Szent Sebestyént a félelmetes pestisjárványoktól való megszabadulás tette népszerű szentté. Különösen élő a kultusza Székesfehérvár északi városrészében, Felsővárosban. Az egész város közösen ünnepel emléknapján, január 20-án a felsővárosi templom búcsús nagymiséjén. Járványok idején hívta őt segítségül katolikus népünk.
Sebestyén, az egyik leghíresebb ókeresztény vértanú Diocletianus császár idején, a 3. század végén szenvedett mártírhalált. Testőrparancsnokként szolgált, ám amikor kiderült keresztény hitvallása, nyilakkal kivégezték, azonban nem halt meg, fölépült, s újra szolgálta a császárt, aki másodszorra sem kegyelmezett neki, halálra botoztatta. Mivel a járványok, a betegség terjedését már az ősi hitvilág szerint is a nyílvesszőknek tulajdonították, ebből következett, hogy már igen korán, a 7. században, az ő oltalmát kérték különösen pestisjárvány idején. Tisztelete a középkorban, az 1348-as nagy fekete halál után vált elterjedté. Szinte alig akadt olyan középkori templom, amelyben ne emeltek volna oltárt a tiszteletére. A barokk korban ismét erőre kapott kultusza, oszlophoz kötözött köztéri szobra számos településen ebből az időből való.
A pestisjárványtól való megszabadulás érdekében Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére böjttel, körmenettel kapcsolatos és örök időkre szóló fogadalmat tett. E fogadalom értelmében építették 1739-41 között a Szent Sebestyén kápolnát, amit 1800-tól 1807-ig egy nagyobb templommá bővítettek. Székesfehérvár─Felsővárosban a Sebestyén─napi búcsút minden család megünnepelte (január 20.). Reggel ünneplőbe öltözve mentek a püspöki nagymisére. Ezen a napon lemondtak a munkáról, a rokonok, barátok társaságában töltötték az időt. Ünnepi ebédre hívták alsóvárosi, vízivárosi vagy palotavárosi rokonaikat, a délután pedig beszélgetéssel, borozgatással telt. A fiatalság este a Sebestyén─bálban, búcsúbálban szórakozott, táncolt. Ma is Szent Sebestyén litániát tartanak az ünnep nyolcadában, amikor ünnepélyesen kiteszik a jobb oldali első mellékoltárra a szent ereklyéjét.
A litánián felhangzik a Szent Sebestyén ének is:
Nagy szent kínszenvedéssel nyerted dicsőségedet,
Utóbb végső csepp véreddel pecsételted hitedet.
Benned tett bizodalmából városunk hozzád kiált,
Távoztasd el tájékáról a rettentő döghalált.
Isten után Szent Sebestyén benned van reménységünk,
Pártfogásod rajtunk lévén kegyelmet nyer kérésünk.
De egyszersmind nyerj malasztot, s a bűnöktől oltalmazz,
Hogy már többé meg ne bántsuk, azt ki most is irgalmaz.
Ezekben a vészterhes, fenyegető hetekben jusson eszünkbe Szent Sebestyén, forduljunk hozzá és kérjük égi segítségét, miként tették ezt évszázadokon át a betegség, járványok idején fehérvári elődeink.
Fotó: A felsővárosi Szent Sebestyén templom oltárképe.
dr. Varró Ágnes néprajzkutató
Szent István Király Múzeum
SZIKM blog 