A Seuso-sztori

A Polgárdi és Szabadbattyán között félúton, a mai Kőszárhegy környékén talált, valamikor a 3. században épült és 374-ben a barbárok támadása miatt elpusztult római kori villa tulajdonosa valószínűleg az a Seuso nevű gazdag és előkelő római lehetett, akinek a térségben talált 4. századi kincslelet, a Seuso-kincs egyik tálján olvashatjuk a nevét. De ahogy egykori tulajdonosának már nem volt lehetősége kiásni a barbárok elől elrejtett kincset, úgy az ezüstöket a huszadik század hetvenes éveiben megtaláló Sümegh Józsefnek sem volt lehetősége az előkerülés hiteles körülményeit elmesélni: 1980 decemberében felakasztva találták egy kőszárhegyi pincében.

A Seuso-kincs ismert darabjainak képe az 1990-es New York-i árverési katalógusból

A polgárdi állvány rajza, 1924

Szeptember elején egy kézzel készült tollrajz bukkant elő a Szent István Király Múzeum gyűjteményéből, amely az 1878-ban a Polgárdi melletti Kőszárhegyen talált ezüst állványt ábrázolja; rajta egy dátum: 1924. Sajnos eddig nem sikerült kiderítenünk, hogy mihez (kiállításhoz?, könyvhöz?) készült a rajz, annyi biztos, hogy abban az időben készült, amikor még háromlábú állványnak (tripos) gondolták a 2002-ben négylábúvá kiegészített csodálatos ezüsttárgyat, amelyről azt feltételezik, hogy egykor a Seuso-kincs része lehetett.

A polgárdi állvány rajza, 1924 (Szent István Király Múzeum)