Csontváry Székesfehérváron

101 éve, 1919. június 20-án halt meg Csontváry Kosztka Tivadar festőművész. Művei, életműve Magyarországon a Szent István Király Múzeumban rendezett 1963-as kiállítása óta lettek széles körben is igazán ismertek. A kiállítás történetéről szól írásunk.

 

kiallitasban_Kabaczy fotó

Az 1963-as Csontváry-kiállítás Székesfehérváron, háttérben a Mária kútja Názáretben című festmény (fotó: Kabáczy Szilárd)

 

Az 1958-as brüsszeli világkiállítás jó alkalom volt arra, hogy a Kádár-rendszer megkíséreljen kilépni hosszú ideje tartó nemzetközi elszigeteltségből. A magyar pavilon kulturális programját e célnak állították szolgálatába, s ebben a kiállított Csontváry-festményeknek is nagy szerepe volt. A világkiállítás sikere után 1962-ben a brüsszeli Palais des Beaux Arts-ban került sor Csontváry műveinek önálló kiállítására, s ezzel párhuzamosan megkezdődtek az 1963-as székesfehérvári bemutatónak az előkészítő munkái is.
Egy alkalommal az Esztergomban dolgozó Mucsi András megkérdezett, miért nem rendezünk Csontváry kiállítást? A Csók István Képtár szinte kínálja magát erre a célra, és higgyem el, a közönség is megérett erre az élményre. Ez volt a csíra, amely a kiállítás megvalósulásához vezetett. Ma már saját magam számára is hihetetlen és nehéz felidézni, hogy milyen taktikázás, „diplomáciai” előkészületek kellettek a megvalósításhoz. Először is nem a múzeumnak kellett előállni az ötlettel és a kéréssel. A Fejér Megyei Idegenforgalmi Hivatalhoz fordultunk és meggyőztük vezetőjét, Gonda Istvánnét, milyen nagy közönséget vonzana ez a kiállítás” – emlékszik vissza F. Petres Éva, a múzeum akkori igazgatóhelyettese.

A múzeum munkatársai ezek után keresték fel Pogány Ö. Gábort, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját, aki azonnal igent mondott, és a rendezéssel az MNG részéről Bodnár Éva művészettörténészt bízta meg. A rendezésben két frissen végzett muzeológus is részt vett, Papp Gábor, valamint Kovács Péter, aki 1962 óta az István Király Múzeum kinevezett művészettörténésze volt.

A bemutatott kiállítási anyag – hat MNG-s festmény kivételével – magángyűjtők, elsősorban Gerlóczy Gedeon építész tulajdonából került ki.

A művek 1963. május 9-én csütörtökön érkeztek Fehérvárra, a Fejér Megyei Hírlap május 11-én így számolt be a különleges eseményről: „Az István Király Múzeum előtt talán még sohasem állt őrség. Ezúttal egész éjszaka vigyáztak Csontváry néhány nagyméretű képére, amely csütörtökön délután érkezett, és az esti órákban nem tudták elhelyezni hatalmas méretük miatt a múzeumban.” (Fejér Megyei Hírlap, 1963. május 11.)

A rendezés napjai, minden szállítási és egyéb szokásos bonyodalmak mellett, vidáman és könnyedén folytak, Bodnár Éva kívánságára a déli órákat a szokatlanul meleg májusban a strandon töltöttük. (Évekkel később mondta el nekem Kovács Péter, hogy Papp Gáborral együtt meg voltak győződve róla, hogy ez így szokás rendezésnél.)” – írta 1998-ban F. Petres Éva.

Csontvary-rendezes

„A kiállítás rendezése ezúttal fáradtságos fizikai munkát is jelent, mert a legnagyobb kép mérete 735×380 cm. A képen a híres ’Panaszfal Jeruzsálemben’ című képet emelik ki a múzeum dolgozói a ládából.”, Fejér Megyei Hírlap, 1963. május 16.

 

A kiállítás megnyitására a múzeum Pogány Ö. Gábort kérte fel, azonban az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályán keresztül Aczél György megüzente, hogy az emlékkiállítás nem olyan rangú esemény, hogy azt egy országos intézmény főigazgatójának kellene megnyitni, ez egy megyei ügy, ezért Bujdosó Imre, a Fejér Megyei Tanács elnöke mondhat beszédet. A kultúrpolitikusok pontosan tudták ugyanis, hogy a Csontváry-életmű bemutatása jelentős esemény, várható következményeit ugyanakkor akarták is, meg nem is. Leginkább talán attól tartottak, hogy egy ilyen kiállítást követően teret nyerhetnek a művészeti életben korábban tiltott és háttérbe szorított művészek.

