Egy új magyar őstörténet felé – Interjú Türk Attila régésszel

Az utóbbi évek kutatásaira alapozva Türk Attila a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa és munkatársai egy új magyar őstörténet körvonalaival álltak elő, amely régészeti leletek alapján bizonyítja Etelköz létét, de Levédiát megkérdőjelezi, ahogy a sok százéves magyar-kazár kapcsolatokról korábbi elképzeléseket is. Mindezeket a helyszínen végzett feltárások és az orosz szakirodalom ismeretében teszi. Interjú.

Magyar régészek 10. századi halotti maszk előkerülésének örülnek a bojanovói (Perm) temető feltárásán. (Balra Türk Attila)

In memoriam Türk Péter (1943-2015)

Múzeumunk képzőművészeti gyűjteményében található munkáival a márciusban elhunyt Türk Péter (1943-2015) képzőművészre emlékezünk.

Türk Péter: Cím nélkül, 1969

“Egy jó tárlatvezetés maga is műalkotás” – Kemény István múzeumokról, kiállításokról, kurátorokról

Kemény István József Attila- és Babérkoszorú díjas költő nemrég az Új Magyar Képtárban olvasott fel, s ha már itt volt, kérdeztünk tőle egyet s mást múzeumokról, kiállításokról.

Kemény István Budapesten (Fotó: Bach Máté)

Hol voltál legutóbb múzeumban? Mit láttál?

Legutóbb a székesfehérvári Új Magyar Képtárban, a múlt csütörtökön. Verseket olvastunk fel, de azért ha már újra itt lehettem, képeket is néztem egy kicsit… Kimondott, célzott múzeumlátogatáson a Szépművészetiben voltam decemberben, a Rembrandton. Ja, nem is: Brüsszelben szilveszterkor a Királyi Szépművészeti Múzeumban (Bozar), és németalföldi képeket láttam. (Szóval nem is olyan egyszerű a válasz.)

Emlékszel első múzeumi élményedre?

Talán Aquincumban egy római nő múmiája vagy inkább csontváza, tizenegy évesen. (Persze nem akkor voltam először múzeumban.)

Szerinted miről lehet felismerni egy jó kiállítást?

Nem tudom. Talán ha a koncepció nem nyomja el az anyagot: a műveket, a tárgyakat. Legalábbis nem bántóan. (Egyébként kevés igazán rossz kiállítást láttam.)

Hatott-e rád valaha műalkotás annyira, hogy az fizika tüneteket produkált?

Könnyek, borzongás elég gyakran jön, főleg versektől vagy zenéktől. Képzőművészettől inkább a borzongás. A tárlatvezetéstől el tudok gyengülni, és ottmaradnék örökre. Egy jó tárlatvezetés maga is műalkotás

Mi lehet a szerepe, felelőssége a múzeumnak 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben…?

A szerepe szerintem nem fog változni. A felelőssége: nem égni ki.  Szerencsére az összes muzeológus és kurátor, akit csak ismerek, mindig csillogó szemmel beszél az éppen aktuális kiállításáról. Nem akarom idealizálni őket, de ez egy nehezen kiégő fajta. Csak hagyni kell dolgozni. Hogy ha tényleg lesz új múzeumi negyed, akkor majd hosszú-hosszú turistasorok álljanak előtte.

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum

Szoborébresztő II.

Sorozatunkban alvó szobrokat ébresztünk fel. Ezúttal a pipázó török basa szobrát, amelyről – előző szobrunkhoz hasonlóan – vajmi keveset tudunk.

A szobor 2015-ben és 1935-ben.

A szobor 1935-ben bukkan fel egy fényképen, amely a múzeum újkori kiállításának enteriőrjét ábrázolja. A kiállítás a mai Országzászló téri épületben volt látható.

A pipázó basa szobra pipa nélkül 1935-ben.

