Védekező állás

A 136 évvel ezelőtt július 1-jén született Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművészre emlékezünk

Legismertebb műve az 1947-ben, a Gellért hegyen felállított, 14 méter magas Felszabadulási emlékműként vagy Szabadságszoborként ismert alkotása. A feje felett két kezében pálmaágat tartó nőalak az idők során Budapest egyik jelképévé vált. Az idők változását is mutatja, hogy a fiatalabb generáció már – szinte feledni akarva szovjet hősi emlékmű jellegét – becenevet is adott neki: „sörnyitó”-nak hívja.
Ugyancsak része van a szobrásznak a – szintén Budapest jelképként működő – Hősök téri szoborcsoportban, melynek alakjai közül az 1955-ben elkészült Kossuth Lajos és II. Rákóczy Ferenc megformálása fűződik nevéhez.
A két világháború közt, majd azután készült köztéri szobrai megítéléséről sokat írtak, ezek ismertetése messze meghaladná egy blog kereteit.
A kilencvenegy évet megélt, 1975-ben elhunyt művész nyolcvan éves kora után is töretlenül dolgozott. Magyarországi köztéri alkotásainak száma a kozterkep.hu feldogozott adatai alapján 162. A világban másutt is, sok helyen fellelhetők alkotásai (Anglia, USA, Szovjetunió). Portrészobrainak számát 400-nál is többre becsülik, közülük a legtöbbet publikált a G. B. Shaw írót ábrázoló portré, melynek egy példánya a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében is megtalálható.
1932-től 39-ig – a Budapestin kívül – Londonban is műtermet tartott fenn, ahol fogadta a portrékat rendelő főúri és polgári közönséget.
Kisplasztikáinak, érmeinek száma is jelentős, a műtárgypiacon folyamatosan szerepelnek e művei.
Népszerűségét és ismertségét a világban az is mutatja, hogy Kisfaludi Szovjetunióban jártakor 1955-ben élő televíziós közvetítésen mutatták be egy „portrépárbaját”, a neves orosz szobrásszal, M. G. Manyizerrel. Egymás portréját mintázták meg egy egyórás versenyen. Ez a show-műsornak is beillő műfaj, a „művészpárbaj, vagy élő művészeti verseny-közvetítés” ma az internet csatornáin egyre divatosabb.
Kisfaludi művészetpedagógiai munkája is jelentős. A Képzőművészeti Főiskola szobrásztanára volt, ahol néhány éven át kollégája volt a székesfehérvári Bory Jenő is. Az újságok és a Bory Jenőről megjelent életrajzok is említik, hogy 1959-ben lezajlott temetésén is megjelent Székesfehérváron.
Ráközelítve a gyűjteményünkben található alkotására, a sportolókat ábrázoló köztéri szobrai közül legismertebb a budapesti műjégpálya előtt felállított 1919-ben mintázott Íjász című mű, a kő talapzaton álló figura 250 cm magas.
Azok a szobrok, melyek a sportot, a sportban edzett test szépségét igyekeznek felmutatni, a 19-20. század fordulóján sokasodtak meg, párhuzamosan az új olimpiai mozgalom megerősödésével. A feljegyzések szerint Kisfaludinak sok, különböző sportágat megidéző rajzi és plasztikai vázlata volt a műtermében halálakor. Hagyatékát a zalaegerszegi múzeum örökölte és ápolja, dr. Kostyál László művészettörténész igyekszik legrészletesebben feldolgozni azt.

Kisfaludi Strobl Zsigmond: Bokszoló, 1913 bronz 36x17x16 cm lelt.sz.: DGy 94.316.1, Fotó: Sulyok Miklós


A Deák Gyűjteményben őrzött alkotás készítési ideje 1913. Az életművet legjobban ismerő szakértők a tízes évek elejére teszik annak az egész életműre kiható alkotói döntésnek megszületését, amikor a művész – a szecesszió és a huszadik századi művészetet megújító mozgalmakhoz való csatlakozás helyett- a reprezentatív klasszicizálás mellett tette le voksát. Hosszú, több, mint hét évtizedes pályafutása alatt hozta létre klasszikusan naturalista szobrainak sorát.
A szobor készítése idején Kisfaludi huszonhét éves volt. Két szobrásza közül egyike volt a Kecskeméti Művésztelepnek. (A másik, a nagyon fiatalon 1914-ben, harmincéves korában elhunyt Csikász Imre.)
Az Iványi- Grünwald Béla által vezetett művésztelep olyan szintetizáló törekvéseket tűzött maga elé, melyben egyesíteni akarta a nagybányaiak első és az 1906-tól fellépő neósok által képviselt második generációjának, valamint a szecessziónak eredményeit is.

