Egy Árpád-kori edényégető kemence lézerszkenneres felmérése

 

Seregélyes mai határától D-DK-re, a 62-es főút elkerülő szakaszához köthető megelőző régészeti feltárás során egy nagyobb méretű, Árpád-kori település részletét tárták fel a Szent István Király Múzeum munkatársai 2012-ben.

A régészeti jelenségek közül kiemelendő két rostélyos kemence, melyek egyike majdnem teljesen ép állapotban maradt fenn. A kutatás ezeket edényégető kemencének határozta meg.


A hasonló kemencéknek ún. „fekvő” és „álló” típusát különböztethetjük meg.
Előbbinél az égetőtér a fekvő tüzelőtér mögött, rendszerint alacsonyabban helyezkedik el. A másik típusnál az égetőtér a tüzelőtér felett található, melyeket egy agyagrostély választ el egymástól.

A seregélyesi kemence ez utóbbi kategóriába sorolható. A késő vaskortól kezdve a középkoron át, egészen napjainkig használják e típusokat. A kemencéket félig földbe ásták a kisebb hőveszteség érdekében és csak az égetőtér került a föld felszíne felé.

Az Árpád-korra datálható kétszintes rostélyos kemencék igazi ritkaságnak számítanak, Magyarország mai területén mindössze másfél tucat került eddig publikálásra.

A kemence megtartására sajnos nem volt lehetőség, ezért felmérést készítettünk róla egy Leica C10 típusú földi lézerszkennerrel.

szkenner

A készülék az adott irányban kibocsátott lézersugár visszaverődéséig eltelt időt méri, majd a terjedési szög és a kibocsátási sebesség ismeretében meghatározza a mért pont térbeli koordinátáit.

A műszer nagy előnye, hogy másodpercenként több százezer vagy akár milliónyi pont adatait képes rögzíteni. A szkennerhez tartozik egy nagyfelbontású kamera is, amely a méréssel párhuzamosan digitális képeket készít, mely alapján a színkódok rávetíthetők a pontfelhőre.

Az így kapott modell számtalan lehetőséget rejt magában mind tudományos szempontból, mind pedig a nagyközönség számára. Utóbbira példa a Pazirik Kft. által a pontfelhő alapján a Régészeti Pillanatképek c. kiállításhoz készített látványterv.

 

Pokrovenszki Krisztián

geoinformatikai szakmérnök

régész (BA)

 

Ajánlott irodalom:

Fröhlich C, Mettenleiter M (2004):Terrestrial Laser Scanning – New Perspectives in 3D Surveying, International Archives of Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information Sciences, XXXVI-8/W2, 7-13.

Lovas T, Barsi Á (2005): Lehetőségek a földi lézeres felmérésben, Geomatikia Közlemények, VIII, 303-308.

Parádi Nándor (1967): A hács-béndekpusztai Árpád-kori edényégető kemence. Archaeologiai Értesítő, 94. 20-38.

Pokrovenszki Krisztián (2015): Seregélyes – Réti-földek Árpád-kori településrészlet. Előzetes jelentés. Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának Tanulmánykötete. 37-62.

Szőllősy Csilla (2015): Egy Árpád-kori edényégető kemence Seregélyes határában. Alba Regia, 43. 91-104.

Advertisements