Ma ünnepeljük a magyar sport napját. Első villanásra aligha gondolunk a sport kapcsán a művészetre, holott – mint az élet oly sok területéhez – a művészetnek ehhez is van kapcsolódási pontja. A sport ugyanis nem csupán versenyszerű testmozgást jelent, mely fogalomhoz elsősorban a kitartó munkát, a verejtékes küzdelmet, az erőt, a dinamikát társítjuk (az olimpia hármas jelszava nem véletlenül „gyorsabban, magasabbra, erősebben”), hanem esztétikai vonatkozása is van. Az eszményi szépségű, izmosan kidolgozott emberi test ábrázolásának jeles hagyományai vannak az európai képzőművészetben. A kisportolt, ereje teljében lévő, érett férfi megörökítése már az antik görög szobrászatnak egyik központi témája volt. Talán a legszebb példa erre Mürón Diszkoszvetője.
Müron: Diszkoszvető (Kr.e. 450 körül)
(kép forrása: Wikipédia)
(Ezzel szemben a női szépségideál a festészetben és szobrászatban évszázadokon keresztül kimondottan nem a sportos nőket jelentette, hanem a kerekded testalkatú, kissé csapott vállú hölgyeket – gondoljunk csak a híres flamand festő, Peter Paul Rubens telt idomú nőalakjaira.)
Teniszező lány (Kocsis András, 1951) – a Népstadion metróállomás díszítéséhez készült, felállítására azonban nem került sor. A szobor 1967 óta Dunaújvárosban áll.
(kép forrása: Fortepan / adományozó: Zsivkov Anita – Koós Árpád)
Tornászlányok szobra a Népstadionnál (Győri Dezső, 1958)
(kép forrása: Fortepan / adományozó: Eperjesi Gyula)
Az amatőr és a profi sport a 20. században vált széles körben népszerűvé. Ezzel párhuzamosan sorra jelentek meg a sportolás témájához kapcsolódó képzőművészeti alkotások a köztereken, vagy domborművek, falképek formájában a középületek falán. A sportolás örömét megtestesítő, névtelen figurák után az utóbbi évtizedekben világszerte hódít a híres sportolókat megörökítő zsánerszobrok divatja, ahol a hős hétköznapi élethelyzetben jelenik meg – például miközben gólt lő. Játék közben látható Nagy Benedek szobrán a fiatalon elhunyt ifj. Ocskay Gábor jégkorongozó is.
Ifj. Ocskay Gábor jégkorongozó emlékműve Székesfehérváron (Nagy Benedek, 2015)
(kép forrása: szekesfehervar.hu)
A férfi mozdulata csupa erő és lendület. Egészen más művészi elgondolások vezették Andreas Maske szobrászművészt: a hamburgi stadion előtt felállított bronz emlékműve a legendás német labdarúgó, Uwe Seeler jobb lábfejének több mint öt méter magas nagyítása.
Andreas Maske Uwe Seeler német labdarúgó emlékműve Hamburgban (2005)
(kép forrása: Wikipédia)
A mű csupán egyetlen fontos részletre (testrészre) koncentrál, ám azt gigantikus méretűvé felnagyítva tud sokat mondóvá válni. A magyar futball legfényesebb csillagának, Puskás Öcsinek sem a klasszikus zsánerszobrok mintájára állított emléket Pauer Gyula és Tóth Dávid alkotása. Az Óbudán felállított szobor dekázgatás közben jeleníti meg Puskást, mint aki éppen csak pár percre megállt a budai kissrácok között, hogy öltönyben és nyakkendőben (!) bekapcsolódjon a játékukba.
Pauer Gyula és Tóth Dávid Puskás Öcsi szobra Óbudán (2013)
(kép forrása: Wikipédia)
Ritkaság az olyan talentum, amikor valaki két különböző területen is kimagaslót tud létrehozni, hát még, ha az a két terület homlokegyenest különbözik egymástól, jelesül a sportban és a művészetben egyaránt kiemelkedő a teljesítménye. Réber László ilyen talentum volt.
Réber László grafikusművész
(fotó: Widengård Krisztina, 1983)
A neves könyvillusztrátor és grafikusművész fiatal korában gerelyhajítóként számos versenyen indult sikerrel, kis híján az olimpiai válogatottba is bekerült. Ha a versenyzések világától idővel el is távolodott, szívóssága, csendes kitartása az élet minden területén jellemezte őt a későbbiekben is.
– Gärtner Petra –
művészettörténész
Szent István Király Múzeum
SZIKM blog 