ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás. A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Ezúttal Magyari Andrea novelláját olvashatjuk, amelyet Ország Lili képe ihletett.
Magyari Andrea: Minden titkok kapuja
(És még) azt akarnám adni, hogy
ne legyen titkod előtted. Ne meredezzen a múlt, ne
nézzük egymást egy berlini fal két oldaláról (az egyik a fal tetején kapaszkodik, két keze a
peremen, a másik
kilométerre áll magától a faltól is, közöttük téli senkiföldje). falak
csak tartók legyenek, egy kőműves
építsen világoskék üvegtéglákat a szobád falába, hogy éjjel is lásd: még fent vagyok.
nyitott
ajtókkal akarlak várni, mint ahogy úgy
szültelek volna, és fogadlak be, ha úgy alakul. nem
alakult úgy, de mindig, minden alakul: születések is alakulnak, semmi sem változhatatlan, a
titkok kapuján
viszont én akarlak átvezetni, úgy, hogy ne is vedd észre: rémisztő tájon jársz. hogy átmehess
egy összes határon, kezedben az útlevéllel. (ha
már nem lehetünk olyan szabadok, mint amiről te is, én is álmodtunk, egy világban, ahol nem
kell bizonyítvány.) labirintusaid
ne tűnjenek járhatatlannak, s add meg a hitet, hogy az életed úgy fonódhat az enyémbe,
ahogy spirálok csavarodnak egymásba, hogy a mosolyod olyan lesz,
mint az enyém, és felnőttként, tükörbe nézve azt mondod:
rémes! mintha anyámat látnám.
(Ország Lili: Minden titkok kapuja)
_ _ _
Magyari Andrea (1973) Budapesten él, verset és prózát ír.