Méhek Napja Magyarországon

2021. 04. 30.

Egy legenda szerint Albert Einstein, a világhírű fizikus azt mondta a méhekről:

“Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”

Április 30-a a Méhek Napja Magyarországon. A méhek és más virágbeporzó rovarok megóvása többek között azért fontos, mert az ökoszisztéma nélkülözhetetlen láncszemei.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület azért választotta április 30-át a „Méhek Napjának”, mert ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban, népesedik a méhcsalád.

„Tavasz beköszöntével, a téli nyugvás után szárnyra kelnek ismét a méhek. Elsőbben – még a nagyböjt idején – kitakarítják a kaptárt – ez a megtisztulásuk ideje, ahogy hajdanán mondták –, aztán felkészülnek az új ivadékok érkezésére, majd mikor már virágzik az erdő, mező, kirajzanak. A méh háziasítása az I. e. 6–4. évezredben mehetett végbe, és a vadméhek lépeit már az előember is fosztogatta. A méhet nemcsak mézéért, hanem viaszáért is nagyra becsülték. A méhállam szervezettsége, a méhkirálynő herék és munkások fölötti »felsőbbrendűsége«, az a vélt képessége, hogy »szűzen« is korlátlanul ad életet újabb és újabb rovarnemzedékeknek, már a háziasítása előtti időben foglalkoztatta az embert.”

(Forrás: Jankovics Marcell: A méh (részlet) – Jankovics Marcell Jelkép -Kalendáriuma)

A méhkaptár – Hunyadi Mátyás egykori Corvina-könyvtárának egyik emblémája – a Damaszkuszi Szent János (†760 k.) és Canterbury Szent Anzelm (†1109) teológiai értekezéseit tartalmazó Corvina díszes címlapjának részlete; Cod. Lat.345. (OSZK Kézirattár)

A reneszánszban az uralkodók gyakran alkalmaztak emblémákat, közismert tárgyakat, eszközöket, állatokat, melyekhez emberi tulajdonságok és erkölcsi mértékek voltak rendelve. A kaptár a buzgóság, a szorgalom jelképe vagy a tudás édességét szimbolizálja.

Az erdők, a mezők és a gyümölcsök virágdíszben pompáznak, és a méhek a kinyílt virágokat szorgalmasan látogatják, gyűjtik a kenyerüket, a virágport és hordják a frissen termelt nektárt.

Magyarországon körülbelül 16 féle mézet lehet termelni. A legismertebbek és a legkeresettebbek az akác- és virágméz, viszont háttérbe szorulnak a hárs-, a repce-, a napraforgó-, a selyemkóró- és az aranyvessző-mézek. (https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/04/30/a_mehek_napja_magyarorszagon)

A MAGYAR MÉZ

A magyar méz jelentős része az egész Európai Unióban viszonylag ritka akácméz, amelyet a hazánkban őshonos krajnai méhnek (Apis mellifera carnica) köszönhetünk. A magyar méhészet több évszázados hagyománnyal rendelkezik, amelyet a kedvező természeti adottságoknak köszönhetünk. Bár a magyar méz elismert minőségű termék, a megtermelt méz 80–90%-át sajnos mégis külföldön értékesítjük. Magyarországon összesen kb. 15-20 fajta mézet állítanak elő, amelyek között az akácméz és a selyemfűméz is hungarikumnak számít. (https://sarti-info.hu/gorogorszag-hirek/mehek-napja-utan-mehek-vilagnapja.php )

A mézelő méh jelentős szerepet játszik mind a szabad természetben, mind pedig a mezőgazdaságban. A kultúrnövények beporzásával hozzájárul a termés mennyiségének növekedéséhez. A méhek legalább negyven kultúrnövény-faj beporzását végzik, és a többi rovarral ellentétben nem csak a növények nektárját, hanem a virágporát is gyűjtik. A növényvédő szerek fokozott használata jelenősen csökkentette számos, a beporzásban szerepet játszó vad méhfaj és egyéb rovarok számát, az intenzív mezőgazdasági tevékenységek pedig csökkentették az elterjedési területüket. Az utóbbi időben a mézelő méh fokozott szerepet tölt be a vadon élő növényfajok diverzitásának fenntartásában is. A méhek szerepe nem csak a növények beporzásában jelentős. Számos olyan anyagot is gyűjtenek vagy termelnek, amelyeket az emberiség ősidők óta fogyaszt vagy alkalmaz. (Például: propolisz, méhpempő, méhméreg) A mézelő méhek évszázadokra visszamenő szelektív tenyésztése azt eredményezte, hogy sokkal több mézet állítanak elő, mint amennyire a méhcsaládnak szüksége van. A felesleget a méhészek gyűjtik össze, majd lesz belőle élelmiszer vagy alapanyag.

