Miről mesélnek az előszállási avarok?

Előszállás – Öreghegy lelőhely neve évtizedek óta ismert a népvándorlás korát kutató régészek körében. 1928-ban házépítés során néhány avar kori sír került itt napvilágra, melyek száma néhány év alatt 51-re gyarapodott Marosi Arnold feltáró munkájának köszönhetően. Nem csoda, hogy izgatottan néztünk elébe annak a csatornafektetéshez kapcsolódó megelőző feltárásnak, melynek nyomvonala éppen ezen, az egykor Öreghegynek nevezett területen keresztül futott. 1931 után végre újra lehetőség nyílt e temető kutatására.

kep1

Continue reading

Advertisements

Kelet-alpi típusú bronz övgarnitúra

Szeptember 19-én megnyílt Régészeti pillanatképek című kiállításunkhoz kapcsolódva mutatjuk be a tárlatban is látható “legleg” tárgyakat. Ezúttal a legtávolabbról érkezettet, egy 8. századi övgarnitúrát, amely a Meroving-birodalomból, vagy Itáliából került a Kárpát-medencébe.

Kelet-alpi típusú bronz övgarnitúra. (Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 8. század)

Kelet-alpi típusú bronz övgarnitúra részlete. (Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 7 század második fele – 8. század eleje)

Ez a római vagy germán eredetű övgarnitúra a Kr. u. 7-8. századi harcosok övét díszítette, melyre fegyvereiket erősítették. Habár a kiállításban látható, öntéssel készített csatot, szíjvéget és övvereteket már a Kárpát-medencében készítették helyi utánzatként, a prototípusként szolgáló tárgyak Itáliából vagy a Meroving Birodalomból származnak, majd a Kárpát-medencében is nagy számban elterjedtek.

Kondé Zsófia

Szent István Király Múzeum

Késő avar kori agyagkorsó Seregélyesről

Szeptember 19-én nyíló Régészeti pillanatképek című kiállításunkhoz kapcsolódva mutatjuk be a tárlatban is látható “legleg” tárgyakat. Ezúttal a legvidámabbat, egy késő avar kori agyagkorsót Seregélyesről.

Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 8. század.

Seregélyes – Réti-földek, avar kor, Kr. u. 8. század.

A késő avar korban a kevesebb gonddal, legtöbbször fazekaskorong használata nélkül, nagy számban készített edények mellett minőségileg kiemelkednek a fazekasműhelyekből származó, gondosan megformált, sárga színűre égetett edények. A sárga fazekak, bögrék és korsók alighanem díszkerámiaként szolgáltak, s csupán ünnepi alkalmakkor kerültek az asztalra. Ez a korsó különösen kedves tárgy lehetett gazdája szemében, hiszen folyadék, például bor tárolására volt leginkább alkalmas.

Kondé Zsófia

régész

Szent István Király Múzeum