Se ajtó, se ablak? – Kísérlet egy Árpád-kori házrészlet rekonstrukciójára

Habár egy településkutatás iránt érdeklődő régész gyakran látja múltbéli épületek maradványait, egy bútorrestaurátor pedig sokféle anyaggal és barkácsolni valóval találkozik munkája során, egy Árpád-kori épületrész rekonstrukciója még közös munkával is izgalmas kihívást és rengeteg kérdést rejt magában. Ezeket a kérdéseket, valamint a kísérletezés nyomán születő válaszokat és tapasztalatokat szeretnénk most megosztani.

Célunk a „Régészeti pillanatképek” című kiállítás 11-12. századi telepanyagának élethű bemutatása volt, hogy a látogatók is el tudják képzelni, szerintünk milyen lehetett egy Árpád-kori település. Ehhez egy nagyméretű rekonstrukciós rajzot és egy a régészek által legáltalánosabban ismert, félig földbe mélyített, ágasfás-szelemenes szerkezetű, nyeregtetős épület oldalnézeti részletének rekonstrukcióját szerettük volna használni. Ilyen típusú épületek felépítésére több példa is ismert, így például a szarvasgedei rekonstrukció, melynek vázlatán Sabján Tibor az „ideális” házat ilyennek képzelte:

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In.: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpádkori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia 10. (1999), 132-176.

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In.: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpádkori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia 10. (1999), 132-176.

Continue reading

Gellén-Miklós Gábor — Mazzag István: Új magyarhangok 5.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Ötödik szerzőnk Gellén-Miklós Gábor, aki Mazzag István képére írt egy szöveget.

Mazzag István: Rómeó, 1983

Mazzag István: Rómeó, 1983

Continue reading

Átrendezett Segesvár

A székesfehérvári Új Magyar Képtár VI-os termének egyik állandó és fontos darabja a szinte az egész falat betöltő Hejettes Szomlyazók-alkotás, a Zrínyi és Frangepán-parafrázis. Persze korántsem ez az egyetlen mű a Szomlyazóktól, ami a Szent István Király Múzeum kortárs gyűjteményébe került, és most örömmel számolhatunk be a raktár egyik darabjának utóéletéről, vagy még inkább újraéledéséről. A Segesvár a Nemzeti Galéria Átrendezett valóság című időszaki kiállításán látható, és újra bizonyítja, hogy a Szomlyazók közéleti-történelmi iróniája semmit nem vesztett aktualitásából, időtlenségéből az elmúlt évtizedekben. Ez őket dicséri, az elmúlt évtizedeket inkább minősíti. Amikor pedig egy régi alkotásukat új kontextusban láthatjuk, és egyúttal újraolvassuk egykori kiáltványukat, ismét feléled bennünk a remény, hogy hátha tényleg semmit nem kell véresen komolyan vennünk, talán még cikkünk végét, 1992-es feloszlásukat sem.

Hejettes Szomlyazók: Segesvár, 1990 (Fotó: Mester Tibor / Magyar Nemzeti Galéria)

Hejettes Szomlyazók: Segesvár, 1990 (Fotó: Mester Tibor / Magyar Nemzeti Galéria)

Continue reading