A székesfehérvári vastuskó

A székesfehérvári vastuskó

A székesfehérvári vastuskó

A céhes ipar korában a mesterség alapos elsajátításának, sokoldalú szakmai, kulturális és nyelvi ismeretek szerzésének iskolája a legényvándorlás volt. Városi mesterré csak azok a legények válhattak, akik a kötelezően előírt, kettőtől öt évig tartó vándorlást teljesítették. Mesterlegényeink vándorútja az osztrák örökös tartományokba, Németországba vezetett, és hozzánk is érkeztek német, cseh, lengyel és horvát vándorlegények. A legényvándorlás egyik ránk maradt emléke a székesfehérvári vastuskó, amit a Szent István Király Múzeum őriz, és állandó néprajzi kiállításában megtekinthető. Méreteit tekintve egy 132 cm hosszú, átlagosan 15 cm átmérőjű faág. Felülete vaslemez borítású, és felül három rövid ágcsonkban végződik. A vaslemezt négy erős vaspánttal rögzítették a faághoz. A vastuskón, középen egy igen erős vaspántot találunk, ezzel rögzítették eredeti felállítási helyén a falhoz. A vaspánt külső felén hatalmas, kör alakú, 11cm átmérőjű lakat lóg. Nem nyitható, zárszerkezet nélküli lakatutánzat. A vaspántba készítője az 1835-ös évszámot véste. A vastuskó felületét teljes egészében beborítják a belevert, különböző nagyságú, anyagú és formájú kovácsolt szögek. Némelyik szöggel átlyukasztott réz egykrajcárost is vertek rá. A krajcárok között vegyesen német és magyar feliratú is akad. Közülük a legkésőbbi az 1851-ben vert egykrajcáros. Hagyomány szerint az 1842-es évszámú rézpénzt a vándorszínész Petőfi Sándor szögezte a tuskóra, aki az év novemberében a székesfehérvári Pelikán fogadó színháztermében játszotta első szerepét.

Ugyancsak helyi hagyomány szerint a vastuskó a XVIII, századból való, s ekkor még a városkapunál állt. Lakatja feltehetőleg még a török időkből származik, és állítólag a régi várkapu lebontásakor, ásás közben találták. A legenda szerint a lakatot egy lakatosinas csinálta remekbe. Munkájában az ördög segédkezett, de a kulcsát a fiú elvesztette, amiért az ördög elvitte szegényt.

A helyi hagyománnyal nem mindenben egyeznek a vastuskóra vonatkozó történeti adatok. Moenich Károly városi levéltáros szerint a vastuskót 1830 körül állították fel a Városház téren a Kleizler-ház sarkán. Később a Szőgyény-Marich-ház lévő, Lakos Ignác-féle termény- és lisztkereskedés előtt állott. A XIX. század végén a Szent Korona utcai „Vas tuskóhoz” címzett vendéglős cégére lett. Innen Héjj Ferencné, a megözvegyült vendéglősné, 1911-ben Győrbe vitte, ahová férjhez ment. Az értékes vándoremléket második férje, Kiss Mihály, 1938-ban Győrből levelet küldött Székesfehérvár polgármesterének, melyben a városnak ajánlotta fel a vastuskót. Az ajándékozás írásos dokumentumait a Szent István Király Múzeum adattára őrzi.

A polgármesteri hivatal a levelet másolatban továbbküldte a Székesfehérvári és Fejér megyei Múzeum igazgatóságának. Marosi Arnold múzeumigazgató levélben intézkedett a vastuskó átvételéről.

Vastuskók az egykori Magyar Királyság néhány nagyobb céhközpontjába találhatók: Pozsonyban, Győrben, Szekszárdon, Budán, Pesten, Aradon és Temesváron. Előképük valószínűleg a bécsi Szent István-templom közelében, egy biztosítótársaság XIX. század végén épült palotájának sarkán erre a célra kiképzett márvány falfülkében ma is látható vastuskó (Stock im Eisen). eredetileg ez nem volt szegekkel teli verve, hanem pusztán vaspánttal és lakattal volt megerősítve. E bécsi vastuskó mintájára más iparos városokban is felállítottak ilyen szerkezeteket. Rendesen beszállóvendéglő vagy vaskereskedés mellett találni őket, ami a vándorlegények életével való kapcsolatára utal. Később eredeti céljának elhomályosodásával, főleg a XIX. század második felében üzleti cégérül kezdik használni, mint a pesti vastuskót a Váci és Kishíd-utca szögletén. Érdekesség, hogy Andersen, a nagy dán meseíró, a pesti vastuskó bemutatása kapcsán a bécsit is említette 1842-ben megjelent útirajzában. Ausztriában, Bécsen kívül csak az alsó-ausztriai Waidhofen am der Ybbs városában található vastuskó. Hiányoznak a vastuskók már a középkorban erős céhes ipari hagyományokkal rendelkező Németországból, sőt a felvidéki és erdélyi szász városokból is. Mindez megerősíti, hogy a magyarországi vastuskók a bécsinek újabb, XIX. századi másolatai. A vastuskók a Béccsel sűrűn érintkező, részben ausztriai eredetű iparos polgársággal rendelkező magyarországi városokban a céhes ipari hagyományok. egyik ránk maradt emléke. Az ezredfordulóra magyar nagyvárossá cseperedő, ismét jelentős ipari központtá váló Székesfehérváron érdemes volna a vastuskó másolatát felállítani, valahol a Palotai kapu közelében.

2011-ben Fejér megye kézművesei elhatározták, hogy a székesfehérvári múzeumban őrzött vastuskó mintájára maguk is készítenek egyet. Az ötlete az adta, hogy a Kézművesek házában megforduló híres kézművesek szakkörökön, tanfolyamon adják tovább tudásukat, kezük alatt is mesterek születnek, és emlékül ők is verhetnének egy szeget az udvarba felállított vastuskóba. Diós Tibor kovácsmester a móri szabadiskolában készítette el a 2011.május 20-án felavatott vastuskó másolatot, amibe az első szöget Dr. Lukács László üthette bele.

Pár éve modern formában a győri vastuskóhoz kapcsolódó tradíciót újjáélesztették Győrben, amikor különleges városnézésre hívták a kisalföldi megyeszékhelyre látogatókat. Az idegenforgalmilag frekventált pontokon elérhető rendszer lényege, hogy verses feladványokkal hat látnivalón vezették végig a turistákat, megadva, miként érik el a következő érdekességet. A hetedik helyszín a belvárosi sétálóutca közepén lévő látogatóközpont, ahol átfogó tájékoztatást kínáltak a városról. Minden megállónál pecsétet kap a vendég az erre a célra készített kis füzetbe. Aki mind a hetet összegyűjti, a látogatóközpontban beverhetett egy szöget az új tuskóba. A programot idén egyetlen útvonalon, magyar és német nyelven indítják el, de tervezik, hogy újabb városi felfedezőösvényeket is kitűznek.

Ezek a kezdeményezések mutatják, hogy a vastuskó és a hozzá hasonló emléktárgyak helytörténeti és néprajzi szempontból egyaránt fontosak egy város életében, hiszen az emberek ragaszkodnak a különleges, legendákkal övezett tárgyakhoz. Szívesen dicsekednek el ismerőseiknek, rokonaiknak a lakhelyükhöz kapcsolódó ritkaságokkal és nevezetességekkel, így például fehérváriak a Kati néni szoborral, savanyúvízzel, a vastuskóval.

Gáspár Virág

Szent István Király Múzeum

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s