Károly János a Somogy megyei Csurgón volt kántortanító, az I. világháború elején orosz hadifogságba került, négy évig volt Szibériában, ahol számos zeneművet, verset, novellát alkotott, amelyek szerencsés módon haza is kerültek Magyarországra. Ezekből a darabokból nyílik most kiállítás a Szent István Király Múzeumban. A kiállítás rendezőjét, Dr. Demeter Zsófiát kérdeztük erről a nem mindennapi történetről.
Károly János
Ki volt Károly János?
Károly János kántortanító volt Csurgón. Már tanítóként került az első mozgósításkor a háborúba, az 1. budapesti honvéd gyalogezred kötelékében az orosz frontra. 1914 folyamán nagyon nagy utat tettek meg az egységeik, a 20. honvéd hadosztály keretében együtt harcolt a budapesti, a székesfehérvári a debreceni és a nagyváradi honvéd hadosztály. A Duklai-hágó melletti harcok során hadifogságba esett.
Végig hadifogságban volt a háborúban?
Igen, majdnem a háború végéig, 4 évig szenvedett hadifogságot. Ebben a korai korszakban európai elosztótáborokon keresztül mindenkit Szibériába vittek. Károly János is Moszkván keresztül jutott Szibériába.
Hol volt hadifogságban?
Blagovescsenszk és Nikolszk Usszurijsz táborokról ír a legtöbbet, ahonnan a legtöbb versét és kottáját keltezi. Erről tudjuk egyáltalán, hogy hol járt. Kántortanítóként, zeneértőként ott is ezt a tudását hasznosította, hiszen irodán dolgozott és zeneműveket is írt olyan eseményekre, amelyek ott a hadifogolytáborban előfordultak. Ott is volt karácsony és húsvét és sajnos nagyon sok temetés. Ezekre az alkalmakra zeneműveket írt, amit ott elő is adtak és hála Istennek ezeket a zeneműveit datálta, leírta, hogy mikor és mely táborokban születtek. A táborok sorozatát térképre vittem és azt láttam, hogy Irkutszk és a Csendes-óceán között mozgott. Ez önmagában is fantasztikus távolság.
A kottákat hazaküldte?
A kiállításon bemutatott kották egy részét valószínűleg hazaküldte a menyasszonyának. Hiszen meg van címezve, ajánlás van benne, Nagy Jolánkának ajánlja ezt a dalsorozatot. A másik részét pedig valószínűleg hazahozta.
Dr. Demeter Zsófia, történész
Meddig élt?
1960-ban halt meg.
Hogyan kerültek a múzeumhoz a kották?
A család a tavalyi felhívásunkra hozta be a kottákat, és szolgált azzal az örömhírrel, hogy annak a négyéves hadifogságnak ilyen emlékei is vannak, amiket a szerzőjük a testére csavarva hozott haza, hiszen a hazatérő hadifoglyoktól mindent elvettek a hadifogságból hazaérkezők táboraiban. Tőle is elvettek mindent. A család tudja, hogy szerkesztett egy német-magyar szószedetet is, azt is elvették tőle. Ami az inge alatt volt arról nem tudott senki és így hazakerültek a kották.
Van egy harmadik csoportja is a kottáknak, amelyet a háborús élményei kapcsán írt a háború után. Illetve vannak versek és novellák. Később igazgató-tanítóként elmondott beszédeiben is meríthetett ezekből az élményeiből.
Hol tanított a háború után?
Csurgón. A háború után ott is maradt. A család elmondása szerint soha többet nem akart utazni.
Mi látható a kiállításban?
Látható Károly János harmóniuma, amely mint műtárgy nem különleges, hiszen a 20. század első felében a legtöbb iskolában, templomban ugyanilyen harmónium volt. Láthatók a kottái, a versei, a kéziratai. A hadifogság alatt szerzett művek, és később szerzett művek. Egy fénykép, családi biblia, és más tárgyak.
Pallag Zoltán
Szent István Király Múzeum
SZIKM blog 