Hogy Dégen valaha kelták éltek egészen néhány héttel ezelőttig nem tudtuk. Az ókori szerzők szerint bátor, egyszerű, de nagyivó nép egykori faluját tárják fel most a régészek. A település a dégi Festetics-kastély parkjában, a családi temetőbe vezető út alatt feküdt.
Savanyú Bálint, ásatásvezető régész. A háttérben Szkok Péter, ásatási technikus és Szücsi Frigyes, régész.
2014 májusától július közepéig tartott a Szent István Király Múzeum munkatársai által irányított feltárás Székesfehérvár határában: a régészek egy középső bronzkori és egy későbbi, kora Árpád-kori település maradványait (félig földbe mélyített szerkezetű házakat, árkokat, tárológödröket) tárták fel. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a nagyberuházásokat megelőző régészeti munkáknak szigorú határideje van, a terepi munkára a feszített tempó a jellemző. Ezen a feltáráson átlagosan 20-25 ásatási segédmunkás, 3-6 régésztechnikus és 2 régész dolgozott napi 10 órában, heti 6 napon át. Ebbe csöppent bele történetünk főhőse.
Az éber kis jószág minden szokatlan neszre a környéket kezdte kémlelni. (Fotó: Kiss Balázs)
Tavasszal Seregélyes mellett dolgoztak a Szent István Király Múzeum munkatársai Szücsi Frigyes régész vezetésével, ahol többek között későbronzkori temetőt és egy császárkori települést tártak fel. A kerámia leletek mosása után derült ki, hogy a késő kelta – kora római és Árpád-kori leletanyag mellett a kerámiatöredékek alapján avar kori megtelepedéssel is számolhatunk. Az alábbi képek az ásatáson készültek, és a terepi régészeti munka különböző fázisait próbálják bemutatni Szücsi Frigyes ásatásvezető régész kommentárjaival, kapcsolódva a múzeum szeptemberben megnyílt Régészeti Pillanatképek. Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállításához.
Az ásatásvezető régész minden nap az általa vezetett feltárási naplóban összegzi az eredményeket és megfigyeléseket.
2011 őszén a székesfehérvári Palotai út, Halász utca, Selyem utca által közrezárt, addig parkolóként használt területen nagy sürgés-forgás kezdődött: a beruházó egy 29.000 négyzetméteres, háromszintes bevásárlóközpontot tervezett ide. Az építkezés előtt szükséges volt a régészeti feltárás, így a fehérvári Szent István Király Múzeum (akkori nevén Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) nagy erőkkel állt neki a munkának. Az ásatás vezetője dr. Siklósi Gyula volt. Az ásatás során Székesfehérvár 18–20. századi múltjából került elő a legtöbb lelet, kirajzolódott a 19-20. században álló házak alapozása, valamint korábbi, a 16-17. századra datálható leletek is nagy számban kerültek elő. A most bemutatásra kerülő üvegcsék a feltárás Palotai úttal szomszédos részéről kerültek elő.
A pipere kellékek tulajdonosa a mai Palotai út mellett élő módosabb polgár felesége, leánya lehetett.
Tavasszal Seregélyes mellett dolgoztak a Szent István Király Múzeum munkatársai Szücsi Frigyes régész vezetésével, ahol többek között későbronzkori temetőt és egy császárkori települést tártak fel. A kerámia leletek mosása után derült ki, hogy a késő kelta – kora római és Árpád-kori leletanyag mellett a kerámiatöredékek alapján avar kori megtelepedéssel is számolhatunk. Az alábbi képek az ásatáson készültek, és a terepi régészeti munka hangulatából próbálnak valamit visszaadni, kapcsolódva a múzeum szeptemberben nyíló Régészeti Pillanatképek. Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállításához.
Érdemes lesz figyelni a későbbiekben a múzeum webes felületein megjelenő #RégészetiPillanatképek hashtagre.
SZIKM blog 