Kelták nyomában Dégen

Hogy Dégen valaha kelták éltek egészen néhány héttel ezelőttig nem tudtuk. Az ókori szerzők szerint bátor, egyszerű, de nagyivó nép egykori faluját tárják fel most a régészek. A település a dégi Festetics-kastély parkjában, a családi temetőbe vezető út alatt feküdt.

PZ_015

Savanyú Bálint, ásatásvezető régész. A háttérben Szkok Péter, ásatási technikus és Szücsi Frigyes, régész.

Reggel nyolc óra. Gyülekező a múzeum portáján. Frissen főzött kávé illata terjeng a kis helyiségben. Ásatásra indulunk. Még néhány telefon, még néhány elintézni való, néhány mondat régi ásatásokról, Ködmön „Ködi” László ásatási technikus elemében van, mesél, gesztikulál. Lassan elindulunk: három régész, három ásatási technikus és én. A Mitsubishi L200-asok a múzeum mögött várnak. Beszállunk, irány Dég, az alig több mint 2100 lakosú település Fejér megye déli részén. A Festetics kastély egykori parkjában iszaptározókat építenek, ezek ásásakor bukkantak elő a régészeti jelenségek, vagyis a csontok, kerámiatöredékek, ház- és árokfoltok. Ezt már Savanyú Bálint őskoros régész mondja a kocsiban zötykölődve.

Gyülekező a múzeum portáján. Ködmön „Ködi” László ásatási technikus elemében van, mesél, gesztikulál.

Gyülekező a múzeum portáján. Ködmön „Ködi” László ásatási technikus elemében van, mesél, gesztikulál.

A fák se hülyék

– A terület egy részén csak arra lesz lehetőségünk, hogy foltokban rögzítsük a településszerkezetet és az objektumok alakját. Egy elég intenzív kelta telep jött elő. Sok árok, sok gödör és sok ház. Nem egy Árpád-kori 2×3 méteres kisméretű házat kell elképzelni, ezek a házak 3-4×5-6 méteresek, tehát hatalmasak, nehéz bontani őket. Ráadásul mivel erdő volt a területen, amit mostanában vágtak ki a park rekonstrukcióhoz kötődően, tele vannak a házak gyökerekkel, hiszen a fák se hülyék és mindig a bolygatott, lazább talajba növesztik bele a gyökereiket, ami most az esetünkben nem túlzottan szerencsés. – mondja Savanyú Bálint az erős reggeli napsütésben és hozzáteszi, hogy a még hetekig eltartó munka után elfedik majd a területet két-két réteg geotextillel és teherhordó réteggel, vagyis a ki nem bontott objektumok ott alusszák majd tovább évezredes álmukat a sok ezer liter iszap alatt.

– El szeretnénk fedni a lelőhely beruházással érintett részét – folytatja – miután megkaptuk azt az információt, amit a telep szerkezetére vonatkozóan kinyerhetünk. Főleg a házakra próbálunk rábontani.

És így is tesz. De ne siessünk ennyire előre. A kocsiban valahol Tác környékén a leletanyagról kérdezem, arról, hogy mi került elő.

– Állatcsont és kerámia. Talán La Tène C. Az biztos, hogy nem provinciális római. Késő vaskori. Körülbelül az időszámításunk előtt második századi.

Otthon előveszem Szabó Miklós könyvét a keleti keltákról, ahol többek között az olvasható, hogy a La Tène C (LT C1, LT C2) időszakban szilárdul meg a keleti kelta hatalom, ekkortól beszélhetünk az ún. „magyar kardstílusról” a kelta művészetben és a kelta pénzverés is ekkor indul. Nagy időszaka volt tehát ez a kor a kárpát-medencei keltáknak.

– Viszünk ki holnap fémkeresőt, megnézzük a területet, hátha kerül elő valami. – mondja Bálint. Másnap elő is került két fibula, vagyis ruhakapcsoló tű. Érdemes volt tehát kivinni a műszert.

Beérünk Dégre. Álmos kis falunak tűnik.

Beérünk Dégre. Álmos kis falunak tűnik.

A Nemzeti Múzeum előtanulmánya

Beérünk Dégre. Álmos kis falunak tűnik. A kastélypark még így is szép hogy éppen vágják a nagy, öreg fákat. A terület valójában egy sártenger, jól jön ilyenkor a 4×4. Amíg Szücsi Frigyes régész a megsüllyedt autót varázsolja ki a sárból csinálok egy képet a Holland-házról. Később a telefonomon megnézem a Wikipédiát:

„A Festetics család jóvoltából műemlékben gazdag település. A Balaton felé húzódó dúsan termő vidéken, vizek szaggatta tájba épült meg hazánk egyik legcsodálatosabb klasszicista kastélya Pollack Mihály tervei alapján (1815-19), ahol az Etelkai víz a Bozót-patakkal találkozik, az ún. Dégi-süllyedékben, a Mezőföldön. Ez volt a Nemzeti Múzeum előtanulmánya. A kastélyt körülvevő angolpark – az építész-kertépítész érdeme – a ritka értékes növényállományával, a romantikus szigeten található úgynevezett Holland-házzal (Mezőgazdasági Tájmúzeum volt).”

