50 éve, 1971. május 17-én szűnt meg a FEKETE SAS PATIKA a város szívében

A Fejér Megyei Hírlap 1971. május 16-án számolt be arról, hogy másnap, hétfőn bezár a Fekete Sas Gyógyszertár. A cikk arról is tudósít, hogy jogutóda az akkori Március 15. utcán, (ma Fő utca) a volt Várkapu Cukrászda helyén fog megnyílni az év júliusában.

A Fejér Megyei Hírlap 1971. május 16-án számolt be arról, hogy bezár a Fekete Sas Gyógyszertár

Forrás: Szent István Király Múzeum archívuma
Forrás: Szent István Király Múzeum archívuma

A tudósítás már akkor kiemelte, hogy a gyógyszert vásárlókon kívül számos turista is be-be szokott látogatni a patinás helyre, megcsodálni a csodás berendezést. Erre és az épület műemléki védettségére hivatkozva számolnak be arról, hogy elhatároztatott, a gyógyszertár helyén gyógyszertári múzeumot fognak létesíteni. Akkor még úgy lehetett tudni, hogy egy éven belül megvalósul ez az elképzelés, de ma már tudjuk, hogy erre csak 4 év múlva, 1975. májusában kerülhetett sor. Az 1971-ig működő gyógyszertár szerepét a mai Országzászló Patika vette át.

Azóta sok év telt el és 2015. májusában ünnepeltük a patikamúzeum megnyitásának 40. évfordulóját.

De mitől ennyire értékes ez az intézmény, milyen érdekességei, egyedi jellegzetességei vannak más hasonló múzeumokhoz képest?

Először is arról, hogy idén, 2021-ben éppen 333 éve annak, hogy Székesfehérváron megalapították az első patikát, mindjárt a török uralom alóli felszabadulás évében. Ez volt a vármegye első ilyen intézménye. Ha ezt tovább kutatjuk kiderül, hogy 1797-ig 109 év telt el, amikor a város második patikája is végre megnyílhatott. De van más érdekesség is. A jezsuita korszakból maradt fenn a díszes barokk officina bútorzat, ami 263 éves, de az oldalsó traktusban elhelyezkedő magasfiókos, vagy más néven fiókfalas festett bútorzat még ennél is régebbi. Közép-Európában csak egyedül a szlovákiai Vöröskő vármúzeumában őriznek hasonlót. Egyébként Európában csak Magyarországon maradtak fenn egykori jezsuita patikai berendezések, hála az 1970-es évek jól átgondolt múzeumalapítási törekvéseinek. Különösen értékesek, és hazánkban talán a legdíszesebbek a szintén jezsuita korszakból való esztergált-festett fatégelyek. (A feliratok feldolgozása jelenleg is zajlik, de legalább 85 százalékuk megfejtése már megvan.)

Érdekesség még a gyógyszertár elnevezése, mert az sem volt mindig Fekete Sas, csak a jezsuiták utáni tulajdonosa, Walter Ferenc nevezte el így. A patika összesen 283 évig működött, amiből csak 28 évig volt a jezsuitáké. 109 évig, 1797-ig volt a város első és egyetlen patikája.

Itt egy rövid kitérőt kell tennünk.

Ha a patikánk történetét vizsgáljuk, nincs egyszerű dolgunk, hiszen az intézmény nem mindig volt jelenlegi helyén, a neve sem található sokáig, és tulajdonosai is sűrűn váltakoztak. De egy dolog biztos, ez volt a vármegye legelső gyógyszertára, vagy ahogy akkoriban nevezték, apotékája.

1688-ban Sartory János Gáspár volt az első tulajdonosa az akkori házösszeírási bejegyzés szerint. A pápai származású apotekáriusról azonban annyit tudhatunk, hogy városi szenátor, sőt egy ideig vice nótárius is volt. Őt több polgári tulajdonos követte, akik a város különféle egyéb épületeibe költöztették a patikát.

