Hogyan kerül a kölni a patikába?

A különféle illatos vizekkel és kölnivel való húsvéti locsolkodás már az 1920-as években szokásban volt Magyarországon. Erről tanúskodnak az alábbi feljegyzések.

Az 1927. évi Gyógyszerészek-zsebnaptára azt írja, hogy húsvét vasárnapján a gyógyszerész által készített rózsavíznek és kölnivíznek az árusítása alábbi indoklással engedélyezett.

“Miután a rózsavíz (Aqua rosarium) a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő gyógyszer, a kölnivíz pedig a gyógyszerkönyvben lévő négy szerből előállítható a gyógyszerész által, a gyógyszertárban készített rózsavíznek és kölnivíznek húsvét vasárnapján való kiszolgálására idézett rendeletem nem terjed ki.”

Előző évben ugyanis, még a patikákban tiltva volt például húsvét vasárnapján Budapesten az illatszerek árusítása. A tilalom húsvét hétfőre nem terjedt ki, akkor szabadon lehetett árusítani.

Források:

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2015/04/03/a-husvet-es-a-gyogyszereszet-1926-ban/

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2016/03/23/patikus-es-husvet/

Egyéb vidéki illatszeres locsolkodási gyakorlatról tudósít bennünket a következő forrás:

„A gyerekek üvegből locsoltak szagos vízzel. Régebben ez csak a szagos szappannak a leve volt, az 1920-as évektől a rúzsavíz váltotta fel, amit a patikában vettek. A patikus fel is volt készülve a rózsavíz árusítására, mert húsvét hétfőn délig nyitva tartotta a patikát. Némelyik gyerek félliteres, de legalább 2 dl-es üveggel locsolt. Az üveg szája be volt kötve egy ruhadarabkával, amit tűvel megszurkáltak, hogy jobban lehessen belőle locsolni.”

(Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1., 198. oldal (Szeged, 1986))

Idézet forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_1984_85_1/?query=h%C3%BAsv%C3%A9t&pg=201&layout=s

Locsolóversek a rózsavíz említésével: http://www.husvetilocsoloversek.hu/index.php?pg1=gyerekeknek&pg2=aranyos&kat=,A,R,H,S,V,

„Jó reggelt, jó reggelt,

Kedves liliomszál,

Megöntözlek rózsavízzel,

Hogy ne hervadozzál.

Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam.

Bárány húzta rengő kocsin,

 Mindjárt ideszálltam.

Nesze hát rózsavíz,

Gyöngyöm, gyöngyvirágom!

Hol a tojás, piros tojás?

Tarisznyámba várom!”

„Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,

Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.

Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,

Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?”

Az 1. kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Aqua_de_rosarum_-_mus%C3%A9e_HCL_-_bouteille_-_pharmacie_%C3%A0_l%27H%C3%B4tel-Dieu.jpg

A 2. kép forrása: https://www.1stdibs.co.uk/furniture/decorative-objects/vases-vessels/jars/pair-of-very-large-amber-glass-chemist-jars-large-stoppers/id-f_7129123/

3. kép forrása: http://sahab-export.com/en/how-to-use-rose-water-for-your-skin/

Az ismertetőt összeállította:

Krizsány Anna múzeumi kurátor,

Szent István Király Múzeum

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s