Gazságok a képek ellen

139 éve, 1881. október 29-én született Hatvany Ferenc báró festőművész, műgyűjtő

Hatvany Ferenc október 29-i születésnapja apropóul szolgálhat, hogy személyével és a Deák Dénes gyűjteményében lévő alkotásaival foglalkozzunk.

Az utóbbi években – főként Molnos Péter 2017-ben, a Kieselbach Galéria által kiadott, Elveszett örökség – Magyar műgyűjtők a 20.században című könyve kapcsán – személyére, műgyűjtői tevékenységére nagy figyelem irányult. A könyv a bemutatott korszak öt legfontosabb gyűjtőjének, gyűjteményének állít emléket. Ők ifj. Andrássy Gyula – a politikus gyűjtő, báró Kohner Adolf – a tudós gyűjtő, Nemes Marcell – a műkereskedő gyűjtő, báró Herzog Mór Lipót – a befektető gyűjtő, és báró Hatvany Ferenc – a művész gyűjtő.

A könyv bemutatja, hogy milyen szenzációs művek voltak a jó szemű, jó ízlésű, nagy vásárlóerejű gyűjtő birtokában, melyeket a budapesti otthonában, a volt Lónyay villában, 1923-tól vendégei is megcsodálhattak. Hogy csak a két legismertebbet említsük – Manet: A Folies-Bergére bárja, és Courot: A világ eredete című festménye. Molnos Péter több évtizedes kutatómunkája alapján részletesen dolgozta fel Hatvany Ferenc báró gyűjtésének, gyűjteménye széthullásának ma megismerhető történetét. A gyűjtemény elrablása a második világháború végéhez, a budapesti bankok széfjeibe, a bombázások elől menekített művek orosz műtárgyrablásához kötődik. Hatvany Ferenc a háború befejezése után sokat kutatott képei után, volt, amit (pl. Ingres egy kis képét) vissza tudta vásárolni, voltak művek, melyek kalandos utat jártak meg és kerültek elő: pl. egy szlovák orvos tulajdonából 2000-ben bukkant fel egy festmény, melyet egy orosz tiszt gyógykezeléséért kapott 1945-ben. Egy-egy mű felbukkanása, vagy az örökösök által megnyert perek az előkerült művek tulajdonjogáért ma is élénk sajtóvisszhangot váltanak ki.

Ezeken az érdekes tényeken túl a második dolog, ami ezt az írást és figyelmünket indokolhatja, az a gyűjteményünk szempontjából kutatandó téma, hogy milyen módon, mennyire inspirálta Deák Dénes műgyűjtői tevékenységében családneve – avagy van-e valamiféle valódi rokonság Hatvany Ferenc és Deák Dénes között.

A két személy „látens” névrokonsága az, hogy mindkettejük eredeti családneve Deutsch. A Hatvanyak korábban felvett előnevéből 1917-ben lett egyedüliként használt családnév a Hatvany, (elhagyva a Deutsch-ot), Deák Dénes pedig 1955-ben, 24 évesen változtatta családnevét Deutschról Deákra. Deák Dénes hagyatékából a gyűjteményünkbe került teljes irattára is. Ebben megtalálható édesapja, Deutsch Zoltán halotti anyakönyvi kivonata 1974-ből. Az 1891-ben Balatonberényben született édesapa szüleinek neveként Deutsch Ignác, és Lőw Jenny szerepel az iratban. Ugyanakkor levéltári kutatásaink alapján kiderült, hogy az 1890-ben szeptember 9-én Balatonberényben házasságot kötött felek neve: Deutsch Izsák (30 éves vasúti tiszt) és a 24 éves Lőw Jeremy. A halotti anyakönyv számára valószínűleg Deák Dénes emlékezetből diktálhatta nagyszülei nevét, ezért a néveltérés, illetve pontatlanság. Ebből nem csak arra következtethetünk, hogy a család korábbi iratai elvesztek, megsemmisültek, hanem arra is, hogy Deák Dénes emlékezete nem őrizte meg pontosan azokat. Deák Dénes édesapjával való kapcsolata – saját elmondása alapján – nem volt jó. Egyetemistaként ezért is lakott Füst Milánnál, akihez atyai tisztelet és szeretet fűzte.

Deák Dénes szóbeli közléséből – melyet Kovács Péter, a gyűjtemény Székesfehérvárra történő befogadását megvalósító művészettörténész mondott el, – annyi tudható, hogy a két Deutsch család között volt valamiféle rokoni kapcsolat. Ennek pontos kiderítése hosszabb, anyakönyvi adatokban való kutatás igényel még.

A huszadik század a képekkel, műtárgyakkal való gazságainál jóval nagyobb, amit a zsidó polgársággal tett, Így egy idetorlódó tény, hogy Deák Dénes édesanyja: László Erzsébet ugyanúgy az auschwitzi haláltáborban halt meg, mint Hatvany Ferenc lánytestvére: Hatvany Irén (1885- 1944), akit férjével, Hirsch Alberttel együtt hurcoltak el.