Végül 1745-re kialakult az a nehéz helyzet, hogy a tulajdonosok elhalálozása miatt árverezésre kellett kerüljön az intézmény. Ekkor szerezték meg a fehérvári jezsuiták, akik nyomban be is költöztették nemrég épült rendházukba a Fő utcára. (Ez jelenleg a Szent István Király Múzeum Rendház épülete)

Ők jelentős fejlesztésekkel gazdagították az intézményt. 1758-ra remek tölgyfa bútorzatot készítettek saját fafaragó műhelyükben, ami most az officinában a falak mentén található. Tőlük való az említett, több mint 150 db esztergált-festett díszes fatégely, az 1752-es vésetű sárgaréz nagymozsár és a nagy méretű tinktúraprés is. A patikához akkoriban gyógyfüves kert is tartozott, ahol a készítmények alapanyagainak jó részét megtermelték. Felszerelései között több füveskönyv és árszabás (ún. taxa) is megtalálható volt. A rend 1773-as feloszlatását követően, 1774-ben, a patikát ismét elárverezték.

Képek az egykori jezsuita rendházról és a hozzá tartozó gyógynövénykertről:

A rendházhoz tartozó gyógynövénykert. Forrás: Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Helikon, 2008.
Az egykori jezsuita rendház épülete. Forrás: Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Helikon, 2008.

Új tulajdonosa Walter Ferenc pozsonyi patikus lett, aki átköltöztette jelenlegi helyére a Fő u. 5-be.

Ő adta neki az „Apotheke zum Schwarzen Adler”, azaz Fekete Sas Patika nevet, ami akkoriban nem volt ritkaság, az uralkodóházhoz való hűség kifejezését szolgálta. Walter is több új felszereléssel gazdagította a gyógyszertárat, például ekkor készültek a tatai műhelyből való sasos fajansz edények. Az ő idején kezdődött a küzdelem egy újabb városi patika nyitásáért, ami több évtizednyi pereskedéssel járt. A Helytartótanács Kitaibel Pált, a híres orvos-botanikus természettudóst kérte fel szakértőnek az ügy kivizsgálásához.

            Walter Ferencet követően, 1798 után ismét több polgári tulajdonos következett, egészen az 1950-ben történt államosításig. A tulajdonosok további fejlesztésekkel gazdagították a Fekete Sas Patikát és az épületet is kisebb mértékben átalakították. 1811 után a barokk táraasztalt egy sokkal jobb helykihasználású, patkó alakú empire bútorra cserélték, ez látható ma is.

További érdekességként pedig ónbetétes üvegtégelyeket készíttettek a tulajdonosok:

Fotó: Gelencsér Ferenc, Szent István Király Múzeum

Fotó: Gelencsér Ferenc, Szent István Király Múzeum
Fotó: Gelencsér Ferenc, Szent István Király Múzeum

Fotó: Gelencsér Ferenc, Szent István Király Múzeum

Az 1950-ben történt államosítás után a Fejér Megyei Gyógyszertári Központhoz került, ahol ellátták a szakmai felügyeletet. Ennek osztályvezetője volt dr. Szabó Lóránt, aki különösen szívén viselte a muzeális patika sorsát. Sokat tett a régi értékek megóvásáért, végső soron pedig ő bábáskodott a patikamúzeumként való megőrzés ügye körül. 1971 után jelentős restaurálási munkákat követően elérhető közelségbe került a gyűjtemény múzeummá alakítása. Végül 1975. május 22-én dr. Antall József, Mojzer Miklós, és dr. Szigetvári Ferenc közreműködésével megnyílt a Fekete Sas Patikamúzeum az István Király Múzeum kiállítóhelyeként.

Ma az egyik leglátogatottabb kiállítóhely, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában. Számos interaktív lehetőséggel, kiállításokkal és rendezvényekkel igyekszik minél sokoldalúbban bemutatni a gyógyszerészet történetének izgalmas fejezeteit az érdeklődő közönségnek.

Felhasznált szakirodalom:

  • PATIKAKÖSZÖNTŐ – 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum. Székesfehérvár, 2016.
  • Szima Viktória: A fekete Sas, a vármegye első patikája című tanulmánya (17. p)

Összeállította:

Krizsány Anna múzeumi kurátor –

                                                        

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s