Csúcs Ferenc (Szentes 1905. október 8. – Törökbálint. 1999. június 7.) Kossuth Lajos, 1939, bronz kétoldalas öntött érem, átmérő 55 mm, Előlap: Kossuth Lajos (1802-1894) ügyvéd, politikus, államférfi arcképe bal profilból; Hátlap: menetelő katonák, felirat: FÜGGETLENSÉG / SZABADSÁG 1848-49 (az éremből Ybl Ervin és Deák Dénes gyűjteménye is őriz egy-egy példányt)
• 115 évvel ezelőtt, 1905. október 8-án született Csúcs Ferenc éremművész, szobrász. A múlt század utolsó évében 1999-ben, kilencvennégy éves korában hunyt el. Az általa tervezett és készített érmek száma – a művész saját katalógusa szerint- 1990-ig 410 mű, így valószínűleg egyik legtermékenyebb művészünk e műfajban.
Az érmek készítésének és gyűjtésének több évszázadra visszatekintő története van, ugyanakkor a modern magyar érmészet megszületése – a többi képzőművészeti ághoz hasonlóan – az 1896-os évvel kezdődően íródik. Többen vannak a műfajban olyan alkotók, kiknek szobrászi munkássága ebben a műfajban teljesedett ki, köztük van Csúcs Ferenc is, akit a pályatársak és a mesterséget művelő utódok részéről nagy megbecsülés övez, de a műfaj kedvelőin túl nem sokan ismerik nevét. Arcmását és jellegzetes öregkori portréját több szakmabeli művész megörökítette érmekben.(Madarassy Walter 1933-ban, Soltra E. Tamás: Csúcs Ferenc, 1992, öntött érem, átmérő 105 mm, Veres Gábor, 100 éve született Csúcs Ferenc, 2005, bronz, vert, 42 mm)
Sokra tarthatta őt a Szent István Király Múzeum, illetve Székesfehérvár két mecénás gyűjtője is: Ybl Ervin, kinek gyűjteményében hat érme és két plasztikája található,és így vélekedhetett Deák Dénes is, kinek gyűjteményében öt érme maradt ránk. És a hat meg öt itt azért csak tíz, mert a Kossuth Lajost ábrázoló FÜGGETLENSÉG / SZABADSÁG feliratú, 1939-ben készült éremből mindkét gyűjtőnek volt egy-egy példánya.
S hogy a 10 érem mégis 19 plasztika az azért van, mert a kilenc kör-alakú műnek mindkét oldalán egy-egy dombormű van. Az egyetlen egy oldalas mű az 1939-ben készült Vak Bottyán fővezért ábrázoló 7 x 6 cm-es alkotás.
Az életmű tanulmányozása alkalmat ad arra, hogy elgondolkozzunk ennek a műfajnak történetéről, küldetéséről, feladatáról. Megállapíthatjuk, hogy ezek a kis (5-10 centiméteres szobrászi alkotások nem elsősorban múzeumok, kiállítás-látogató közönsége számára készültek. Így talán itt az a ritka alkalom, hogy az internetes közlés jobban engedi látni a művet, mint a valóságos kiállítás, bár itt egy lényeges elem a mű harmadik dimenziója, plasztikája látszik elveszni. Ami a legfontosabb ismérve, hogy a művészeti műfajok között az egyik legintimebb, mivel az esztétikai és intellektuális élményen túl – kis méretének köszönhetően – a tapintás által személyes kontaktusba kerülhet a mű és szemlélője.
Az éremművészetnek minden bizonnyal azért születnek egyes darabjai, hogy kézbe vehessük, tapinthassuk is azokat (főként az öntött érmekre lehet ez igaz, a nemesfémből készülő vert érmeket inkább kesztyűben fogják gyűjtőik). Azért, hogy emlékeztessenek valamire, ünnepre, valakire; személyes vagy nemzeti történelmünk, szakmánk, művészeti – , tudományos -, társadalmi életünk fontos alakjaira, eseményeire ; illetve díjként, jutalomként átvéve részeseivé legyünk egy elismerésnek, vagy valamihez való tartozásnak.
