A Sarlós Boldogasszony ünnepe


Júliusba arass, majd úgy lesz kenyered,
A dol
ogtól tehát ne kéméld tenyered,
Mert a heveréssel kenyered nem nyered,
Szélben koplalsz, ha a nyarat elhevered.


Akárcsak a közeli Péter-Pál napját, Sarlós Boldogasszony ünnepét is az aratás kezdőnapjaként tartották számon. Innen ered ez a jellemzően magyar sajátos elnevezése is: Sarlós Boldogasszony. A kaszával történő aratást megelőzően évszázadokon át a sarló volt a gabona betakarításának munkaeszköze ─ mégpedig a nők kezében. Jellemzően még a 18. században is az asszony a sarlójával aratott, a férfi pedig a nyomában járván kötözött. A kenyérnekvaló betakarítása a paraszti munkák legfontosabbika volt, hiszen ezzel biztosították a következő esztendő megélhetését. Feltűnően sok templomot szenteltek az ünnep tiszteletére és tartottak templombúcsúkat ezen a napon. Az aratás nehéz munkáját megszentelendő, annak kezdetekor, Péter-Pál vagy Sarlós Boldogasszony napjának reggelén az aratók ünnepélyes szentmisén vettek részt, s a pap külön megáldotta az aratószerszámokat is.

Az ünnep a 14. században vált fontos Mária ünneppé, a ferencesek hatására terjedt el. Alapja egy szentírási esemény: a várandós Szűz Mária látogatása az ugyancsak anyai örömök elé néző Erzsébetnél, Keresztelő János anyjánál (visitatio Beatae Mariae Virginis). A középkorban számos képzőművészeti alkotás megörökítette ezt a jelenetet, a legismertebb MS Mester műve a két asszony találkozásáról.

Mária és Erzsébet találkozása MS mester festményén (1500-1510)

Lukács evangéliuma így írja le ezt az eseményt:
Azokban a napokban Mária útra kelt és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Zakariás házába érkezve, köszöntötte Erzsébetet. Alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek. Hangos szóval fölkiáltott: Áldottabb vagy te minden asszonynál, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Amint fölhangzott fülemben köszöntésed szava, örömtől repesett a magzat méhemben. Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked. Erre Mária így szólt:
Magasztalja lelkem az Urat
És ujjongjon szívem üdvözítő Istenemben.
„(Lukács 1,39-56)
Mária hálaéneke az ismert egyházi népénekben így hangzik

Sarlós Boldogasszony elsősorban a várandós nők, a szegények, a szükségben szenvedők, börtönben sínylődők gondviselője. Észak-Magyarországon szokásban volt, hogy ezen a napon egy felvirágozott széket a ház elé tettek, úgy tartották, hogyha erre jön a várandós Mária, legyen hol megpihennie. Ugyancsak ehhez a naphoz kapcsolódott Szeged környékén a fodormenta szentelés. A jellemzően sarlóval levágott fodormentát az asszonyok a templomba vitték megszenteltetni. A szentelt menta különös gyógyító erővel bírt: teáját köhögés esetén fogyasztották, főzetében a fájós lábukat áztatták.
A délvidéki magyarság körében Sarlós Boldogasszony napja az asszonyok számára bizonyos munkák esetére dologtiltó nap volt. Úgy tartották, hogy ezen a napon nem volt szabad kenyeret sütni, mert kővé válik.
A naphoz időjósló megfigyelések is kapcsolódtak a néphagyományban. Medárd napjához hasonlóan, ha Sarlós Boldogasszonykor esik, akkor még sokáig (negyven napig, négy hétig) csapadékos idő várható.

Felhasznált források:
http://mek.oszk.hu/04600/04657/html/index.htm
Penavin Olga: Népi kalendárium. Becse, 1988.111-113. p.

dr. Varró Ágnes néprajzkutató

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s