A pipázó basának már akkor sem volt meg a pipája. Azt, hogy valaha “pipázott” a szája jobb sarkában megfigyelhető kis lyuk és jobb keze tartása bizonyítja. A szobor valószínűleg a 19. században készülhetett, és mintegy száz éve van a múzeum birtokában. A II. világháború után 1950-ben megnyílt állandó kiállításon már nem szerepelt, raktárba került, ahogy ez az 1960-as években készült fotó is bizonyítja:

A basa a II. világháború után raktárba került. Ez a kép az 1960-as években készült.

A basa jelenleg is a szoborraktárban várja sorsa jobbra fordulását, talán egyszer valaki megfejti a titkát, hogy mikor, hol és hova készült.

A büszke szobor most is a raktárban pihen.

Jelenleg csupán annyit tudunk róla, hogy kerámiából készült, türkiz máz borítja és számos törésnyom figyelhető meg rajta. Egykor egy kályha dísze volt. Turbánjának teteje levehető. Hosszú évtizedek óta kicsit megmozgattuk, kivittük a fényre és készítettünk róla néhány fotót.

A basa feje. Szájában a pipa nyoma.

A basa hasa. Markában a pipa hűlt helye.

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum

Szoborébresztő I.

Új sorozattal jelentkezik a blog. Alvó szobrokat ébresztünk. A következő hónapokban a szoborraktár alvó kincseit poroljuk le, elsőként máris egy igen rejtélyes darabot.

Vajon ki lehet ő?

A szakállas férfit ábrázoló kétharmad életnagyságú márvány mellszobrot eddig nem láthatta a nagyközönség. Történetéről mindössze annyit tudunk, hogy 1964-ben leltározták a képzőművészeti gyűjteménybe, talán az egyik Fejér megyei kastélyban állt valaha a könyvtárszobában, de ez már nem bizonyítható. Annyi biztos, hogy nem antik darabról van szó, a haj és szakállviselet alapján a 19. századra tehető a kora. Hogy ki lehet a nemes férfiú, akit e finom kidolgozású büsztben megörökítettek egyelőre rejtély.

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum

Az élet örök csodája – interjú Mészáros Veronikával, a SZÜLETÉS kiállítás kurátorával

A Szent István Király Múzeum Országzászló téri kiállítóhelyén 2015. február 20-án új kiállítás nyílt, SZÜLETÉS – A gyermekáldás kultúrája címmel. A tárlat a veszprémi Lackó Dezső Múzeum vendégkiállítása, kurátora Mészáros Veronika, a veszprémi múzeum néprajzkutató muzeológusa. Vele beszélgettünk a kiállítás születéséről, a Boldogasszony ágyáról, egyházkelőről, és arról, hogy hogyan lehet újjászületni a kiállításban.

Mészáros Veronika előadást tart. (Fotó: Penovác Károly/Veszprémi Napló)

Fehérvár 1935-ben a székesegyház tornyából

Molnár Tibor építészmérnök, fehérvári városi mérnök, majd városi főmérnök 1935-ben 31 évesen felmászott Székesfehérvár legmagasabb pontjára, a székesegyház harangtornyába és körbefotózta szeretett városát.

Molnár Tibor felvétele a Szent István-székesegyház toronykeresztjéből, 1935.

Új lendületet kaphat a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása

Forrás: szekesfehervar.hu

Az Árpád-ház program legfontosabb elemeit ismertette előadásában Székesfehérvár polgármestere.

Kelták nyomában Dégen

Hogy Dégen valaha kelták éltek egészen néhány héttel ezelőttig nem tudtuk. Az ókori szerzők szerint bátor, egyszerű, de nagyivó nép egykori faluját tárják fel most a régészek. A település a dégi Festetics-kastély parkjában, a családi temetőbe vezető út alatt feküdt.

Savanyú Bálint, ásatásvezető régész. A háttérben Szkok Péter, ásatási technikus és Szücsi Frigyes, régész.