A három Deák Dénes gyűjteményében őrzött festmény – az első válogatások alapján – nem feltétlenül adott okot arra, hogy alkotójával többet foglalkozzunk. A művek csak annyiban keltették fel a gyűjteményt feldolgozó művészettörténészek figyelmét, hogy a Deák Dénestől örökölt nagy tömegű műből közgyűjteménybe beleltározandó minőségűnek ítéltük, de ugyanakkor például a 2005-ben megjelentetett tudományos katalógusban, melyben szinte minden mű reprodukciója szerepelt, a felsorolásban egyik műhöz sem kapcsolódott leírás, reprodukció. A művek a gyűjtemény állandó kiállításában sem szerepeltek.

A három mű közül kétségkívül legszínvonalasabb alkotás a pasztellel kartonra készített Ülő női akt. a 81,3 cm x 65,8 cm méretű alkotás kétségkívül valami nyugtalanságot, a sikerületlenség érzését kelti a szemlélőben. A legnagyobb hozadéka a születésnapos alkotóval való foglalkozásnak az, hogy kiderült, hogy ez az érzés, bár a műből fakad, de nem az alkotó hibája. A festményt megcsonkították, három oldalán jelentős, kb. 10-20 cm-es csíkokat vágtak le belőle. Hogy ennek a barbár cselekedetnek mi lehetett az indoka – fájó ezt gondolni – de lehet, hogy annyi, hogy mostani nehéz, értékes faragott fa keretébe beleférjen? Mindez azért derülhetett ki, mert a Google kereső egy olyan fotót hozott elénk, melynek eredeti variánsán a Deák Gyűjteménybe került alkotás mellett ül alkotója.

Hatvany Ferenc műtermében, a később Deák Dénes gyűjteményébe, megcsonkítva került pasztellképével Archív fotó (Kellner Jenő): Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fotótár, ltsz. 85.1139. (Szücs György szíves közreműködésével egy kéziratban maradt tanulmányából)

De a kereső hamar találkozik egy zavarba ejtő másik fotóval is:

Ez egy sikerületlen fotó-kollázs, egy tulajdonképpeni hamisítás, melyet a Bors című lap 2016. november 20-i száma közölt: Elárverezik Hatvany háromszázmilliós festményét című cikkéhez.

A cikk egy korábban a Hatvany gyűjteménybe tartozó (John Constable Beaching a Boat azaz Hajó kikötése című, 1824-ben készült) festménye Christie’s aukción való árveréséről számol be.

Itt az eredetileg az Ülő női akt Hatvany pasztellképe helyére Constable alkotását „montázsolták”. („persze” anélkül, hogy ezt a beavatkozást bárhol jeleznék.)

Minden utólagos gazság ellenére – vagy talán még inkább azért – Hatvany Ferenc festőművészi, és talán eddig meg nem jelent, kéziratban lévő elméletírói munkásságának tanulmányozása is érik. Hatvany Ferenccel, mint alkotóval foglalkozó művészettörténészek méltónak gondolják az életmű monografikus feldolgozását.

„Művészi karrierje a következőképpen alakult: Mestereinek Glatter Ármint, Fényes Adolfot és Bihari Sándort tekintette. Rövid ideig, 1907-ben Nagybányán is festett, de azután, mint több fiatal magyar festőtársa is, a párizsi Julian Akadémián tanult, J. P. Laurens irányításával. Korabeli krónikák szerint már 1899-ben kiállították egy képét a Műcsarnokban, amikor is még csak 18 éves volt. Számon tartjuk még az 1913-ban és 1922-ben megnyílt Ernst Múzeum-beli kiállításait, majd az 1929-es párizsi, a Galerie Georges Bernheim & Cie-beli bemutatkozást, valamint 1932-es, budapesti, a Fränkel Szalonban Vass Elemérrel közösen és 1942-es, a budapesti Tamás Galériában rendezett egyéni kiállításait.”, foglalja össze nagyon tömören munkásságát Kratochwill Mimi az Artmagazinban megjelent cikkében.

A Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztálya harminckét alkotását őrzi, melyből nyolc akt, hat portré, a többi tájábrázolás vagy csendélet.

A Kieselbach Galéria honlapján található harminchét alkotás azt mutatja, hogy művei a hazai műtárgypiac rendszeres szereplői.

„Képei – bár különösebb meglepetést, forradalmi áttörést nem okoztak – egyenletesen magas színvonalról tanúskodnak, s Hatvany valóban a francia klasszicista és romantikus hagyományt újította fel a számára oly kedves impresszionizmus jól alkalmazott, ám visszafogott eszköztárával. Megállapíthatjuk, hogy a művész egyfajta átmenetet képez a 19. századi klasszikusok és a 20. századi „modernek” stilizáló vagy expresszívebb felfogása között.”, írja Szücs György tanulmányában.

