Földrengések – égi jelenségek

1763. június 28. Komárom – 2020. december 29. Zágráb

2020. december 29-én, kedd kora délután, 6,4-es erősségű földrengés pusztított Horvátország fővárosa, Zágráb közelében.

Karácsony és újév között az otthonomban tartózkodtam, és épp az íróasztalomnál ültem, amikor arra lettem figyelmes, hogy a nem kellően rögzített ajtószárnyak egymáshoz ütődve elkezdtek zörögni, felpillantva pedig láttam, hogy a csillár kilengve himbálódzott. Mire tudatosult bennem, hogy mi is történik, lassan visszaállt minden az eredeti állapotába. Majd hallottam a szomorú híreket.

Zágráb közelében már 2020 márciusában komolyabb szeizmikus aktivitást észleltek, az utórengések azóta is tartottak. A december 29-i, kedd kora délutáni, 6,4-es erősségű esemény lehetett a sorozat főrengése. Az afrikai kőzetlemez évente néhány milliméteres sebességgel préselődik az eurázsiai kőzetlemezhez, ez okozta a környéken hatalmasnak számító keddi földrengést. Az egymásnak préselődő roppant tömeg keltette energia felszabadul, a kőzetlemezek pedig törnek, gyűrődnek, elmozdulnak egymáshoz képest. Ilyen határterület húzódik az Adriai-tenger horvát partjai közelében. Több magyarországi településen is érezték a Zágráb közelében kialakult földrengést. Az esemény sokaknak okozhatott riadalmat, bár hazánkban meglehetősen ritkán tapasztalni komolyabb földmozgásokat.

A 2020. márciusi földrengés nyomai a horvát fővárosban
Forrás: Televisia News/Twitter@anacasey17

A munkám során ekkor került a kezembe egy, a Szent István Király Múzeum Könyvtárában őrzött viseltes kötet, mely a benne található beírás szerint egykor Csizmadia Susana és Csizmadia Imre tulajdona lehetett.

Az utolsó lap verzóján döbbenetes eseményt jegyeztek fel:

„Contigit Alba (Ez történt Alba = Ez történt Fehérváron)

Anno 1763 Die 28ª Iunӱ hallatlan nagy föld indulás volt hatotfél órakor reggel úgy hogy az tornyok meg repedeztek harangok meg szollamlattak. Hazok kémények le omlottak.”

Pethő Gergely: Rövid magyar krónika. Kassa, 1729.

A mai Magyarország területén eddig több mint 30 jelentősebb földmozgást ismerünk, a hazai viszonylatban nagyobb, 4-5 erősségű eseményekre megközelítőleg pár évtizedenként van csak példa. A hazánk területén dokumentált első földrengést 456. szeptember 7-én Savariában, a mai Szombathelyen észlelték. Magyarország történetének legnagyobb, 6,3-as erősségű földrengése 1763. június 28-án, hajnali 5 és 6 óra között történt Komárom térségében. Az epicentrum valahol Komárom és Győr között lehetett, és károk is számos településen keletkeztek, Ácson, Bábolnán és Győrben is rongálódtak meg házak, de ekkor pecsételődött meg a zsámbéki templom sorsa is.

Komáromban 63-an meghaltak, sokan megsebesültek, de ennek ellenére a földrengés az erősségéhez képest kevés áldozatot követelt. A hagyományos, vályogból és rugalmas vesszőkből épült parasztházak viszonylag jól ellenálltak a rengéseknek, a veszélyeztetettebb emeletes, kőből épült lakóházakból ekkor még kevés volt a környéken.

A károk pontos mértéke azért ismert, mert Mária Terézia utasítására részletes felmérés készült, és ezekből a feljegyzésekből következtethetünk a rengés erősségére is. Komárom balszerencséje ugyanakkor ezzel nem ért véget: a következő évtizedekben több – minden bizonnyal az elsővel összefüggő – földrengés sújtotta a várost, ezek közül az 1773-as volt a legnagyobb, ekkor újabb 500 ház vált lakhatatlanná.

Karl Friedel korabeli festménye az 1763-as komáromi földrengés által okozott károkról

„Bőg, ordít, ropog: azt vélnéd, hogy ezernyi nagy ágyu

Mennydörög…

Megrendűl egyszerre; törik, szakad, omlik azonnal

Sok gyönyörű váras, falu messze vidékre: Komárom,

Melyet elért főképp az erő, szép várasa pusztúl:

Rázkódik fel-alá; jobbra-balra; potyog le falakról

A vakolás”

Baróti Szabó Dávid költő néhány évvel az események után írta meg A komáromi főldindúlás című elbeszélő költeményét.

