„Még hátra van Orbán” ─ mondogatják a gazdák Szervác, Pongrác, Bonifác napja után. Orbán még mindig visszacsempészheti a fagyot. Bajt csinálhat. Mert hát megírták régen:
“Hogyha eljön Orbán
Deres szakállával,
Nem lesz telé kamaránk
Isten áldásával.
De hogyha subáját
Oda fönt leveti,
Fényes napsugártól
Melege lesz neki:
Bő termése lészen
Az egész határnak
Búzája és bora
Bőven a gazdának.”
– olvasható a Fejérmegyei Napló 1915. évi május 26-án, Orbán napja után megjelent kis cikkében. Fagyosszentek néven általában a három ’ác’, Szervác, Pongrác, Bonifác napjait ismerjük május közepéről.
Szent Orbán szobra Velencén a Bence-hegyen. Richter Ferenc velencei kőfaragó alkotása. 1984-1998-ig a Sárgaföldes-dűlőben állott, jelenleg a Panoráma úti parkolónál látható. A kép forrása: http://www.termalapartman.hu/wp-content/uploads/2017/04/DSCN0783.jpg
Ők hárman a néphit szerint a legveszedelmesebbek, ám különösen szőlőtermő vidékeken a kisöccsükként gyakran emlegetik Orbánt is. Az évszázados paraszti megfigyelés szerint május közepén az addig szépen melegedő időjárás még hirtelen fagyosra fordulhat, nagy kárt téve ezzel elsősorban az éppen virágzó szőlőtermésben. A tudományos magyarázat is alátámasztja ezt a népi tapasztalatot. Ekkor Északnyugat-Európában erősen megnövekszik a légnyomás, ugyanakkor Délkelet-Európában, így nálunk is légnyomáscsökkenés áll be. E két időjárási irányzat kiegyenlítődési frontvonala erős északi széllel, majd hirtelen beálló szélcsenddel járó fagyokban jut kifejeződésre, melynek legmarkánsabb helyszíne éppen Magyarország területén húzódik. A radikális időjárás változás május közepére szokott esni, utolsó napjaként pedig május 25-ét, Orbán napját tartják számon. Utána már „leszáll Orbán a kemencéről”, vagyis vége a fagyoknak.
Szent Orbán szobra Etyeken a Vérti-dűlőben. Az eredetileg 1816-ban állított szobrot 2002-ben újították fel.
A kép forrása:
https://www.google.com/search?q=orb%C3%A1n+szobor+etyek&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwjdmOOUyrPpAhVjw4sKHcRfArgQ_AUoAXoECAwQAw&biw=1024&bih=635#imgrc=NsL8HrKL2ZigzM
Ki volt ez a híres, utolsó fagyosszentként emlegetett Szent Orbán, akinek szobraival, a tiszteletére emelt kápolnákkal számos, elsősorban német nemzetiségek által lakott alföldi, észak-magyarországi és nyugat-dunántúli településünkön találkozhatunk? Orbán, népies formában Urbán pápa a 3. században élt. 223 és 230 között ült a pápai trónon, vértanúként halt meg. Középkori hagyomány szerint ő rendelte el, hogy a szentmiseáldozat alkalmával használt edényeket, a kelyhet és a patenát nemesfémből, aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért szokás őt kezében kehellyel vagy szőlőfürttel ábrázolni és ezért tisztelték égi pártfogójukként a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Gyakorta találkozhatunk képével hordófenekeken, cégéreken, céhzászlókon is. A Szent István Király Múzeum néprajzi állandó kiállításában lévő, gyűjteményünk egyik legrégibb tárgyán, az 1762-ből származó, nemzeti színű faabroncsos hordócskán, ami egykor kádárcégér vagy kocsmacégér lehetett, ugyancsak ott találjuk Orbán pápa arcképét. Kultusza Elzászból terjedt Franciaország és a Rajna vidék felé. E nap környékén a középkori német jog szerint volt a szőlő után keletkezett jövedelem bevallásának ideje. Hazánkban történő népszerűsítésében kulcsszerep jutott a 17-18. században betelepült németségnek. Tiszteletére szobrokat, kápolnákat emeltek a szőlőhegyeken. Az adonyi és a móri Orbán-kápolnák búcsúját a májusi emléknap környékén tartják. Ekkor körmenet keretében keresték fel emlékhelyeit és fohászkodtak hozzá jó szőlőtermésért és kedvező időjárásért. Ha az előző esztendőben jó termést szüreteltek, szobrait borral locsolták, ha viszont a fagy tönkretette a szőlőt, sárral kenték be, sőt le is köpködték vagy szőlőkaróval elverték. Előző esetben ezt mondogatták: „Trink Orbán (igyál Orbán), termett a szőlő és bor is jó lészen!” Fagykár esetén lemondóan sóhajtották: „leszüretelt Orbán” – azaz vége a jó termésnek.
Móriak az Orbán-kápolna búcsúján a Kecskehegyen. Lukács László felvétele, 1980.
A részeg emberre szokták mondani, hogy „feltette Orbán süvegét.” A hagyományos magyarázat szerint ez onnan ered, hogy II. Ulászló koronázásakor, 1492-ben a püspökök, Dóczi Orbán egri püspök kivételével, mindannyian püspöki süvegükben voltak jelen a király körül. Dóczi Orbán fejfedőjét az inasa hozta utána, ám részegségében a saját fejére húzta azt. „Ez is feltette az Orbán süvegét” mondás állítólag erre a történetre utal.
–dr. Varró Ágnes néprajzkutató–
Felhasznált irodalom:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. Budapest, 1977. 386-391. p.
Csoma Zsigmond: Magyar történeti borkalendárium örök időkre. Budapest, 2004. 96-100. p.
Lukács László: Szőlőhegyi Szent Orbán-ünnepek. In.: Tárgyak, életformák, népszokások. Tematikus néprajzi tanulmányok. Székesfehérvár, 2012. 402-435. p.
SZIKM blog 