Bizonyára sokkal kevesebb példány született a személyes indíttatású, közvetlen baráti, családi megrendelésre készült darabokból. A fiúi tisztelet és szeretet szép megnyilvánulása hogy Csúcs Ferenc 25 éves korában első ismert érmét édesanyjáról készíti, felirata ÉDESANYÁMNAK. Ugyancsak személyes indíttatású a művész 1943-ban készült egyik oldalán a művész feleségének portréjával ellátott SZÁLLJ LELKEM OH SZÁLLJ feliratú érme, vagy az 1945-ben édesanyja születésnapjára BÉKESSÉG EMBERNEK feliratú, ugyancsak a köszöntött portréjával ellátott érem Műtárgyainak jegyzéke sok, nyilvánvalóan magán megrendelésre készült, gyermekeket ábrázoló érmet is tartalmaz.
A gyűjteményeinkben lévő – reprodukciókban is több helyen közölt alkotások – témáikat tekintve a művész által készített érmek nagy többségéhez tartoznak: történelmi személyek, királyok (pl. Árpád vezér, Mátyás Király, Nagy Lajos király, Esze Tamás, Vak Bottyán és Kossuth Lajos) illetve a vallás által tisztelt személy (Szent Ferenc), és művészek J.S. Bach, Munkácsy Mihály és Tersánszky Józsi Jenő.
Életrajzírói a történeti, történelmi témák túlsúlyát az egyházival szemben a művész protestáns neveltetésével magyarázzák.
A gyűjteményeinkben található érmek is bizonyítják azt az állítást, hogy az az 1930-as, 40-es évek a magyar éremművészet fontos korszaka, a többnyire Rómát megjárt fiatal nemzedék Csúcs Ferenc, Boldogfai Farkas Sándor, Ispánki József, Madarassy Walter alkotásai révén.
A római ösztöndíjat elnyert alkotóknak, köztük Csúcs Ferencnek is 1933-ban, lehetősége volt a szinte folyamatában megőrzött középkori itáliai művészet tanulmányozására. A Rómában töltött év alatt olasz mesterek keze alatt bővíthették szakmai ismereteiket, alakíthatták ki, mélyíthették el egyéni stílusukat.
Csúcs Ferenc érmeinek formai sajátossága a többi kortárs alkotóval szemben a magasabb plaszticitás, az érem síkjából magasan kidomborodó formák mintázása, valamint egy sajátos lírai hangvétel, mely alakjait olyannyira személyessé teszi, még úgy is, hogy arcmásaiban túlment az egyéni vonások művészi megformálásán, az általános emberi lényeg megragadására összpontosította figyelmét .
Munkácsy Mihály, 1944, bronz, kétoldalas, öntött érem, átm.: 88 mm. Előlap Munkácsy Mihály (1844- 1900) festőművész arcképe szemből,;hátlap jobbjával oszlopra támaszkodó, álló női akt. lelt.sz.: VK-DGy 94.326.1.
J.S. Bach érem, 1951., bronz, kétoldalas öntött érem;átm.: 70 mm. Előlap: Johann Sebastian Bach (1685-1750) zeneszerző arcképe jobb profilból, hátlap: fuvolázó, ruhátlan egészalakos férfi. lelt. sz.: VK-DGy 89.129.1.
A két fehérvári gyűjtemény eltérő sajátossága, hogy Ybl Ervin inkább a történelmi témájú műveket, míg Deák Dénes a művészérmek gyűjtését tartotta fontosnak.
Tersánszky Józsi Jenő, 1968, bronz, öntött kétoldalas érem, átmérő 85 mm. Előlap Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969) író arcképe jobb profilból; hátlap: Léda a hattyúval , lelt.sz.: VK-DGy 89.126.1.
