L. Simon László a Szent István Király Múzeum díszudvarán.
A mintegy 33 ezer látogatót vonzó Seuso-kincs Székesfehérváron című kiállítás utolsó hétvégéjén rövid interjút adott a múzeum blogjának L. Simon László, a miniszterelnökség parlamenti államtitkára, akinek nagy szerepe volt a kincs székesfehérvári bemutatásában.
Mi lesz a Seuso-kincs további sorsa, mikor lesz legközelebb látható és hol?
A Seuso-kincset visszaszállítjuk a Nemzeti Múzeumba Budapestre, és a Nemzeti Múzeum felkészült szakemberei, kutatói korszerű műszeres vizsgálatok alá fogják vetni, olyan bizonyítékokat próbálnak keresni, amelyek a nemzetközi vitákban Magyarország igazát fogják alátámasztani reményeink és hitünk szerint. Azaz, hogy ez a kincs minden bizonnyal Szabadbattyán környékéről, Fejér megyéből, Magyarországról származik. A tudományos kutatások sok időt fognak igénybe venni, és a későbbiek során fogja az állandó kiállításon megtalálni a helyét a Nemzeti Múzeum a kincsegyüttesnek. Én azt gondolom, hogy a Nemzeti Múzeum egyik ékessége lesz, sok látogatót és külföldi turistát is vonz majd.
Lehet tudni már, hogy pontosan mikor?
Nem.
Ötéves kutatási programot állítottak össze a régészek, akik a Seuso-munkabizottságban dolgoznak, lehet tudni, hogy milyen fontosabb kérdésekre keresik a választ?
Olyan tudományos vizsgálatok alá vetik a kincset, ahol újabb bizonyítékokat találnak annak a vélelemnek az alátámasztására, hogy ez a leletegyüttes Magyarországról származik. Azért mondom, hogy vélelem, mert a mai napig is igazolhatatlan körülmények között csempészték ki ezt a kincset Magyarországról, nem egy bűncselekmény kíséretében. Ez egy nagyon szövevényes, összetett történet, amelynek egy részét a nyilvánosság is ismeri, egy része mind a mai napig a katonai titkosszolgálati aktáknak a titkát képezi. Azért is fontos ez a tudományos kutatás, ami előtt vagyunk, hiszen vannak még a kincsnek dokumentáltan meglevő részei, amelyeket érdemes lenne Magyarországra visszahozni és megszerezni. És természetesen az is nyitott kérdés, hogy továbbmenjünk-e a régészeti föltárásban. A magyarországi kutatók nem olyan régen készültek el egy olyan háttéranyagnak az összeállításával, amely egy nagy kormányzati program indításának az alapja. Szeretnénk egy Limes-anyaggal az UNESCO-hoz pályázni egy új világörökségi programmal. Ez a magyarországi római lelőhelyeknek az értékét növelné.
Milyen hatással lehet ez az előterjesztés Fejér megye római kori emlékeire?
Ez a nagy Limes-program amellyel az UNESCO-hoz szeretnénk pályázni nem csak közvetlenül a Limes mentén meglevő római lelőhelyeket értékelné föl a nyilvánosság előtt, hanem nyilvánvalóan a Limestől egy kicsit távolabb levő, ugyanakkor nagyon nagy jelentőséggel bíró régészeti lelőhelyeket, így Gorsiumot és Szabadbattyánt is.
Pallag Zoltán
Szent István Király Múzeum
SZIKM blog 