településen, s ez oly  annyira elnyerte Wurczinger Lóránt polgármester tetszését, hogy kezdeményezte a jelenlegi kiállítás létrejöttét.  Akkor, 2015. októberében Bodajkról 23 régészeti lelőhely szerepelt a nyilvántartásban.

“Nagy örömmel tapasztaltam, hogy az októberi előadásomat követően a helyi lakosok számos olyan vélt lelőhelyről számoltak be, amit az előadásomban nem említettem. Az év végéig kiszálltunk ezekre a helyszínekre terepbejárás céljából és több valóban új, a nyilvántartásban eddig nem szereplő lelőhelynek bizonyult. Hála a helyi lakosoknak már 26 nyilvántartott régészeti lelőhelyet ismerünk Bodajk város közigazgatási területéről.” – mondta Szücsi Frigyes.

A kiállítás szakmai összeállításában,  Savanyú Bálint (őskor, római kor), Szücsi Frigyes (őskor, római kor, avar kor),  Pozsgai Helga (avar kor), Reich Szabina (középkor) vettek részt, a kiállítás rendezője Moór Péter volt.