Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810 – Budapest, 1898) a XIX. század második felében a magyar képzőművészeti élet egyik legjelentősebb alakja volt. Művészetét önálló kötetek, kiállítások is bemutatják, a művészettörténeti szakkutatás életművét a legjelentősebb hazai alkotóké közé sorolja. Munkáit nemcsak a legjelentősebb hazai közgyűjtemények őrzik, hanem számos magángyűjtemény is, köztük összesen 204 védett festménnyel és grafikával. Életművében kiemelt szerepet töltöttek be a főúri és polgári megrendelésre készült egyéni, vagy társas portrék, melyek közé tartozik a festő kétségtelenül kvalitásos alkotása gróf Nádasdy Ferencné született gróf Zichy Ilona (Pozsony, 1849 – Agárd, 1873) egészalakos portréja. A portré a jelzete szerint a grófné halála után négy évvel, 1877-ben készült. Barabás Miklósnak nem ez az egyetlen Zichy Ilona-portréja. Egyedisége, hogy az elhunyt asszonyt az egészalakos festmény feketében, mintegy gyászruhában ábrázolja, kezét a mellette levő kis asztalkán egy virágon nyugtatja, amely egy képkeret előtt fekszik, s rajta három kisgyermekük portré-fotója látható.
Barabás Miklós: Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona, 1877 (220 x 160 cm, olaj, vászon)
A festmény provenienciája, előtörténete csak részben ismert, megrendelőjének, elsődleges elhelyezésének a feltárása még a művészettörténeti kutatás feladata. A festmény ugyanakkor bizonyosan kötődik az ábrázolt férjéhez, nádasdi gróf Nádasdy Ferenchez (Pest, 1842 – Budapest, 1907), és általa a nádasdladányi Nádasdy-kastélyhoz.
Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona
Gróf Zichy Ilona gróf Zichy Nepomuk János (1820 – 1911) és felesége, Kray Irma bárónő első gyermekeként 1849. augusztus 28-án született Pozsonyban. Gyermekkorát szülővárosában és a Zichy-család Alsóbogát-pusztai klasszicista kastélyában töltötte, ahol magyar szellemben nevelték. Családjával, korabeli főúri szokás szerint, bejárta Nyugat-Európát. A pozsonyi és a pesti főúri társaságból ismert gróf Nádasdy Ferenc (1842 – 1907) lett jövendőbelije. Életüket 1868. június 6-án kötötték össze a pesti egyetemi templomban. A család agárdpusztai kastélyából költöztek az 1870-es évek elején Nádasdladányba. Júlia lányuk 1869. április 11-én, Tamás fiuk 1870. szeptember 12-én született. A családi boldogságot az alig féléves Anna halála törte meg 1872 márciusában. A negyedik gyermek, Irma 1873 tavaszán látta meg a napvilágot. Abban az esztendőben születtek meg a nádasdladányi kastély újjáépítésének tervei, az alapkőletételnél még jelen volt a boldog házaspár, ám 1873. szeptember 5-én a végzetes kolerajárvány elragadta a grófnőt. Zichy Ilonát az alatt az agárdi olbeliszk alatt temették el, amelyet apósa, gróf Nádasdy Lipót emeltetett felesége, Forray Júlia grófnő emlékére.
Az özvegyen maradt, fiatal Nádasdy gróf nehezen viselte a tragikus veszteséget, egyedül folytatta a nádasdladányi kastély építését, az épület berendezésekor a családi kultusz megteremtése mellett állandóan elvesztett feleségére gondolt, úgy alakította ki, úgy rendezte be a szobákat, mintha ott élne. Amíg a család, a vendégek a kastélyban és a parkban találkoztak lépten-nyomon gróf Zichy Ilona emlékével, a falubelieket a Szent Ilona tiszteletére felszentelt templom emlékeztette úrnőjükre. A gróf többet nem házasodott meg, gyermekeinek, a kultúrának és a közügyeknek szentelte életét.
A festmény 2014. november 5-től 2015. január 31-ig látható a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, majd históriájához híven a Forster Központ vagyonkezelésében lévő nádasladányi Nádasdy-kastélyba kerül.
A nádasdladányi Nádasdy-kastély (Forrás: Wikipédia)
Bányai Balázs
Szent István Király Múzeum
SZIKM blog 