Illatszeres és parfümös üvegcsék a föld alól

2011 őszén a székesfehérvári Palotai út, Halász utca, Selyem utca által közrezárt, addig parkolóként használt területen nagy sürgés-forgás kezdődött: a beruházó egy 29.000 négyzetméteres, háromszintes bevásárlóközpontot tervezett ide. Az építkezés előtt szükséges volt a régészeti feltárás, így a fehérvári Szent István Király Múzeum (akkori nevén Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) nagy erőkkel állt neki a munkának. Az ásatás vezetője dr. Siklósi Gyula volt. Az ásatás során Székesfehérvár 18–20. századi múltjából került elő a legtöbb lelet, kirajzolódott a 19-20. században álló házak alapozása, valamint korábbi, a 16-17. századra datálható leletek is nagy számban kerültek elő. A most bemutatásra kerülő üvegcsék a feltárás Palotai úttal szomszédos részéről kerültek elő.

A pipere kellékek tulajdonosa a mai Palotai út mellett élő módosabb polgár felesége, leánya lehetett.

A pipere kellékek tulajdonosa a mai Palotai út mellett élő módosabb polgár felesége, leánya lehetett.

Continue reading

Advertisements

Késő avar kori mellboglár pár Nagyvenyimről

A szeptemberben nyíló Régészeti pillanatképek című kiállításunkhoz kapcsolódva mutatjuk be a tárlatban is látható “legleg” tárgyakat. Elsőként a legbonyolultabban elkészíthetőt, egy késő avar kori mellboglár párt Nagyvenyimről.

mellboglar2

A mellboglár a késő avar kori (Kr. u. 8. század – 9. század eleje) női viselet része volt, hazánkban mindössze néhány tucat került elő. A felsőruházat összefogására szolgáló, hurkos-kampós kötőelemmel ellátott tárgy előképe a Bizánci Birodalomból származik. Szélét gyöngysor dróttal keretelték, felületét virágszirmokhoz hasonlóan elrendezett rekeszekbe befoglalt zöld és kék üvegbetétek díszítették. Habár készítője nemesfém helyett bronz nyersanyagot használt, színes drágakövek helyett pedig üveget, az ötvös mesternek nagy szaktudással kellett rendelkeznie e tárgy aprólékos kidolgozásához.

Kondé Zsófia

Türelemüveg

türelemüveg2

A türelemüveg szűk nyakú üvegpalackban elhelyezett, fából, csontból és egyéb kiegészítő anyagokból (papír, toll) készített ábrázolás. Nyugat- Európában már a 16. századtól igen népszerűek a hasonló fekvő palackba zárt többnyire hajómodellek. Nálunk a 18. században terjedt el- első sorban nyugati játékműhelyek hatására- a türelemmunka készítése, amelynek technikai kivitelezése kétféleképpen történt: vagy az üveg belsejében állítottak és ragasztottak össze apró elemekből csipesz, drót segítségével, vagy az előre összeállított építményt az üvegbe csúsztatás után fonallal szétnyitották..A türelemüveg ábrázolások között nagy számban fordulnak elő a bányász életet megjelenítő munkák, továbbá jellemző a szakrális témák megörökítése (pl. Krisztus kínszenvedése, Mária a kis Jézussal, oltár) különféle egyházi jelképek felhasználásával. A türelemmunkák készítői között első helyen a juhászokat, a bányászokat és a büntetésüket töltő rabokat kell említeni. E tárgynak fontos szerepe volt a népi vallásosságban, a szakrális témájú türelemüvegeket a szoba központi helyén, a szent sarokban állították fel.

Lukács László

Varró Ágnes

Az antropológus munkája

Az antropológus munkájáról az átlagembernek a Dr. Csont című sorozat jut eszébe. Holttestek, csontok, boncterem. A valóság ennél árnyaltabb. Rácz Piroska, a Szent István Király Múzeum antropológusa a munkáját mutatja be.

Rácz Piroska, antropológus, egy gyermekkoponyát tart a kezében. Kép: Bohus Vera

Rácz Piroska, antropológus, egy gyermekkoponyát tart a kezében. Kép: Bohus Vera

Continue reading

Régészeti pillanatképek. Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014

A Fejér megye területén az elmúlt három évben végzett régészeti feltárások legszebb leleteiből válogató kiállítás a bronzkortól a 19. századig terjedő időszakból mutat be tárgyakat és ismerteti meg a régész munkájával a látogatókat. A kiállítás különlegessége, hogy ilyen nagyságú – mintegy 150 tárgyat láthat majd a közönség – régészeti kiállítás utoljára 2000-ben volt látható a Szent István Király Múzeumban. A kiállított leleteket fotók, videók, 3D animációk, nagyméretű rekonstrukciók, interaktív mobil applikációk egészítik ki.

#RégészetiPillanatképek

regeszeti_pillanatkepek_plakat2_tamogatok 

A tárlatot Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere

és Dr. Demeter Zsófia, a Szent István Király Múzeum igazgatója nyitja meg

szeptember 19-én, pénteken 17 órakor.

Csók István Képtár, Szent István Király Múzeum

Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.

2014. szeptember 19 – 2015. február 28.

Weöres Sándor, a fehérvári múzeumigazgató

Weöres Sándor, az egyik legjátékosabb, legsokoldalúbb magyar költő a háború után egy rövid ideig a Szent István Király Múzeum igazgatója volt. A múzeum Országzászló téri épületének falán látható emléktáblán áll “Kutya-tár” című versének egy versszaka. Miért éppen az? És ki volt valójában Kutyafülű Aladár? Az alábbiakban múzeumunk Weöres-korszakát foglaljuk össze.

Nagy Benedek: Weöres Sándor, 2013

Nagy Benedek: Weöres Sándor, 2013

Continue reading