Fotók: Deák Balázs

A Deák Dénes gyűjteményében található mű igazi körplasztika, minden nézete külön izgalmat rejt. A bokszolót alapvetően védekező állású pózban mutatja be, két ökölbe szorított karját arca elé helyezi. A magas, nyúlánk, inkább atléta termetű figura, fejét lehajtva, nyakát behúzva igyekszik öklei mögé bújni. Ugyanakkor- főként oldalról és hátulról nézve- az íjszerűen megfeszülő, izmos hát hangsúlyával – a feszülten, a támadás azonnali lehetőségére összpontosító alakot látunk. Az összezárt öklök mögül kilátszó túlzott nyugalmat tükröző, leengedett szemhéjú arc pedig mintha a figura pillanaton kívüliségére utalna. A talajon stabilan álló lábfejek egymással szöget zárnak be, ez is a test helyzetének stabil pillanatnyiságát hangsúlyozza.
A szobrász bokszolókat ábrázoló kisplasztikái közül dr. Kostyál László művészettörténész felhívja a figyelmemet egy, a Magyar Iparművészet 1923/I.-es számában szereplő ugyancsak bokszolót ábrázoló, támadó állású szoborra. Ennek a plasztikának pontos adatait és fellelhetőségét sem tudjuk. Az életművet régóta kutató művészettörténész is nagyon szeretné ezt megtalálni, de jelenleg csak reprodukcióját ismerjük.

Magyar Iparművészet 1923/I. 74. oldalán reprodukált szobor pontos adatait nem közli a lap. Jelenlegi fellelhetőségéről nem tudunk. A készítése ideje egybeesik a Deák Gyűjteményben őrzött alkotással.


Deák Gyűjteményben őrzött szobornak ismert – a szobrász hagyatékában fennmaradt- festett gipsz variációja. Ez annyiban különbözik a Deák Gyűjteménybeli alaktól, hogy nem mezítelen, hanem rövidnadrágot visel. Készítésének ideje 1923.
Nem tudjuk mi indokolta a korábbi figura ilyen megváltoztatását, de tudjuk, hogy míg a női akt az idők során egyre inkább elfogadottá vált a férfi testet mezítelenül ábrázoló alkotások elfogadása sokkal hosszabb időbe telt. E témával 2013-ban a budapesti Ludwig Múzeum egy egész kiállítással foglalkozott, melynek címe A meztelen férfi volt.

Kisfaludi Stobl Zsigmond: Ökölvivó, 1923, festett gipsz, Göcseji Múzeum lelt.sz.:1976.3.130., Fotó: Göcsej Múzeum adattár


Kisfaludi Strobl boksszal kapcsolatos szobrai közül még egyet idézünk a hagyatékban fennmaradtak közül, mely Papp Lászlót ábrázolja.

Kisfaludi Strobl boksszal kapcsolatos szobrai közül még egyet idézünk a hagyatékban fennmaradtak közül, mely Papp Lászlót ábrázolja.



A Göcseji Múzeum gyűjteményében őrzött munkákból is látszik, hogy a téma- az 1913-ban megmintázott mozdulat és annak variánsai – négy évtizeden át is visszatértek, alapját adták, adhatták újabb munkáknak, megbízásoknak.
A születésnapját ünneplő művészen kívül talán azért is terelődött figyelmünk e témára, mert a Deák Gyűjtemény Projekt termében most bemutatott, A modell című tárlatban több ugyancsak a huszadik század első évtizedében készült férfiaktot mutatunk be. Többek közt egy 1911-ben Firenzében készült, Graniel G. jelzéssel ellátott, atlétát ábrázoló bronzplasztikát, és Kai Nielsen (1882-1924) dán szobrászművész gladiátort ábrázoló alkotását.


Irodalom: Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár 2005
Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjteményes katalógusa (Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum 2004)
Kisfaludi Strobl Zsigmond: Emberek és szobrok, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1969

A tárlat június 30-tól újra nyitva áll. Több száz más alkotással együtt várja a látogatókat!

Szűcs Erzsébet művészettörténész –

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s