„Ahogy a föld rengett,

a magas tornyok is mind a földre estek,

s mennyi kincses templom, dicsőséges falak

lettek semmivé ott egy pillanat alatt!” – fogalmaz egy másik költeményben egy helyi tanító, Štefan Korbely.

A kézírásos bejegyzés tanúsága szerint a komáromi földrengést erősen érezték Székesfehérváron is, ahogy minden bizonnyal a még közelebb eső későbbi móri rengést is. Komáromtól délre, a Vértes és a Bakony között húzódik a Móri árok, amely Magyarország egyik szeizmikusan legaktívabb területe. 1810. január 14-én éppen Mór környezetében volt az a jelentős károkat okozó földrengés, amelyről már tudományos igényű tanulmány is született. A Helytartótanács kérésére Kitaibel Pál botanikus, kémikus, Tomcsányi Ádám természettudós és Novák József megyei főorvos, a Tudós Bizottság tagjai kutatták a móri rengés körülményeit. Kiadványuk 1814-ből az első munka, amely egy rengés okait és hatását tudományos módszerekkel kutatta. Részlet a Közgyűlés számára készült hivatalos latin nyelvű jelentésből:

„Folyó év januárius 14-én a természet legszomorúbb tüneménye, a földrengés Magyarország nagy részében, de különösen Fejér megyében és legkivált Csóka-hegy tájékán mutatta pusztító erejét, mely a fentebb jelzett hegy közelében lévő helységekben és városokban úgy a régebbi, mint a legszilárdabb újabb építményeket is annyira elpusztították, hogy azok a legrettenetesebb iszonyat nélkül nem is szemlélhetők…A nép a földrengés szokatlan hatásai miatt éjjel-nappal fél, mivel hogy a földrengés oka el van rejtve és már annyi idő óta alig számbavehető megszakítással ezen a vidéken minden pillanatban kénytelenek tapasztalni, hogy életük a legnagyobb veszélyben forog.”

1880. november 9-én, reggel fél nyolckor földrengés rázta meg a horvát fővárost. A 6,3-as erősségű rengés emberemlékezet óta nem látott pusztítást okozott Zágrábban. Bár csak egyetlen emberéletet követelt, a belváros történelmi épületeit igen megtépázta a rengés. Ezt az eseményt Festetics Mária grófnő, Erzsébet királyné udvarhölgye is feljegyezte a naplójába gödöllői tartózkodása alatt:

„Szörnyű volt a zágrábi földrengés! Itt is meg lehetett érezni. Éppen fésülködtem, amikor elveszítettem az egyensúlyomat, majd egy kis csendülést hallottam, a függőlámpa himbálózni kezdett, majd megállt. Ekkor mindjárt azt gondoltam, földrengés volt! … Kinyitottam az ablakot, hogy megkérdezzem, érezte-e másvalaki is? Ebben a pillanatban Őfelsége a császár is megjelent … és kérdi, mi volt az a fontos közölni valóm? Amikor ezt megmondták és tényleg senki sem érzett semmit, bizony csúfosan kigúnyoltak és kinevettek. Én azonban kitartottam, és a császár ellovagolt. … Este, úgy 5 óra körül … az uralkodó utasítására Pachmayer udvari vadász tálcán egy sürgönyt hozott nekem azzal az üzenettel, hogy olvassam el. A következő volt reá írva: „Ma reggel Zágrábot szerencsétlenség érte …” Egyszóval rehabilitálva voltam. … Amikor az ebédhez jöttem, Őfelsége a császár már várt reám, és „Ön ragyogóan rehabilitálva van” szavakkal fogadott. Szomorú győzelem volt ez, hiszen oly sokan jártak szerencsétlenül”

A megrendítő természeti jelenségeket – akár földi vagy égi jelenség – megörökítette a kor embere. A fent említett könyvecske másik kézírásos bejegyzése egy fényes természeti jelenségről számol be, amit 1768-ban észleltek Fehérvár felett.

„Anno 1768 5ª Xbris estve hat orakor nagy jel támadott az egen ugy hogy mintha tüzben lángban lett volna az egész város és egy üstökös csillag támadott sok sugárival éjfél után egy oráig.”

Sarkifény-észlelések a nagyszombati csillagvizsgálóból 1768. december 5-én (bal szélen a C/1769 P1 (Messier)-üstökös látható)
Forrás: Meteor 2014. 1. szám

Braila Mária

könyvtáros

Szent István Király Múzeum

Források:

Földrengés.hu

http://www.seismology.hu/index.php/hu/szeizmicitas/a-mult-nagy-rengesei/48-mor-1810-januar-14-m-5-4-imax-8

http://www.seismology.hu/index.php/hu/szeizmicitas/a-mult-nagy-rengesei/49-komarom-1763-junius-28-m-6-2-imax-8-9

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s