A Deák Gyűjtemény legérdekesebb, legkidolgozottabb Hatvany Ferenc alkotása, melyről egy jelentős részt valamiért levágtak:

Ülő női akt (leltári szám: VK-DGY 94.129.1. méret: 81,3×65,8 cm, karton pasztell, jelezve jobbra fenn, HATVANY) Fotó: Molnár Artúr

A Deák Gyűjtemény Ülő női aktján megmaradt az Ingres hatásáról árulkodó hagyomány alapján megfestett akt, ugyanakkor levágták az oldott, lágy, impresszionisztikus ábrázolású környezetet. KÁR. A szenvtelen arckifejezéssel ülő, minden bujaságot nélkülöző aktot típusa szerint még besorolhatjuk a fürdőzés témájú képek sorába, bár a megcsonkított alkotáson a térden lévő törölközőből már csak egy kisebb darab látszik.

„Hatvany festői fantáziáját elsősorban az asszonyi test izgatja. Annak szépségeit kutatja, azt helyezi alkotásainak középpontjába. A hús áttetsző pirosságát, a bőr hamvas szövetét, lágyságát, tompa fényét, a mozgás ritmusát, lüktető elevenségét mesteri biztonsággal eleveníti meg. Selymet, színes szöveteket terít az érett, buja test köré, mely a zárt szoba határai közé illesztve, mint szekrényében a drágakő, pihen, pompázik.” – írja az alkotóról Bálint Aladár 1918-ban. (in: Nyugat, 1918. 2. Szám, Figyelő: Bálint Aladár: Hatvany Ferenc képei és H. Winsloe Christa szobrai)

Műteremben, karton, olaj 70,5 x 39,5 cm lelt.sz: VK-DGy. 94.130.1 Fotó: Molnár Artúr

A Deák Gyűjteményben őrzött másik mű, – mely egy álló akt a műteremben- megfestése inkább vázlat- vagy tanulmányszerű. Úgy tűnik a korábbi ülő vagy fekvő női aktokon túl itt a festő próbálkozott az álló női modell megfestésével. A kompozíció, talán a szokatlanul hosszúkás forma és a sok függőleges vonal miatt is, mely gyorsan kivezeti szemünket a képtérből, nem igazán sikerült. Az előtérbe tett vörös fotel és a fél-háttérben levő női test ellentétét sem értjük igazán. Némi izgalmat a többi akttal szemben az adhat, hogy míg azok nyugodtak, statikusak, itt a kép inkább pillanatkép jellegű, lépésre emelt az egyik láb is. Az előtérbe belógó (talán szék karfa) forma az impresszionista kompozíciós forma bátrabb, de még kidolgozatlan hatásáról mesél.

Konyhai csendélet é.n. vászon, olaj, 20,5 x 33,7 cm, j.n. lelt.sz.:VK-DGy 94.131.1. Fotó: Molnár Artúr

A gyűjteményi katalógusba Lóska Lajos által Hatvanyként felsorolt harmadik mű szerzőségében nem lehetünk teljesen biztosak. Jelzés, aláírás nincs a művön. Lóska attribúcionálását nem indokolja tanulmányban. A kis csendélet fő motívumai egy az asztalon heverő kibelezett hal, hagymák, egy vörösréz-színű nyeles lábas, és a kép szélével teljesen párhuzamosan futó barna asztal lapja. A mű expresszivitását a felénk fordított vörös halbelső adja leginkább, a festői tudást a fényes lábos és a rajta tükröződő fények megfestésének szelíd bravúrjából látjuk igazolva.

A három eltérő alapra, más-más technikával, valószínűleg eltérő korszakban is készült kép tanulmányozása, további elemzése is adalékul szolgálhat Hatvany Ferenc festőművész festészeti életműve megírásához. Az 1947-ben Magyarországot elhagyó Hatvany Ferenc 1958-ban a svájci Lausanne-ban halt meg 1958. február 7-én.

Irodalom:

  • Bálint Aladár: Hatvany Ferenc képei és H. Winsloe Christa szobrai, Nyugat, 1918. 2. Szám, Figyelő rovat
  • Molnos Péter: Elveszett örökség, Budapest, Kieselbach Galéria és Aukciósház 2017
  • Szűcs György: Füst Milán Fordítói Alapítvány felkérésére írt tanulmánya Hatvany Ferenc: Ülő akt, 1927 körül Pasztell, karton, 93,5×71 cm, jelezve jobbra lent: Hatvany
    • Füst Milán Gyűjteménybeli képéről, Kéziratban
  • Kratochwill Mimi: Hatvany Ferenc – „Festői fantáziáját elsősorban az asszonyi test izgatja”, Artmagazin 2009. február, 34-42 o.
  • Ybl Ervin: Hatvany Ferenc és Manet, Művészettörténeti értesítő 8. évfolyam (1959)1959 / 2-3. sz.

Szűcs Erzsébet – művészettörténész

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s