A Deák Gyűjtemény érmei közül két dolog miatt is elkülöníthető a Tersánszky Józsi Jenőt megörökítő alkotás. Egyrészt a készítés ideje miatt: a többinél két évtizeddel későbbi. Az érem 1968-ban, az író 80. születésnapjára készült, amikor a magyar irodalmi közéletben véglegesen megtörtént Tersánszky rehabilitációja, a magyar irodalom önfeledten ünnepelhette az élet ízeit, szeretetét dicsőítő alkotót. Az érem másik, szokatlan sajátossága az, hogy a jobb profilból ábrázolt figura szája felismerhetően mosolyra görbül. Az arcon, a szem megformálásán is érzékelhető huncutság, az ezzel szinte szembenálló sajátossága az, hogy egy római császárportréhoz hasonlító „szoborfej-kivágata van”. Ezek a beépített utalások, ellentétes játékok teszik nyugtalanítóan érdekessé ezt a kicsi műtárgyat. A formai játéknak még része az is, hogy a költő „hajkoronája”, mintha a császárportrék babérkoszorús fejdíszét idézné.
A megrendelésre készülő, az előlapon a megrendelésben szereplő személy portréját mutató alkotások hátlapját a művész általában saját elképzelése szerint alakíthatta. Csúcs Ferenc művészeket ábrázoló érmei esetében gyakran készített apró jelenetet a hátlapra, ezekben a szereplők majdnem mindig ruhátlanok. A Bach érmen: egy ruhátlan fuvolázó férfit, a Munkácsy érmen (1944) egy oszlopra könyöklő, virágot tartó ruhátlan nőt, s a mosolygó Tersánszkyt ábrázoló érem (1968) hátoldalán a Léda a hattyúval című jelenetet.
Azt vallotta, hogy a női testtel, annak szépségével mindent érzékletesen ki lehet fejezni. Talán érdekes mégis, hogy aktot ábrázoló kisplasztikáját, vagy nagyobb női aktszobrát nem ismerünk.
Ybl Ervinnek az érmeken túl sikerült a művész két szobrához is hozzájutnia, közülük az egyik egy 25 centiméteres portré, mely Varga Mátyást ábrázolja, a másik mű egy – a Csúcs Ferenc-i életműben szintén kiemelkedő műfaj – az állatplasztikák közül. Az 1937-ben készült 21 cm magas Gida szobor, melynek egy-egy példánya az utóbbi évek aukciós kínálatában „Vikunya borjú” címen szerepelt szintén a Budenz ház állandó kiállításának része.
„A művész gazdag érzelemvilágának további kiteljesülése állatplasztikáiban érhető tetten, megértéssel, szeretettel mintázta a számára kedves állatkölykök ügyetlenségét, játékosságát.”- írta róla N. Pénzes Éva 1966-ban.
Aukciókról ismerünk őzet, kutyát és kacsát ábrázoló bronz kisplasztikáját is.
Kevés nagyméretű, köztéri szobrának, emléktábláinak, síremlékeinek, épületdíszítő plasztikáinak gyűjteményét a kiváló https://www.kozterkep.hu oldalon tekinthetjük meg.
Szűcs Erzsébet művészettörténész
Irodalom:
- Szigeti István: Csúcs Ferenc szobrászművész érmei és plakettjei, Az Érem XIII/5.6.7 szám, 1957
- N. Pénzes Éva.:Csúcs Ferenc, Művészet, 1966/1.
- Csúcs Ferenc, Ispánki József, Madarassy Walter szobrászművészek kiállítása (Vigadó Galéria, Budapest, 1992), kiállítási katalógus , 20 p.
- Csúcs Ferenc szobrászművész kiállítása (Budapest/Szentes) 1995/1996, kiállítási katalógus 52 p.
SZIKM blog 