Ég szülte Földet, Föld szülte fát, Fa szülte ágát, Ága szülte bimbaját, Bimbaja szülte virágját, Virágja szülte Szent Annát, Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.
(Bucsuszentlászló, Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése)
Szent Anna Szűz Mária édesanyja, tisztelete a 4. században kezdődött. Ünnepe annak a templomnak a fölszentelési évfordulója, melyet Mária szülőházának helyén, a Bethesda-tó partján állítottak. E templom búcsúnapja lett Szent Anna névünnepe. Kultusza a keresztes háborúk majd a ferencesek hatására gyorsan terjedt Európában különösen Ausztriában, Csehországban és Magyarországon. A 12. században már külön latin nyelvű misét tartottak tiszteletére. Legendáját több középkori kódexünk is megőrizte. Szent Anna alakja a keresztény család példaképe volt, kultuszának hazai gazdagságát annak sokrétűsége magyarázza. Hozzá fordultak az asszonyok bajaikkal és gyermekáldásért. Céhpatrónaként tisztelték a szabók, az asztalosok, kádárok, csipkeverők, söprűkötők. Tisztelet övezte a bányászok körében is. Hozzá fohászkodtak a haldoklók, a betegségben szenvedők egyaránt.
Magyarországon a rendkívüli népszerűségét bizonyítja, hogy valamennyi egyházmegyénkben nagy számban találunk tiszteletére felszentelt templomot, kápolnát. Különösen a palócok falvaiban, Észak-Magyarországon virágzó a kultusza. Szinte alig van olyan templom, ahol ne helyeztek volna el legalább egy Szent Anna-képet. Székesfehérvár egyetlen, épségben megmaradt középkori épülete a Szent Anna-kápolna, ugyancsak az ő oltalmát élvezi.
Fitz Jenő: Székesfehérvár. Budapest, 1957. 54. p.
Szent Anna hazai népszerűségét jelzi, hogy a hét egy napját, a keddet az ő tiszteletére szentelték, hozzá fohászkodtak segítségért, gyógyulásért. Számos vidékünkön, például Szeged környékén ezért Szent Annát Keddasszony néven is emlegették.
Úgy tartották, hogy Anna napján szakad meg a kender töve, ilyenkor kezdték a kender feldolgozását, nyüvését. Ha szép az idő, lehet szedni az annababot, a fokhagymát, vöröshagymát, a gyenge, főzni való kukoricát.
Ilyenkor rajzanak a legyek, azt mondták, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat, s ahol nyitott ablakot talál, ott bedobja. Időjárás és termésjósló nap is Anna napja. Délvidéken úgy tartották, hogyha esik, jó lesz a kukoricatermés.
–dr. Varró Ágnes néprajzkutató–
Felhasznált irodalom:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. Budapest, 1977. 95-118. p.
Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Budapest, 1976. 182. p.
Magyarország műemlékjegyzéke. Fejér megye. Budapest, 2008. 110. p.
Penavin Olga: Népi kalendárium. Becse, 1988. 116. p.
SZIKM blog 