A különféle illatos vizekkel és kölnivel való húsvéti locsolkodás már az 1920-as években szokásban volt Magyarországon. Erről tanúskodnak az alábbi feljegyzések.
Az 1927. évi Gyógyszerészek-zsebnaptára azt írja, hogy húsvét vasárnapján a gyógyszerész által készített rózsavíznek és kölnivíznek az árusítása alábbi indoklással engedélyezett.
“Miután a rózsavíz (Aqua rosarium) a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő gyógyszer, a kölnivíz pedig a gyógyszerkönyvben lévő négy szerből előállítható a gyógyszerész által, a gyógyszertárban készített rózsavíznek és kölnivíznek húsvét vasárnapján való kiszolgálására idézett rendeletem nem terjed ki.”
Előző évben ugyanis, még a patikákban tiltva volt például húsvét vasárnapján Budapesten az illatszerek árusítása. A tilalom húsvét hétfőre nem terjedt ki, akkor szabadon lehetett árusítani.
Források:
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2015/04/03/a-husvet-es-a-gyogyszereszet-1926-ban/
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/blog/2016/03/23/patikus-es-husvet/
Egyéb vidéki illatszeres locsolkodási gyakorlatról tudósít bennünket a következő forrás:
„A gyerekek üvegből locsoltak szagos vízzel. Régebben ez csak a szagos szappannak a leve volt, az 1920-as évektől a rúzsavíz váltotta fel, amit a patikában vettek. A patikus fel is volt készülve a rózsavíz árusítására, mert húsvét hétfőn délig nyitva tartotta a patikát. Némelyik gyerek félliteres, de legalább 2 dl-es üveggel locsolt. Az üveg szája be volt kötve egy ruhadarabkával, amit tűvel megszurkáltak, hogy jobban lehessen belőle locsolni.”
(Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1., 198. oldal (Szeged, 1986))
Idézet forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_1984_85_1/?query=h%C3%BAsv%C3%A9t&pg=201&layout=s
Locsolóversek a rózsavíz említésével: http://www.husvetilocsoloversek.hu/index.php?pg1=gyerekeknek&pg2=aranyos&kat=,A,R,H,S,V,
„Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam.
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom!
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!”
„Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?”
Az 1. kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Aqua_de_rosarum_-_mus%C3%A9e_HCL_-_bouteille_-_pharmacie_%C3%A0_l%27H%C3%B4tel-Dieu.jpg
A 2. kép forrása: https://www.1stdibs.co.uk/furniture/decorative-objects/vases-vessels/jars/pair-of-very-large-amber-glass-chemist-jars-large-stoppers/id-f_7129123/
3. kép forrása: http://sahab-export.com/en/how-to-use-rose-water-for-your-skin/
Az ismertetőt összeállította:
Krizsány Anna múzeumi kurátor,
Szent István Király Múzeum
SZIKM blog 
