Tavasszal Seregélyes mellett dolgoztak a Szent István Király Múzeum munkatársai Szücsi Frigyes régész vezetésével, ahol többek között későbronzkori temetőt és egy császárkori települést tártak fel. A kerámia leletek mosása után derült ki, hogy a késő kelta – kora római és Árpád-kori leletanyag mellett a kerámiatöredékek alapján avar kori megtelepedéssel is számolhatunk. Az alábbi képek az ásatáson készültek, és a terepi régészeti munka különböző fázisait próbálják bemutatni Szücsi Frigyes ásatásvezető régész kommentárjaival, kapcsolódva a múzeum szeptemberben megnyílt Régészeti Pillanatképek. Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállításához.
Az ásatásvezető régész minden nap az általa vezetett feltárási naplóban összegzi az eredményeket és megfigyeléseket.
Párosával szép a rajz: nagyobb méretű objektumoknál gyorsabb és könnyebb a rajzolás, ha a rajzolót a mérésben segítik.
A rajzoló mérnöki pontossággal milliméter papírra készíti el a méretarányos rajzot.
A kifeszített hosszú mérőszalag képezi a tengelyt, amihez az úgynevezett felszínrajz készül.
Az ásatási munkások végzik el a kézi földmunkát. Régészek és technikusok irányításával távolítják el köbméterszámra a földet, hogy a régészeti objektumok a maguk valóságában táruljanak a szakértő szemek elé.
Ahol gép a régészeti jelenségek veszélyeztetés nélkül már nem mehet a felszínre, vagy a régészet objektumok olyan rétegben jelentkeztek, amely alatt még további jelenségek előkerülésére lehet számítani, ott is az ásatási munkások fizikai erejét veszik igénybe.
A régészeket segítő technikusok igen összetett felszerelésüket táskában hurcolják magukkal a terepen.
A régészeti objektumok bontásának java részét ásóval végzik el a régészek, technikusok és ásatási segédmunkások. Csak a finombontáshoz ragadnak kaparót, spaklit, horolót vagy éppen szeneslapátot.
A humusztakaró eltávolítása gépi földmunkával régész felügyelete mellett zajlik. A gép nyomában haladva úgynevezett nyeséssel képeznek tükörfelületet, hogy a régészeti objektumok foltjai kirajzolódjanak a felszínen.
Az ásatási munkások kutatóárkokat ásnak oda, ahol a kevert talajban nem rajzolódtak ki régészeti objektumok foltjai. Így győződhet meg a régész arról, hogy semmilyen leletet vagy jelenséget sem hagynak hátra az útépítés áldozatául.
Az ásatás területét szalaggal kerítették el, hogy az útépítésen dolgozó munkagépek véletlenül se tévedjenek be a feltárás ideje alatt, kárt okozva a régészeti lelőhelyben, vagy veszélyeztetve a feltáró stáb testi épségét.
Közvetlenül az ásatás mellett már megépült az útalapozás. A régészeknek sokszor rendkívül szűk határidő áll rendelkezésére a megelőző feltárás szakszerű elvégzéséhez.
A Régészeti Pillanatképek. Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállítás megtekinthető 2015. február 28-ig a Csók István Képtárban (Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.)
Szücsi Frigyes
Szent István Király Múzeum
Képek: Bohus Vera
SZIKM blog 