Három hatalmas leendő iszaptározó helyén állnak meg az L200-asok. A megfigyelést irányító régész tájékoztat:

– A temetődomb a feltárástól délnyugatra van. Itt, a kastélypark területén, a Bogárdi-vízfolyás partja egy magaspart, ez ideális volt a megtelepedésre. Régészeti megfigyelés keretében végzett feltárás a munka pontos meghatározása. Ezek a házak, ezekbe fogunk belebontani.

Ma két házba állnak bele. Az egyikbe Szücsi Frigyes és Szkok Péter technikus, a másikba Ködi és Kiss Balázs. Szőllősy Csilla rajzol, Bálint az egyik ház melletti kemencét bontja, amelyről a nap végére kiderül, hogy egyszer biztosan megújították.

Amíg Szücsi Frigyes régész a megsüllyedt autót varázsolja ki a sárból csinálok egy képet a Holland-házról.

Amíg Szücsi Frigyes régész a megsüllyedt autót varázsolja ki a sárból csinálok egy képet a Holland-házról.

Kint van az ember a természetben

A délelőtt végére lemerül a fényképezőm, így ebédszünetben beugrunk a presszóba egy kávéra, így tudom kicsit tölteni a gépet. A dégi presszó valódi időutazásnak bizonyul. Olyan, mintha az ország összes presszójából lenne benne egy kicsi. Cserépkályha, biliárdasztal, TV a falon, rozsdás bicikli a plafonon, trófeák, a vidéki élethez kötődő tárgyak mindenhol. Törhetetlen pohárban kapjuk a kávét, olyanban, ami ha leesik sem törik el, csak elgurul.

A kocsiban azt kérdezem Bálinttól, hogy szereti-e a terepi munkát:

– Én nagyon szeretem. De azért mint minden munkának, azért ennek is van negatív oldala, nem egész nap kőgolyók elől menekülünk, vagy ecsettel szöszmötölünk, mint azt oly sok laikus hiszi. Sok papírmunkával jár egy feltárás, sok logiszikai problémát kell megoldnai, hogy  az ember egyáltalán kijusson terepre. Kicsit logisztikai szakembernek, kicsit építésvezetőnek, és mellette régésznek is kell egy személyben lenni.

– És mi a jó része?

– Kint van az ember a természetben. Mindig új dolgokat talál, változatos a munka. Aki szereti a történelmet, az nem lehet, hogy ne szeresse a régészetet. Ha belegondolsz, olyan dolgokat ásunk ki, amelyeket háromezer éve nem érintett senki. Azért szerintem az eléggé jó dolog.

És valóban. Délutánra jelentős haladás történik a két ház bontásában. Jönnek elő a kerámiatöredékek, lesz majd dolguk a restaurátoroknak.

A nap végén elsétálok a temetődombig. Mintha egy angol romantikus regénybe lépnék. Az erdőből egyszer csak előbukkan a domb, a tetején feszület. Itt temetkezett a Festetics család. Amikor egy-egy családtag jobb létre szenderült, a kastélyból idáig tartott a gyászmenet, hozták a koporsót az ismeretlen 2200 éves kelta falu fölött.

Visszasétálok a feltárás helyszínére. Bálint a leleteket csomagolja, Frigyes csodálkozik, hogy már ennyi az idő, fel sem tűnt neki a kelta ház ásása közben. Pakolás a kocsiba, indulás Fehérvárra. Mára ennyi volt, holnap kihozzák a fémkeresőt is. Két fibulát fognak találni.

Kép és szöveg:

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum

Hazánk egyik legcsodálatosabb klasszicista kastélya Pollack Mihály tervei alapján (1815-19) épült.

Hazánk egyik legcsodálatosabb klasszicista kastélya Pollack Mihály tervei alapján (1815-19) épült.

Kezdődik a nap.

Kezdődik a nap.

Savanyú Bálint leleteket pakol.

Savanyú Bálint leleteket pakol.

Egy szebb darab.

Egy szebb darab.

Enyém.

Enyém.

Ami egy kelta házból megmaradt.

Ami egy kelta házból megmaradt.

A dégi presszó valódi időutazásnak bizonyul. Olyan, mintha az ország összes presszójából lenne benne egy kicsi.

A dégi presszó valódi időutazásnak bizonyul. Olyan, mintha az ország összes presszójából lenne benne egy kicsi.

A kastélypark még így is szép, hogy éppen vágják a nagy öreg, fákat.

A kastélypark még így is szép, hogy éppen vágják a nagy öreg, fákat.

Ebéd után vissza a felszínre.

Ebéd után vissza a felszínre.

Ebben egykor kelták laktak.

Ebben egykor kelták laktak.

Kerámia és állatcsont bizonyítja, hogy itt egykor emberek éltek.

Kerámia és állatcsont bizonyítja, hogy itt egykor emberek éltek.

Régészek.

Régészek.

Szőllősy Csilla mindjárt rajzolni fog.

Szőllősy Csilla mindjárt rajzolni fog.

Az erdőből egyszer csak előbukkan a domb, a tetején feszület. Itt temetkezett a Festetics család.

Az erdőből egyszer csak előbukkan a domb, a tetején feszület. Itt temetkezett a Festetics család.

SE 10.

SE 10.

A nap vége. Pakolás a kocsiba, indulás Fehérvárra.

A nap vége. Pakolás a kocsiba, indulás Fehérvárra.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s