 

Csontvary emlekkiallitas nyitoja Csok Keptar 1963.05.19. Foto Miko Ferenc (2)

A Csontváry-kiállítás megnyitása. A képen Bodnár Éva, a kiállítás rendezője (MNG), Fitz Jenő, a székesfehérvári múzeum igazgatója és Bujdosó Imre a megyei tanács elnöke a Baalbek című kép előtt. (fotó: Mikó Ferenc, SzIKM Adattár)

Csontvary emlekkiállitas nyitoja Csok Keptar 1963.05.19. Foto Miko Ferenc (3)

A megnyitó közönsége, háttérben a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című alkotás (fotó: Mikó Ferenc, SzIKM Adattár)

 

A megnyitó 1963. május 19-én vasárnap volt. A Csók Képtár magas falai, felső világítású tere remek helyszínt nyújtott az alkotások számára. A kiállításnak azonnal híre ment, hatalmas szakmai és sajtósikert hozott, belföldről és külföldről is rengeteg látogató érkezett a városba. „Nincs a napnak olyan órája, amelyben a várost felkereső belföldi és külföldi látogatók ne kérdeznék meg a Fejér megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalától, hol van a Csontváry-kiállítás, merre kell oda menni? (…) A megnyitást követő negyedik hónapban most már elmondhatjuk, hogy a székesfehérvári Csontváry-kiállítás az ország egyik legnagyobb művészeti eseménye” – számolt be a Magyar Nemzet, 1963. szeptember 13-án. A látogatók száma a kiállítás teljes ideje alatt, május 18. és október 27. között 55.405 fő volt. Három vendégkönyv telt meg lelkes, elismerő beírásokkal („Kritikai elemzés helyett a Vendégkönyvet kellene kiadni! Mindennél jobban bizonyítja a festő döbbenetes hatását” – jegyzi meg az egyik látogató.)

1963 szeptemberében Hruscsov felesége, Nyina Hruscsova és két lánya Magyarországon járt. Kádár Jánosné kíséretében szeptember 14-én Székesfehérvárra érkeztek, és az ún. „hölgyprogram” keretében megtekintették a Csontváry-kiállítást. A festmények nagyon tetszettek mindannyiuknak.

 

Hruscsovne

Hruscsovné és Kádár Jánosné a kiállításon, Fejér Megyei Hírlap, 1963. szeptember 18.

 

A magas rangú vendégek látogatását követő napok történéseiről ismét F. Petres Évát idézzük: „A látogatást követően szinte azonnal, tán még másnap, megszólalt a telefon. Aczél elvtárs közölte, hogy a kiállítást haladéktalanul Pestre kell szállítani, ott kell kiállítani, de nem a Nemzeti Galériában, hanem a Szépművészeti Múzeumban. Számunkra a kiállítás elvitele a legnagyobb csapást jelentette. Szerződésünk Gerlóczy Gedeonnal, megállapodásunk a Nemzeti Galériával két évre szólt, a kiállítás gyönyörű Kondor plakátján is 63-64 szerepelt. Adattárunk őriz egy feljegyzést, amelyben csokorba szedtük érveinket a kiállítás megtartása érdekében, mint ismeretes, hiába. Talán csak annyi eredménye volt, hogy október 27-ig ki tudtuk húzni Fehérváron maradását, a múzeumi hónapra hivatkozva, hisz programunk gerince a Csontváry kiállításra épült.

 

Csontvary_tarlatvez

Bodnár Éva tárlatvezetést tart a kiállításban, háttérben A taorminai görög színház romjai című festmény (fotó: Mikó Ferenc, SzIKM Adattár)

 

A Csontváry életművét bemutató kiállítás 1963. október 27-én bezárt Székesfehérváron, az év végén Budapestre került, és a Szépművészeti Múzeumban nyílt meg újra, ahol újabb sok ezer látogató kereste fel.
A fehérvári múzeum a Csontváry-kiállítás országos sikerű bemutatójától hosszú időn át a magyar képzőművészeti élet egyik történelmi fontosságú bemutatóhelye lett, ahol a hivatalos irányzattól eltérő művészek egész sora kapott kiállítóteret és számos, később elismert művész bemutatkozási lehetőséget.

Irodalom:
F. Petres Éva: Emlék és valóság Csontváry Kosztka Tivadar gyűjteményes kiállítása Székesfehérvár, 1963, Magyar Múzeumok, 1998/2., pp. 23–25.
Kovács Péter: Csontváry mint ürügy. Adalék a kultúrpolitika változásainak mechanizmusához. Művészettörténeti Értesítő, 1994/1–2, pp. 189–190.

 

Izinger Katalin művészettörténész

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s