Bábtáncoltató Betlehem

Játék az ünnepekre

A betlehemezésről már biztosan hallottál, de tudod-e, hogy mi az a bábtáncoltató Betlehem? Videónkból most megismerkedhetsz ezzel a különleges népszokással:

A Szent Család és a Három Királyok bábsablonja pedig letölthető innen:

A kisded imádása

Kmetty János festőművészre emlékezünk

Elgondolkoz(tat)ó imádás / Kmetty János (Miskolc, 1989. december 23. – Budapest, 1975. november 16.) A kisded imádása című műve (karton olaj, 57,4×48,3 cm lelt. sz.: VKDGy 89.32.1)

Zavarba ejtő mű a Deák Dénes gyűjteményéből ránk maradt – Kmetty János által festett – A kisded imádása című kép. Noha ikonográfiája alapján teljeséggel megfeleltethető az évszázados képtípusnak, mely az újszülött Jézushoz érkező pásztorok csodálatát, rajongását, imádatát fejezi ki, ezen a képen a pásztorok elragadtatása helyett, mintha sokkal inkább magukba fordulásuknak, elgondolkozásuknak lehetnénk tanúi. Kmetty itt, a Szent család helyett, a pásztorokat teszi a kép főszereplőivé.

Ez a művészettörténet során akkor lehetett így, ha egy donátor portréja jelent meg a pásztorok között. Ez a gondolat is motoszkálhat fejünkben a kép vizsgálatakor: akart-e Kmetty bármely korabeli szereplőt, ismerőst, barátot, festőtársat (Hetek) a kép alanyaként megjeleníteni?

A Biblia, Lukács evangéliuma 2. fejezetében így írja le az ábrázolt történést:

„Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr.” Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.” (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990) Lukács evangéliuma 2. fejezet)

Kmetty képén hét földi szereplőt látunk: a Kisjézuson túl Máriát, Józsefet és négy pásztort. A pásztorok testtartása, mozdulatai nem elragadtatott indulatról mesélnek, inkább magukba-nézően elgondolkozóknak látszanak, szinte sem a kis Jézusra, sem Máriára nem néznek. Ez egy elgondolkozó, töprengő imádás – mondhatnánk.

A kép alsó terében egy színpadias pillanatképet látunk, szűkebb kivágásban, ráközelítve a szereplőkre. A felső, az alsótól jól elkülönülő részben négy angyal játszik önfeledten, mintha nem is lenne közük a földi jelenethez. Mint egy színpadi függönyt húzzák szét a felhőket, hogy megnyissák az ég tágasabb terét, azért, hogy a földi világra beözönölhessen a fény. A megnyitott égből áramló fény segítségével a festő egy háromszöget metsz ki az álló téglalap alakú térből, akárcsak az alábbiakban idézett Leonardo da Vinci alkotás kompozíciós sémájában.

Kmetty képén különös az előtérben háttal álló, tömegében hangsúlyos pásztor, akinek ilyen mérvű térnyerésével a kis Jézus figurája kikerül a kép középpontjától. A tartalmi egyensúlyt a színekkel hozza egyensúlyba a festő, úgy, hogy a kisgyermeki testet és a feje alatti támaszt világító fehérre festi.

A kép felső, Égi és alsó, Földi része hangsúlyosan válik ketté. Az angyalok mit sem törődnek a földi jelenettel, és a pásztorok sokkal inkább saját gondolataikkal vannak elfoglalva, mint imádatuk tárgyával, annak megmutatásával.

A szereplők közül egyedül Mária az, aki hálás imával néz, de ő sem gyermekére, hanem a fényáradatot zúdító égre. Az ő tekintete és a festőien, furcsa anyagszerűen megfestett fénycsíkok teremtenek kapcsolatot ég és föld között.

Zavarba ejtő a térdeplő Mária mögött álló Szent József bal kezének mozdulata is. Egyértelműen mutat valahova, távolba vagy felfelé? Nem igazít el a festő bennünket, bizonytalanságban hagy.

A festmény három arasznyi méretével, vázlatos festésmódjával – bizonyára egy meg nem valósult – nagy oltárkép szín- és tömegvázlata. A mű nagyméretű megfestése során bizonyára sokat változott volna. Annyiban is, hogy nem hagy ennyi megválaszolatlan kérdést a nézőjében.

A képtípus az európai keresztény művészet történetének egyik leggyakoribb ábrázolása. Több száz vagy inkább ezer mű születhetett e témában. Csak néhány nagyon híres, izgalmas művet emelnék ki a reneszánsz, és az azt követő manierista és barokk művészet korából. Hiszen tudjuk, ezekben az években Kmetty is sokat tanulmányozta e korok alkotásait.