A méhek és más virágbeporzó rovarok az ökoszisztéma nélkülözhetetlen láncszemei. Élelmiszereink egyharmada függ a beporzók tevékenységétől. Eltűnésük élelmiszer-termelési katasztrófát jelentene. Hogyan történne a termények virágbeporzása? A kézi beporzás munkaigényes, lassú és drága. A méhek munkájának gazdasági értékét világszerte évi 265 milliárd euróra becsülik.

Planet Bee Foundation

A méhek és az ember kapcsolata évezredes. Egy spanyolországi sziklarajzokon felfedezett, mézgyűjtésre utaló ábra körülbelül 20 ezer évvel korábban készülhetett. A méz a kőkorszak óta nemcsak édesítőszer, hanem különleges kultikus jelentőséggel is bír. A rómaiak mézbort, a kelták a mézsört készítették. Belső-Ázsiában, a Stein Aurél által feltárt asztanai temető egyik aknasírjának falfestményén méhkaptár és méhek láthatóak. Az ótörök nyelvben a méhet ,,meh”-nek, a mézet „mer”-nek nevezik. Esküvői ünnepségeken, temetéseknél, varázslásoknál tartósító- és fertőtlenítőszerként egyaránt használták, és a méz fontos gyógyszer-alapanyag is volt. Hippokrátész mézzel is gyógyított. Az ókorban az egyik leghíresebb gyógykezelés az ún. “mézes kezelés” volt, talán épp ez az egyik oka, hogy Arisztotelész hitt abban, hogy a méz meghosszabbítja az életet.

A méh a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezte.

A méhészet, őseink vándorlása idején Eurázsiában rég elterjedt foglalkozási ág volt, a méh és a méz szavak egyaránt megvannak a kínai és a török nyelvekben. Kínai évkönyvek szerint a kínaiak négyezer éve méhészkednek, de a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt is ismert mesterség volt. A honfoglalás után a keresztény hit elterjedésével egyre nagyobb szükség lett a méhviaszból készített gyertyára, így írásos emlékünk a méhészetről már Szent István korából származik. 1019-ben Szent István a zalavári adományozó levelében meghagyja, hogy az apátságot méhészetében senki se háborgathassa és az apátságnak évenként tizenkét font méhviasz jár. A méhészettel együtt járt a mézsör, a mézbor és a mézeskalács-készítés. Az ételeknek mézzel édesítése egész Eurázsiában az őskortól szinte napjainkig megmaradt. ( https://www.agronaplo.hu/hirek/aprilis-30-egy-nap-a-mehekert )

Mindezek hátterén méltó a méhészet létfontosságú szerepéhez, hogy ünnepük helyet kapjon a modern közgondolkodásban is, hiszen a megélhetésünk függ tőle.

MÉHÉSZET A MAGYAR IRODALOMBAN

Csokonai Vitéz Mihály

A méhekhez

Kis méhek! kerteken,
Mezőkön, berkeken
Mit futtok sok veszéllyel?
A friss forrásokra,
Az új virágokra
Repkedvén szerteszéjjel?

Mennyi sok munkával
És időjártával
Gyűjthettek egy kis mézet?
Szálljatok Lillára,

Az ő szép szájára
Vénus sokat tetézett.

Jőjjetek: s úgy nem lész
Olyan sok s édes méz
Sehol, mint a tiétek.
Jőjjetek: s úgy nem lész
Olyan boldog méhész
Sehol, mint a tiétek.

Krizsány Anna múzeumi kurátor

Szent István Király Múzeum

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s