Se ajtó, se ablak? – Kísérlet egy Árpád-kori házrészlet rekonstrukciójára

Habár egy településkutatás iránt érdeklődő régész gyakran látja múltbéli épületek maradványait, egy bútorrestaurátor pedig sokféle anyaggal és barkácsolni valóval találkozik munkája során, egy Árpád-kori épületrész rekonstrukciója még közös munkával is izgalmas kihívást és rengeteg kérdést rejt magában. Ezeket a kérdéseket, valamint a kísérletezés nyomán születő válaszokat és tapasztalatokat szeretnénk most megosztani.

Célunk a „Régészeti pillanatképek” című kiállítás 11-12. századi telepanyagának élethű bemutatása volt, hogy a látogatók is el tudják képzelni, szerintünk milyen lehetett egy Árpád-kori település. Ehhez egy nagyméretű rekonstrukciós rajzot és egy a régészek által legáltalánosabban ismert, félig földbe mélyített, ágasfás-szelemenes szerkezetű, nyeregtetős épület oldalnézeti részletének rekonstrukcióját szerettük volna használni. Ilyen típusú épületek felépítésére több példa is ismert, így például a szarvasgedei rekonstrukció, melynek vázlatán Sabján Tibor az „ideális” házat ilyennek képzelte:

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In.: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpádkori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia 10. (1999), 132-176.

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In.: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpádkori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia 10. (1999), 132-176.

Continue reading

Advertisements