Leonardo da Vinci műve 1481-ből

https://images.uffizi.it/production/attachments/1506341238117584-leonardo-adorazione-magi-principale.jpg?ixlib=rails-2.1.3&w=1200&h=800&fit=clip&crop=center&fm=gjpg&auto=compress  (fa, olaj, 246 x 243 cm)

El Greco alkotása 1596-1600-ból

El Greco alkotása 1596-1600-ból  The Adoration of the Shepherds (El Greco, Madrid) - Wikipedia

            Caravaggio, 1969-ben ellopott, s azóta sem előkerült festménye 1600-ból

és Rembrandt alkotása 1646-ból

A Kmetty a kép megszületésekor, valószínűleg 1916-17-ben, a festő 27-28 éves volt. Túl volt első budapesti egyéni kiállításán (Művészház 1910), párizsi féléves tanulmányútján (1911), a Kecskeméti Művésztelepi éveken (1912-13), és meg is nősült. 1916-ban és 1917-ben részt vett a Fiatalok (Hetek) két kiállításán a Nemzeti Szalonban, melyek egyikén ez a mű is szerepelhetett.

„A Hetek igyekeztek egységes programmal fellépni: a kubizmus tanulságainak felhasználásával egy új monumentális művészet megteremtését tűzték ki célul. Ennek jegyében folytatta Kmetty az utópikus jövőképet megtestesítő, reneszánsz előképekig visszanyúló, gyakran biblikus kerettémába ágyazott sokalakos kompozícióit, amelyek az újra megtalált modern aranykor reprezentálásával az Árkádia-festészet hagyományaihoz – a nagybányai neósok, majd a Nyolcak idealizált árkádiai nyugalmat árasztó képeihez – kapcsolódtak. Korábbi, geometrizáló csoportkompozícióval ellentétben az alakok plasztikus formálása és az erős fény-árnyék ellentétek kerültek előtérbe. Egyszerre érvényesült a kubizmus racionális formakezelése és az expresszionizmus érzelmekben dús világa. A színpadiasság, a mesterkélt beállítások a valóságtól való elvágyódást és eltávolodást jelképezték” – írja Bodonyi Emőke 2018-ban.

Sok tanulmány elemzi Kmetty János jól átgondolt színhasználatát. Kassák Lajos írja róla: „nem kubista, de akárcsak azok, szigorú törvényszerűséggel szerkeszt, formái súlyosak, tömbösen tagoltak, színei nem csillogók, hanem parázslón a mélyből izzanak elő. Domináns színe a kék – de ez a hideg szín szürkékkel és barnákkal keverten átmelegszik, megnyerővé és bizalomkeltővé válik ecsetje nyomán” (Kassák Lajos: Műteremlátogatás Kmetty Jánosnál, Magyar Nemzet 1941. november 16.)

Kmettynek ebből a vázlatából sem – mint ahogy az 1975-ig tartó életmű sok tervéből és vázlatából sem – született murális alkotás: oltárkép, freskó vagy üvegablak.

Az talán a történelem és a művészettörténet igazságtalansága, hogy a nagy felületek, falak kifestésére nem a programjukban ezt meghirdető, kubisztikus formanyelvet használó Fiatalok (Hetek) hanem – egy-két évtizeddel később – a Római Iskolás nemzedék tagjai kaptak megbízásokat.

Kmetty Jánosnak önálló tárlata sosem volt Székesfehérváron. A Szent István Király Múzeumhoz mégis sok szállal kötődik. Művei több alkalommal szerepeltek – a Kovács Péter és Kovalovszky Márta rendezett – A huszadik század magyar művészete sorozatban (Nyolcak és aktivisták köre, 1965; Derkovits és a szocialista művészet, 1968; Szentendrei művészet, 1969; Magyar művészet 1945-49 című tárlaton 1977-ben és Az ötvenes évek című kiállításon 1981-ben).

Kmetty János1965-ben az elsők között jelentkezett a múzeum művészettörténészeinek felkérésére, hogy adományozzon művet a frissen alakuló kortárs gyűjteményükbe.

Ajándékaként az alább közölt három alkotást került Székesfehérvárra (fotók: Deák Balázs):

Kmetty János: Önarckép, 1928, kemény papír, olaj, 40×30 cm, lelt.sz.: 65.20.1

Kmetty János: Csendélet 1950, papír, pasztell, 84×59 cm, lelt. sz.: 65.18.1

Kmetty János: Szentendre, 1962, papír, pasztell, 17×23 cm, lelt.sz.: 65.19.1

Kovalovszyky Márta – aki a Szent István Király Múzeum művészettörténészeként dolgozott 1962-től 2001-ig – értő, elemző tanulmányt írt a Corvina Könyvkiadó Kmetty János Festő voltam és vagyok című 1976-ban megjelentetett könyvébe.

Deák Dénes 1989-ben Fehérvárra került gyűjteményéből újabb nyolc művel gyarapodhatott a fehérvári Kmetty-kollekció, így már tizenegy műve van az alkotónak gyűjteményeinkben..

A Deák Gyűjteményben található művekről itt találhatók információk: http://www.deakgyujtemeny.hu/site_dgy.cgi?a=kiallit-322&id=47

A Kisded imádása című kép bemutatásával tisztelgünk a százharmincegy éve született, negyvenöt évvel ezelőtt elhunyt művész előtt,és olvasóinak kívánunk szép, áldott karácsonyt!

Szűcs Erzsébet művészettörténész

Irodalom

  • Bodonyi Emőke: Kmetty Az örök kereső, Ferenczy Múzeumi Centrum, 2018
  • Kmetty János / Festő voltam és vagyok, Corvina Kiadó Művészet és elmélet sorozat, 1976
  • Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Szerk. Dr. Nagy Zoltán, 2005