Átrendezett Segesvár

A székesfehérvári Új Magyar Képtár VI-os termének egyik állandó és fontos darabja a szinte az egész falat betöltő Hejettes Szomlyazók-alkotás, a Zrínyi és Frangepán-parafrázis. Persze korántsem ez az egyetlen mű a Szomlyazóktól, ami a Szent István Király Múzeum kortárs gyűjteményébe került, és most örömmel számolhatunk be a raktár egyik darabjának utóéletéről, vagy még inkább újraéledéséről. A Segesvár a Nemzeti Galéria Átrendezett valóság című időszaki kiállításán látható, és újra bizonyítja, hogy a Szomlyazók közéleti-történelmi iróniája semmit nem vesztett aktualitásából, időtlenségéből az elmúlt évtizedekben. Ez őket dicséri, az elmúlt évtizedeket inkább minősíti. Amikor pedig egy régi alkotásukat új kontextusban láthatjuk, és egyúttal újraolvassuk egykori kiáltványukat, ismét feléled bennünk a remény, hogy hátha tényleg semmit nem kell véresen komolyan vennünk, talán még cikkünk végét, 1992-es feloszlásukat sem.

Hejettes Szomlyazók: Segesvár, 1990 (Fotó: Mester Tibor / Magyar Nemzeti Galéria)

Hejettes Szomlyazók: Segesvár, 1990 (Fotó: Mester Tibor / Magyar Nemzeti Galéria)

Harminc éve, 1984-ben alakult meg a Hejettes Szomlyazók művészcsoport. Tagjai Beöthy Balázs, Danka Attila, Elek István (Kada), Fekete Balázs, Kardos Péter, Nagy Attila, Várnagy Tibor és Vidákovich István voltak.

A képen látható Segesvár című alkotásuk múzeumunk képzőművészeti gyűjteményének darabja. 1985-ben készült a Hazám, hazám sorozat részeként. Abban az évben Komáromban állították ki A Hejettes Szomlyazók tudatfelszabadító hadműveletei című kiállításon, de mivel a tárlatot betiltották, a Segesvár valójában csak 1990 tavaszán, a Szent István Király Múzeum A Hejettes Szomlyazók szenvedélyes élete című retrospektív kiállításon került először eredeti formájában bemutatásra.

Hejettes Szomlyazók: Segesvár, 1990 (Fotó: Mester Tibor / Magyar Nemzeti Galéria)

Hejettes Szomlyazók: Segesvár, 1990 (Fotó: Mester Tibor / Magyar Nemzeti Galéria)

A mű készítésének körülményeiről Fekete Balázs a következőkre emlékszik:

„A Segesvár készítésével kapcsolatban a szék jutott eszembe, amin a néni ül. Ilyen széke egyikünknek sem hiszem, hogy volt. Valószínűleg Fehérváron kaptuk, mint sok más göngyöleganyagot (a farönköket, amit nekünk vettek a Tüzépnél, és amiből faragtunk, a hosszú molinót, ami pár napig kint volt a múzeum homlokzatán Kada feliratával, a különféle, főleg filc anyagot, amiből a Majálist csináltuk). A Segesvár vázszerkezet alapja egy karácsonyfatartóhoz hasonló vas, ami szintén a múzeum raktárában lehetett. Abban biztos vagyok, hogy a mű alapötlete Kadától származott, mint ahogy a néni fekete csipkéit, a fehér főkötő darabját és a bársony szoknya darabjait is Kada hozhatta. A katonákat Somogyi Győző instrukciói alapján nálam festhettük. Később, mikor a művet megvette a múzeum, biztos, hogy az állandó kiállításon bemutatták: akkor szedegették le a katonák jó részét a kedves kiállítás látogató (gyerekek).”

A megtépázott alkotás a múzeum raktárába került. Hosszú évek után idén a Magyar Nemzeti Galéria állította ki az Átrendezett valóság. Alkotói stratégiák a magyar művészetben a dada és a szürrealizmus vonzásában című kiállításon, mely október 19-ig látható. Ezen alkalomból a művészcsoport tagjai felújították, illetve újrakészítették a néni öléből hiányzó kis festett papírkatonákat, ágyúkat, lovakat – a segesvári csata szereplőit.

(Videó: Várnagy Tibor)

A Hejettes Szomlyazók számos munkáját történelmi események inspirálták. Reprodukciókat, rekonstrukciókat, parafrázisokat, hommage-okat, sajátos „helyettes” műveket hoztak létre. Munkácsy Siralomházát például rozsdás vasból és szalmából alkották újra, a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben c. alkotásukról pedig a művészcsoport tagjai néznek ránk. (Mindkét mű a Hazám, hazám-sorozat darabja, és szintén a Szent István Király Múzeum gyűjteményében van.)

A nonkonformista csoport tagjai 1984-es Kiáltványukban megfogalmazták „a helyettes szomjazók köre heterogén, nem végleges és nem is törekszik véglegességre, nem intézmény, nem következetes, nincsen profilja, alkalmi akciókra épül (…) a programok nem rendszeresek, a társaság adminisztratív szempontból nem rendez semmit, öncenzúra-ellenes (…) a tagok közt nincsen semmilyen erőszakolt szellemi egység vagy egyetértés (…)”.

„Fontosabb szavak a stúdió munkatervéből:

Ötlet, spontaneitás, unalom, semmit-tevés, ellentmondás, belső ellentmondás, közösség, közösség-ellenesség, törekvés, lemondás, kegyelem, erőszak; a stúdió beszélgetés illetve megbeszélés-ellenes, a jövőben nem beszél meg semmit, nem egyeztet, nem szervez, nem teher. pártolja a konkrét és egyszerű dolgokat, illetve talán még azokat a leginkább; ötleteket vet fel, elfogadja vagy elveti ezeket igennel vagy nemmel, de nem indokol, nem minősít, nem elemez, nem rendszerez stb.”

 

A Hejettes Szomlyazók szenvedélyes élete, 1990, Székesfehérvár, kiállításmegnyitó

(Videó: Várnagy Tibor)

1992-ben a művészcsoport feloszlott.

Izinger Katalin

Szent István Király Múzeum

Czinki Ferenc

Szent István Király Múzeum

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s