Korábban már bátorkodtunk utalni rá, hogy számos érdekes, felfedezni való részlettel büszkélkedik a Réber László kiállítás. Nos, itt egy újabb bizonyíték! Tessék csak megállni a két terem találkozásánál levő beszögelésnél, saroknál. Egy fülhallgatót láthat ott a közönség, felette kilenc kis Réber-illusztrációval, melyek Örkény István egyperces novelláihoz készültek. Olvassák el az ott levő felhívást: „Érintse meg valamelyik képet, és hallgassa végig az illusztrációhoz tartozó egyperces novellát!”
Fogadják meg bátran a tanácsot: miután a fülükre tették a hallgatót, nyomogathatnak ilyen vagy olyan sorrendben, vagy akár random, véletlenszerűen. Nem fognak csalódni. Mert ez a kiállítási ötlet remek, és kettős élményt kínál. Egyrészt a fülükben hallhatják a kiváló szöveget, és közben nézegethetik és értelmezhetik a rajzot. Egyszerre hallhatják Örkény írásait és „olvashatják” Réber rajzait. Annak, aki még nem járt a kiállításban, vagy volt ott, de nem állt meg ennél a saroknál, nem áruljuk el, hogy mely egypercesek bújnak meg a képek mögött. Legyen elég annyi, hogy hallhatnak (láthatnak) fura ikreket, szembesülhetnek azzal a talánnyal, hogy az autóvezető miért ül kocsijába, ha ismeri a másnapi tragédiát. Továbbá megtudhatják, miről elmélkedik egy pocsolya, hogyan szaggatták négybe a pogány Süttőfia Süttőt, miért viszket egy egész család, avagy ki az a Hubauer Sándor, azon túl, hogy nyolchónaposan pucér volt.
Akinek pedig a hangját hallják a fülhallgatóból, az nem más, mint Tűzkő Sándor színművész, a Vörösmarty Színház társulatának tagja. Nem először szerepel a múzeumban Örkény kapcsán: néhány éve Váradi Eszter Sára kolléganőjével olvastak fel egyperceseket a Múzeumok Éjszakáján, Gärtner Petra, a kiállítás kurátorának invitálására. Ennek aztán – Murphy után szabadon – folyománya is lett. Petra ugyanis felkérte Tűzkő Sándort, hogy a kilenc egypercest az ő hangján rögzítsék az állandó kiállításhoz.
Mi ez, mi ez? (Örkény István: Egyperces novellák)
– Nagyon örültem a felkérésnek, mert kifejezetten szeretem a groteszket, a humort, az abszurd műfaját. Az ilyen stílusú darabokban is szívesen játszom – tudtuk meg a színésztől. – Talán meglepő, de már gyerekkoromban megkedveltem Örkényt, ahogyan a családom is szerette. Érdekes, de abban az időben az emberek valahogyan fogékonyabbak voltak erre a stílusra, kedvelték az abszurd humort, szerettek magukon és a világon röhögni. Az akkori filmekben is gyakorta visszaköszönt ez a stílus, látásmód. Sajnos, ma kevésbé látom ezt. Szóval, kedvemre való volt az egész. Petra elküldte a szöveget, aztán a színház stúdiójában felvettük a hanganyagot. Elsőre nem sikerült, mert nehéz volt eldönteni, hogy milyen legyen: mint egy hangoskönyv vagy egy rádiójáték? Egyáltalán: hogyan hangozzék? Aztán rátaláltunk a megfelelő stílusra.
Ezt tanúsíthatja a látogató, fülhallgató-hallgató és rajz-néző is. Tűzkő előadásában, hangsúlyaival még nagyobbat ütnek a történetek, a groteszk fordulatok. A színész egyébként egykor Nyíregyházán, a színészképzőben is Örkény-egypercest adott elő stúdiós barátjával, a címe: Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók! Tudják, ez szól a Simca autó fura tulajdonosáról, hölgyismerőséről és a tizenkét háromlábú kutyáról. Tűzkő Sándor különben szerepel a Trianon című darabban is, a Vörösmarty Színház legújabb bemutatójában. Az is kellőképp groteszk és abszurd történet. Ha tudják, nézzék meg! De a Réber László kiállítást se hagyják ki, benne a „hangos” egypercesekkel és a hozzájuk tartozó illusztrációkkal. Különleges élmény.
– Szabó Zoltán –
Blogindító képünkön: Magyar panteon (Örkény István: Egyperces novellák)
SZIKM blog 