156 ÉVE SZÜLETETT MAGYARY-KOSSA GYULA (1865-1944)

MAGYARY-KOSSA GYULA, a nemzetközileg elismert gyógyszer- és méregtan-szakértő, a magyar orvostörténet-írás megteremtője, 156 éve született.

Nagysarlói Magyary-Kossa Gyula farmakológus, orvosdoktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1865. január 8-án született Debrecenben. Már középiskolás korában több nyelven beszélt, egyaránt kedvelte a természettudományokat és a történelmet is. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után az orvosi pályát választotta. A budapesti tudományegyetem orvosi karára iratkozott be. Doktori oklevelét 1889-ben szerezte meg. Az ógörögön és latinon kívül angolul, franciául, németül és olaszul beszélt.

Magyary-Kossa Gyula egy kevésbé ismert képe. Kép forrása: http://konyvtar.univet.hu/fotocd/dig271.htm

„Negyedéves medikus koromban kezdtem érdeklődni a magyar orvosok múltja iránt.” – írja a “Magyar orvosi emlékek” című könyvének előszavában. A négykötetes hatalmas mű azóta a magyar orvostörténelem egyik kiemelkedő forrásmunkájává vált, amelyből bőségesen merítenek a mai kor orvostörténészei.

A klasszikus nyelvekben, természettudományokban és művészetekben egyaránt járatos ifjú Kossa Gyula dr. tudományos pályája Bókay Árpád gyógyszertani intézetéből indult fejlődésnek.

Magyary-Kossa Gyula Magyar orvosi emlékek című könyve. Kép forrása: https://babelantikvarium.hu/szerz%C5%91/magyary-kossa-gyula

29 éves, amikor a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen méregtanból magántanárrá habilitálják, két évvel később a M. Kir. Állatorvosi Akadémián a gyógyszertan tanára, ezt az állását 1937-ig lelkes odaadással töltötte be. Akadémiai székfoglalóját 1924-ben tartotta “Adatok a magyar génius biológiájához” címmel.

A szűkszavú életrajzi adatok által 80 esztendő korlátai közé szorítva egy csodálatosan színes és gazdag élet próbálkozásai, küzdelmei, meglepetései és alkotásai tárulnak fel előttünk.

Kísérletes vizsgálataival, mint kitűnő tudós mutatkozott be. Kutatóként is számos eredményt ért el. Fontos tanulmányai jelentek meg a doppingszerek kimutatásáról, az arzén- morfin- és szénsavmérgezésről, a köszvényről is. Évtizedekig volt használatban az állatok rühessége ellen kidolgozott kéndioxidos gázkezelési eljárása, nagyon sokféle gyógyszer kifejlesztésében vett részt, amelyek közül néhány még ma is forgalomban van. A nemzetközi szakirodalom „Kossa-reakció” néven tartja nyilván világszerte alkalmazott mikrotechnikai eljárását a szövetekben lerakódott mész kimutatására.

Előszeretettel foglalkozott fiatal kora óta botanikával, ennek tanítását is vállalta 1913-ig, amikor is lemondott róla, hogy idejét teljesen a kísérletes és tudományos gyógyszertannak, valamint másik kedvencének, a medikohistoriának (orvostörténet) szentelhesse. Hangyaszorgalmú levéltári kutatások során gyűjtögette a magyar orvosok múltjára vonatkozó adatokat. „Volt olyan év, hogy csak az országos levéltárban nyolc hónapot töltöttem, nap-nap után dolgozva” – emlékezik vissza. Ez a kutatás rendkívül bőséges termést hozott: „Magyar orvostörténelmi adataim száma ma már sok ezerre megy és ha kétszer annyi életem volna, akkor sem tudnám azokat feldolgozni” – írja.

Magyary-Kossa a magyar állatorvostan történetének is lelkes kutatója volt. 1896-tól 1905-ig elő is adta a hazai állatorvoslás történetét és számos cikkben ismertette e tudomány korai szakának mindaddig ismeretlen, rendkívül érdekes részleteit. 1899-ben vette át az Állatorvosi Főiskola Könyvtárának igazgatását és neki köszönhető, hogy az színvonalas szakkönyvtárrá fejlődött.

Orvostörténeti művei közt bőségben találunk életrajzot, kultúrtörténetet (Magyar alkimisták, Orvosi gyakorlat a régi Magyarországon, Régi magyar gyógyszerekről és gyógyszertárakról), társadalomtörténetet (A magyarországi prostitúció múltjáról), babonát (Kígyó az emberben, Szemmelverés), műszótárt (Régi magyar gyógyszerek, Régi magyar betegségnevek, Régi magyar bonctani kifejezések), kuriózumokat és értékes adatok mérhetetlen tárházát. És mindez ragyogó feldolgozásban, élvezetes olvasmányként tárul elénk.

Magyary-Kossa Gyula 1944. július 21-én hunyt el, sírja a Kerepesi temetőben található.

Érdekesség:

Székesfehérváron is élt és működött a Magyary-Kossa rokonság egyik gyógyszerész tagja, Magyary-Kossa Sándor. Az egykori ŐRANGYAL patika, amit a város ötödik patikájaként 1866-ban alapítottak, 1928-ban került a tulajdonába, amit haláláig vezetett. Ez a gyógyszertár a mai Vörösmarty tér 4. szám alatt működött, ma lakóház.

Az egykori Őrangyal Patika a mai Vörösmarty tér 4. szám alatt működött. Ma lakóház. Kép forrása, fotó: Szima Viktória (MNL FML)
Magyary-Kossa Sándor-féle székesfehérvári papír kapszula. Kép forrása: Gyógyszerészettörténet XV: évf. 1 szám 2017. június, 10. p.



Krizsány Anna művelődésszervező

Források, irodalom:

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s